Orbán Viktor épp médiaturnét tart (Bayer Zsolttól az Ultrahangig járt már pár helyen, és mondott is érdekeseket), úgyhogy nagy kérdés volt, hogy a klasszikus, péntek reggeli Kossuth Rádiós eszmecserében is megjelenik-e az az új hang, a fiatalos lendület, amivel Hatvanpusztától az adadadadázásig „bármiről” lehet kérdezni a miniszterelnököt.

Long story short: nem.

A beszélgetés három téma (+1 levezető kérdés) köré csoportosult.

1. A következő uniós költségvetés (Brüsszeli bürokraták és Ukrajna)
2. Sebestyén József halála (Ukrajna és Brüsszel)
3. Otthon Start Program (atyai jótanácsok)

Az első témával kapcsolatban megtudtuk, hogy a következő, 2028-2034-es európai uniós költségvetési keret első tervezete az Orbán által meg nem nevezett „egyes szakértői csoportok” szerint a teljes keret 20, „mások” szerint akár 25 százalékát is Ukrajnának adná oda, ami Orbán szerint annyit tesz: minden európai ember, és ezen belül természetesen minden magyar ember pénzének 20-25 százalékát az ukránok kapnák meg.

És hiába emelkedne meg a teljes keret 2000 milliárd euróra, mert az Ukrajnának szánt gigantikus pénz mellett már 10-12 százalék a korábban közösen felvett hitelek kamattörlesztésére menne el, így Orbán szerint semmivel se járunk jobban.

„Ezért hörög mindenki” - sommázott a magyar miniszterelnök.

Na de mit éreznének mindebből a magyarok, ha ez a költségvetés életbe lépne? - kérdezte a riporter.

„A költségvetéssel az a legnagyobb baj, és ez még a nemzeti költségvetésekkel is meg szokott történni, hogy nincs világos, stratégiai alapja” - árult el egy kulisszatitkot Orbán (bár feltételezhetően nem a magyar költségvetésbe akart így beleállni, pedig ott aztán van baj bőven).

Szerinte ez a most bemutatott uniós költségvetési terv már arra épül, hogy Brüsszel készül Ukrajna uniós csatlakozására, és ezt a pénzt nekik akarják adni, holott - hívta fel mindenki figyelmét a miniszterelnök - erről még nincs döntés. Így szerinte most a pénzt a már uniós tagállamok között kéne szétosztani, aztán majd ha Ukrajna tagja lesz az EU-nak, beszélhetünk arról, hogy hogy adjunk nekik pénzt.

„De ez az én életemben nem fog bekövetkezni, tehát ez nem a belátható jövőben van” - tette hozzá.

Orbán szerint a költségvetési tervezetből nem derül ki, hogy annak készítői hogyan képzelik el az európai gazdaság jövőjét, majd hosszan beszélt arról, hogy például a mezőgazdaságtól pénzeket vennének el, ami nem helyes, szerinte az innen elvett pénzek is Ukrajnának mennének, ami szintén nem helyes.

Ezen a ponton párhuzamot vont a migránsok és Ukrajna között:

Ha egyszer beengedted, nem tudod kitenni.

Hangsúlyozta azt is, hogy ez mindenkire igaz, aki egyszer tagállam lett, azt nem lehet kitenni ez EU-ból, bár „lehet nyomorgatni meg gyomrozni”, ahogy minket is szoktak. Ukrajna azonban óriási ország, és nem is tudjuk, hányan lakják - mondta Orbán, aki szerint ha mégis felvennék őket az unióba, akkor joggal mondhatnák, hogy az ő problémáik a mi problémáink is, „és akkor nincs mese, adni kell a pénzt”.

A miniszterelnök szerint Ukrajna azonban nem felkészült a tagságra, az uniós költségvetés pedig nincs még elfogadva, ahhoz ugyanis a 27 tagállam egyhangú döntése kell. Már tudja azt is, kikkel kell majd tárgyalnia ahhoz, hogy a végén egy Magyarországnak megfelelő költségvetést fogadjanak el.

A mostani tervezetet pedig a reménytelenség költségvetésének nevezte, amiből nem egy optimista, diadalmas, hanem egy bajban lévő, kapkodó, stagnálásra berendezkedő unió képe sejlik fel, aminek az ambíciószintje rendkívül alacsony.

Ezen a ponton fordultunk rá a Sebestyén József-ügyre.

