Június 28-án reggel még feszült beszélgetések zajlottak a budapesti városházán: a Pride szervezői arról kaptak információt, hogy a szélsőjobboldaliak a gyülekezőnél készülnek lecsapni a felvonulásra érkezőkre. Ez egy kiemelten kockázatos rész, mert a kis csoportokban szállingózó felvonulókra könnyen rá lehet támadni a környező utcákban. A főváros arra kérte a pride-osokat, tegyék át az indulást a Lánchídhoz, de ők az utolsó pillanatos átszervezésben látták a nagyobb kockázatot. Végül az addig a Pride tiltásáról beszélő rendőrségtől érkezett egy informális jelzés: meg fogják védeni a felvonulókat. Innentől már viszonylag simán ment minden, de a felvonulást megelőző hónapokban senki sem vette biztosra, hogy több mint 300 ezer ember vonul majd a 2025-ös Budapest Pride-on. Az oda vezető útról a szervezőkkel beszéltünk.

Orbán Viktor februári évértékelőjében üzente meg a Pride szervezőinek, hogy „ne bajlódjanak” az idei felvonulás szervezésével. Ez egy szombati nap volt, és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány (SzMA) még aznap kiadott egy közleményt, hogy márpedig lesz Pride. „Az volt az első reakciónk, hogy akkor egy nagyon nagy Pride-ot kell szervezni” – mondta a 444-nek Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke. Az ügybe Karácsony Gergely főpolgármester is azonnal beleállt. „Hétfőn már mondta a Gergő, hogy lesz Pride, és hogy arra készüljünk, hogy ezzel valamit kezdenünk kell” – fogalmazott a szervezésre rálátó városházi forrásunk, hiszen Karácsony főpolgármesterségének kezdete óta a főváros partnere a Pride-nak.

Egy hónapba telt, mire megjelentek a vonatkozó jogszabályváltozások. Ezek értelmében csak olyan gyűlést lehet tartani, ami tekintettel van a gyerekvédelminek nevezett törvényre, azaz például nem jeleníti meg a homoszexualitást vagy a születési nemtől való eltérést. Nem engedélyezett gyülekezést szervezni börtönnel is büntethető bűncselekmény lett, ilyenen részt venni pedig akár 200 ezer forintos bírsággal sújtható szabálysértés. A vétkesek azonosítására pedig akár arcfelismerő programokat is be lehet vetni mostantól.

„Sok jogfosztás érte az LMBTQ közösségét az utóbbi öt évben, de arra nem számítottunk, hogy pont a gyülekezési jogot fogják korlátozni” – mondta Radványi. „Írtunk összefoglalókat, elkezdtünk meghívókat küldeni a nemzetközi partnereinknek.

Azt ugyanis rögtön láttuk, hogy ez egy fordulópont lesz az ország történetében. Éreztük a felelősségünket, és hogy ez most többről szól, mint az országban élő egymillió LMBTQ-ember jogegyenlősége”.

Innentől pedig a a Pride szervezői és más jogvédő szervezetek két irányban kezdtek gondolkodni. Az Amnesty, a TASZ, a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság az új szabályozás határait próbálták beadványokkal, jogi úton kitapogatni, erről cikkünk második felében írunk. A Fővárosi Önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány viszont más utat választott. A főpolgármester jogi csapata találta ki azt a megoldást, amivel ki tudták kerülni a tiltást: önkormányzati rendezvényt csináltak a Pride-ból, ami nem tartozik a gyülekezési törvény alá, így azt nem is kell engedélyeztetni a rendőrséggel.

„Nagyon fókuszált és megterhelő négy hónap volt nekünk a Pride előtti időszak” – fogalmazott Radványi. Ezekre a hónapokra esett az átláthatóságinak nevezett törvény benyújtása is, ami a független média mellett a civil szervezeteket is megszűnéssel fenyegette. „Több orosz civil szervezettől hallottuk, hogy nem azért mentek tönkre, mert konkrétan betiltották őket, vagy befagyasztották a számlájukat. Hanem az állandó fenyegetettség jelentette nyomást nem bírták pszichésen elviselni, és összeroppantak az emberek vagy szétzilálódtak a közösségek. Sokszor ez maga a cél” – mondta Radványi, ezért már évek óta komolyan odafigyelnek a mentális egészségre, hogy ilyen náluk ne forduljon elő, és jobban viseljék az őket ért támadásokat. „Persze az sosem esik jól, amikor az embert állatokhoz hasonlítják” – utalt arra az epizódra, amikor Tuzson Bence igazságügyi miniszter a lóversenypályára küldte volna a Pride-ot „Van egy 15 fős szervezőcsapatunk, ebből tízen teljesen önkéntes alapon, ingyen csinálják, és nyolcórás munka mellett különösen megterhelő volt a rengeteg éjszakába nyúló megbeszélés, amikor sorra vettübk különböző forgatókönyveket, megvizsgáltuk a különböző rizikókat” – mondta a Budapest Pride elnöke.