41 év után szabadul egy francia börtönből a palesztin ügy ikonikus alakja

Georges Abdallah, a 74 éves libanoni tanár pénteken szabadul Franciaországból, miután 41 évet töltött börtönben. Ügyvédje szerint ő „az a személy, aki a leghosszabb időt töltötte börtönben az izraeli–palesztin konfliktussal összefüggésbe hozható események miatt”.

A férfit 1987-ben ítélték el egy amerikai és egy izraeli diplomata meggyilkolásában való bűnrészességért. A nagy nyilvánosság számára az ügye már elfelejtődött, azonban szabadon bocsátása a marxista–leninista baloldal körében mindvégig kiemelt ügy maradt, amellyel Abdallah a mai napig azonosul. Arcképe továbbra is feltűnt baloldali tüntetések transzparensein; évente egyszer pedig aktivisták gyűltek össze börtöne előtt a Pireneusokban, követelve szabadon bocsátását. Három baloldali vezetésű francia település tiszteletbeli polgárrá nyilvánította őt.

Noha 1999 óta jogosult lett volna feltételes szabadlábra helyezésre, kérelmeit sorra elutasították. Támogatói szerint ennek oka az volt, hogy az Egyesült Államok és Izrael nyomást gyakorolt a francia kormányra. Nemrégiben a francia AFP hírügynökség interjút készített vele lannemazani börtöncellájában. Elmondása szerint lelki épségét a palesztin „küzdelemre” való összpontosítás tartotta fenn:

„Ha ez nem lett volna… nos, 40 év, az agyad péppé válik” – mondta.

Cellája falán a kubai legendás forradalmár, Che Guevara képe lógott, valamint a világ minden tájáról érkezett képeslapok támogatóitól. Az asztalát újságok halmai borították.

Többször próbált szabadulni

Georges Abdallah 1951-ben született egy keresztény családban, Észak-Libanonban. Az 1970-es évek végén segített megalapítani a Libanoni Fegyveres Forradalmi Frakciókat (LARF), egy kis marxista csoportot, amely Izrael és annak legszorosabb szövetségese, az Egyesült Államok ellen harcolt.

Ekkoriban Libanon polgárháborúba süllyedt. Izrael 1978-ban, majd újra 1982-ben megszállta Dél-Libanont, hogy felvegye a harcot az ottani palesztin fegyveresekkel. Abdallah csoportja úgy döntött, izraeli és amerikai célpontokat támad meg Európában, és öt merényletet hajtott végre Franciaországban. 1982-ben a csoport tagjai lelőtték Charles Ray amerikai diplomatát Strasbourgban, valamint Yakov Barsimantov izraeli diplomatát Párizsban. Emellett egy LARF-hoz köthető autóba rejtett bomba megölt két francia tűzszerészt.

Abdallah-t 1984-ben tartóztatták le Lyonban. A francia titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta, ő azonban azt hitte, izraeli ügynökök követik, ezért önként besétált egy rendőrkapitányságra. Kezdetben csak hamis útlevelek birtoklásával és bűnszervezethez tartozással vádolták meg. Nem sokkal később egy francia állampolgárt elraboltak Észak-Libanonban, és a francia titkosszolgálat Algérián keresztül megpróbált egy fogolycserét elérni.

A francia állampolgárt szabadon engedték, de mielőtt Abdallah-t is elengedhették volna, a párizsi rendőrség fegyvereket talált a lakásán, köztük azt a pisztolyt, amellyel a diplomatákat megölték. Ez ellehetetlenítette a szabadon bocsátását.

Két évvel később, a tárgyalása előtt, Párizst merényletsorozat rázta meg, amely 13 ember életét követelte. A politikusok és a média akkoriban Abdallah szövetségeseit vádolták, mondván, nyomást akarnak gyakorolni Franciaországra, hogy engedje szabadon. Később kiderült, hogy a merényleteket valójában a libanoni síita Hezbollah hajtotta végre, iráni utasításra.

A bírósági tárgyaláson Abdallah tagadta, hogy részt vett volna a gyilkosságokban, de azok „jogosságát” védelmébe vette. Életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

1999 óta több mint tíz alkalommal kérvényezte a szabadon bocsátását, de ezek közül csak egy volt igazán közel a sikerhez. 2013-ban azonban Hillary Clinton, az Egyesült Államok akkori külügyminisztere levelet írt a francia kormánynak, amelyben reményét fejezte ki, hogy találhatnak „jogi eszközt” a bírósági döntés megtámadására, amely Abdallah szabadon bocsátásáról rendelkezett. Ezt követően Manuel Valls belügyminiszter megtagadta annak a kiutasítási rendeletnek az aláírását, amely Abdallah szabadon engedésének feltétele lett volna.

Idén azonban a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy Abdallah fogva tartásának időtartama „aránytalan”, és hogy már nem jelent veszélyt. A bíróság ismét hangsúlyozta, hogy szabadon engedését azonnal követnie kell Franciaországból való kiutasításának.

A Le Monde beszámolója szerint még az Izraelben életfogytiglanra ítélt palesztin foglyok közül sem töltött senki több mint 40 évet börtönben. Abdallah 41-et töltött. (BBC)