„Meglepetést okoztunk Brüsszelben, a külügyminiszterünk járt ott a napokban” - mondta Orbán Viktor, és valóban így volt: a valamiért nem nevén említett Szijjártó Péter szerdán kezdeményezte, hogy az EU szankciós listára tegyen három ukrán katonai vezetőt az ügy miatt.

„Három olyan, az ukrán védelmi minisztérium, illetve a hadsereg vezetésében szolgáló ember felelősségre vonását követeljük, akik a kényszersorozásokat irányítják” – mondta akkor Szijjártó, neveket nem említve.

Orbán most hangsúlyozta: a magyar kormány már ki is tiltotta azt a három ukrajnai tisztségviselőt Magyarország területéről, akik szerintük „a kényszerszorozásokért” felelősek, Brüsszelbe pedig már azzal az érveléssel mentek, hogy az Európa Tanács emberjogi felelőse is külön fejezetet szentelt az ukrán kényszersorozások során elkövetett „brutális jogsértéseknek”.

Orbán szerint ők tehát nem azzal érvelnek, hogy ez egy magyar ügy, hanem azt mondják, hogy ez egy európai probléma, amit mások - így a strassbourgi szervezet - is érzékelnek.

„Mi innen támadunk, és nem az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatokra hivatkozva javasoljuk, hogy megtorlást alkalmazzon az unió” - jegyezte meg.

Szerinte Brüsszelnek kínos ez az ügy, mert ők azt sulykolják, hogy Ukrajna fejlődik, és már jóformán „túlérett” az uniós csatlakozásra, miközben a kényszersorozás ügye arra világít rá, hogy „evidensen nem felkészült arra, hogy befogadjuk”.

Ezen a ponton kitértek kicsit a kijevi s a hazai, ellenzéki reakciókra is, vagyis a riporter próbált kitérni erre a témára, amit Orbán gyorsan annyival kevert le, hogy a Tisza és a DK mindig külföldi érdekeket szokott szolgálni, nincs ebben semmi meglepő, miközben „nekünk, magyaroknak fontos” Sebestyén József halála, aki „egy közülünk”, sőt, „Sebestyén József mi vagyunk”.

De Orbán szerint Brüsszelben még csak nem is azzal kell majd érvelni, hogy nekünk ez „szívbéli, becsületbeli ügy”, hanem az emberjogi biztos felől.

Innen pedig gyorsan át is tértünk a magyar gazdaságra, azon belül is az Otthon Start Programra, amivel a kormány lakásvásárlásra ösztönözné a fiatalokat.

Ezen a ponton Orbán kis kitérővel ostorozta a bankokat és az egykori Gyurcsány-kormányt, amiért beugratták az embereket a devizahitelekbe (és méltatta Matolcsy Györgyöt is egy mondatban, akinek a segítségével sikerült kimenteni a károsultakat), majd gyorsan áttért arra, hogy a mostani, forintalapú hitel természetesen sokkal jobb konstrukció.

Ezért ő személy szerint biztatta is a fiatalokat, hogy ezt a biztonságos hitelt válasszák, bár hozzátette, hogy dönteniük persze maguknak a fiataloknak kell. De ha nem olyan gazdag családban élnek, ahol a szülők vesznek nekik saját lakást, jobban járnak, ha felveszik ezt a hitelt, mint ha albérletre fizetnék ki ugyanezt a pénzt - szól az orbáni/atyai jótanács.

A miniszterelnök áttörésnek érzékeli ezt a programot, ami sok pénzt hagyhat az emberek zsebében, és az építőiparra is jó hatással lehet, olyannyira, hogy az akár a GDP 1 százalékos emelkedését is okozhatja majd.

És bár eddigre lejárt az idő, a riporter még gyorsan megjegyezte:

Hazatért Kapu Tibor!

Látjuk-e már, mi a jelentősége ennek a sikeres küldetésnek? - tette fel a mindannyiunkat foglalkoztató kérdést a miniszterelnöknek, aki szerényen azzal hárított, hogy ő is csak a tudósokat hallgatja, „amennyire az időm engedi, a kísérletekről amiket elvégzett”, és szerinte „a tudósok bizonygatják, hogy fontos és értékes kutatások voltak”.

Ő egy másik aspektust emelt ki: „összesen 12 nemzet van, akik embert küldtek az űrbe, és ebben mi is benne vagyunk.”

Ezután pedig megemlítette, hogy nem csak Kapu Tibor előtt kell tisztelegni, hiszen Cserényi Gyulát is kiképezték. És bár ő „árnyékban maradt, de neki is jár az elismerés”.

Ennyi fért bele a péntek reggeli interjúba.