„Porig romboltuk” – mondta Donald Trump június 22-én, miután Amerika, csatlakozva Izrael háborújához, 14 hatalmas erejű bunkerromboló bombát dobott le iráni nukleáris létesítményekre. Az amerikai elnöktől a nagyotmondás nem áll távol, a háború ködének felszállása előtt mindig nehéz felmérni a helyzetet, ráadásul Irán sem a könnyen átláthatóságáról híres, így várni kellett egy kicsit, hogy kiderüljön, mi veszett oda Iránban.

Az iráni hatóságok szerint az országban közel 1000-en haltak meg az amerikai és izraeli bombázásokban. Az áldozatok közt vannak civilek is bőven, de azt is tudjuk hogy Izrael jól célzott, és az iráni katonai-politikai vezetés több fontos tagját is ki tudta iktatni, többek közt a hadsereg főparancsnokát és a nagy hatalmú Forradalmi Gárda vezetőjét is. Az izraeliek azt állítják, hogy több olyan iráni tudóst is megöltek, akiknek fontos szerepe volt az ország atomprogramjában, aminek állítólagos fellendülése tulajdonképpen az ürügyet szolgáltatta Izraelnek a háború megindítására.

Iránban számtalan katonai létesítmény semmisült meg vagy legalábbis szenvedett károkat, de az izraeliek eltalálták a teheráni televízió épületét, valamint a szintén az iráni fővárosban található híres-hírhedt Evin börtönt is, ahol az iráni iszlamista rezsim ellenfelei közül sokan senyvedtek és senyvednek a mai napig. Ezek inkább szimbolikus jelentőségű csapások voltak, ugyanakkor Izrael célzottan támadott és valószínűleg meg is semmisített sokat azon iráni vadászgépek, katonai repülőterek, raktárépületek, parancsnoki állások és drónok közül, amelyek közvetlen veszélyt jelentettek Tel-Avivra.

Az iráni atomprogram azonban nemcsak hivatkozási alap volt az izraeli vezetés számára a háború megindításához, hanem egyértelműen a csapások első számú célpontja is. Ezek megsemmisítése, vagy legalábbis hosszú időre kiiktatása nélkül a háború izraeli szempontból nem lehetett sikeres.

Az „atomprogram” azonban nem egyetlen célpontot takar, így kiiktatása is összetett hadművelet. A három legfontosabb helyszín Iszfahán, ahol elsősorban kutatás és fejlesztés folyt, illetve Natanz és Fordo, ahol a potenciálisan az atomfegyverek töltetéül szolgáló urán dúsítása zajlott. Különösen a mélyen a föld alá telepített Fordo volt fontos helyszín, ahogy az amerikai bombázások előtti cikkünkben írtuk, mivel az izraelieknek nincs olyan fegyvere, ami ehhez kellően mélyre tudna hatolni. Ha az ottani urándúsítót is ki akarták iktatni, mindenképpen szükségük volt Trump bombáira.