Június 28-án reggel még feszült beszélgetések zajlottak a budapesti városházán: a Pride szervezői arról kaptak információt, hogy a szélsőjobboldaliak a gyülekezőnél készülnek lecsapni a felvonulásra érkezőkre. Ez egy kiemelten kockázatos rész, mert a kis csoportokban szállingózó felvonulókra könnyen rá lehet támadni a környező utcákban. A főváros arra kérte a pride-osokat, tegyék át az indulást a Lánchídhoz, de ők az utolsó pillanatos átszervezésben látták a nagyobb kockázatot. Végül az addig a Pride tiltásáról beszélő rendőrségtől érkezett egy informális jelzés: meg fogják védeni a felvonulókat. Innentől már viszonylag simán ment minden, de a felvonulást megelőző hónapokban senki sem vette biztosra, hogy több mint 300 ezer ember vonul majd a 2025-ös Budapest Pride-on. Az oda vezető útról a szervezőkkel beszéltünk.
Orbán Viktor februári évértékelőjében üzente meg a Pride szervezőinek, hogy „ne bajlódjanak” az idei felvonulás szervezésével. Ez egy szombati nap volt, és a Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány (SzMA) még aznap kiadott egy közleményt, hogy márpedig lesz Pride. „Az volt az első reakciónk, hogy akkor egy nagyon nagy Pride-ot kell szervezni” – mondta a 444-nek Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke. Az ügybe Karácsony Gergely főpolgármester is azonnal beleállt. „Hétfőn már mondta a Gergő, hogy lesz Pride, és hogy arra készüljünk, hogy ezzel valamit kezdenünk kell” – fogalmazott a szervezésre rálátó városházi forrásunk, hiszen Karácsony főpolgármesterségének kezdete óta a főváros partnere a Pride-nak.
Egy hónapba telt, mire megjelentek a vonatkozó jogszabályváltozások. Ezek értelmében csak olyan gyűlést lehet tartani, ami tekintettel van a gyerekvédelminek nevezett törvényre, azaz például nem jeleníti meg a homoszexualitást vagy a születési nemtől való eltérést. Nem engedélyezett gyülekezést szervezni börtönnel is büntethető bűncselekmény lett, ilyenen részt venni pedig akár 200 ezer forintos bírsággal sújtható szabálysértés. A vétkesek azonosítására pedig akár arcfelismerő programokat is be lehet vetni mostantól.
„Sok jogfosztás érte az LMBTQ közösségét az utóbbi öt évben, de arra nem számítottunk, hogy pont a gyülekezési jogot fogják korlátozni” – mondta Radványi. „Írtunk összefoglalókat, elkezdtünk meghívókat küldeni a nemzetközi partnereinknek.
Azt ugyanis rögtön láttuk, hogy ez egy fordulópont lesz az ország történetében. Éreztük a felelősségünket, és hogy ez most többről szól, mint az országban élő egymillió LMBTQ-ember jogegyenlősége”.
Innentől pedig a a Pride szervezői és más jogvédő szervezetek két irányban kezdtek gondolkodni. Az Amnesty, a TASZ, a Helsinki Bizottság és a Háttér Társaság az új szabályozás határait próbálták beadványokkal, jogi úton kitapogatni, erről cikkünk második felében írunk. A Fővárosi Önkormányzat és a Szivárvány Misszió Alapítvány viszont más utat választott. A főpolgármester jogi csapata találta ki azt a megoldást, amivel ki tudták kerülni a tiltást: önkormányzati rendezvényt csináltak a Pride-ból, ami nem tartozik a gyülekezési törvény alá, így azt nem is kell engedélyeztetni a rendőrséggel.
„Nagyon fókuszált és megterhelő négy hónap volt nekünk a Pride előtti időszak” – fogalmazott Radványi. Ezekre a hónapokra esett az átláthatóságinak nevezett törvény benyújtása is, ami a független média mellett a civil szervezeteket is megszűnéssel fenyegette. „Több orosz civil szervezettől hallottuk, hogy nem azért mentek tönkre, mert konkrétan betiltották őket, vagy befagyasztották a számlájukat. Hanem az állandó fenyegetettség jelentette nyomást nem bírták pszichésen elviselni, és összeroppantak az emberek vagy szétzilálódtak a közösségek. Sokszor ez maga a cél” – mondta Radványi, ezért már évek óta komolyan odafigyelnek a mentális egészségre, hogy ilyen náluk ne forduljon elő, és jobban viseljék az őket ért támadásokat. „Persze az sosem esik jól, amikor az embert állatokhoz hasonlítják” – utalt arra az epizódra, amikor Tuzson Bence igazságügyi miniszter a lóversenypályára küldte volna a Pride-ot „Van egy 15 fős szervezőcsapatunk, ebből tízen teljesen önkéntes alapon, ingyen csinálják, és nyolcórás munka mellett különösen megterhelő volt a rengeteg éjszakába nyúló megbeszélés, amikor sorra vettübk különböző forgatókönyveket, megvizsgáltuk a különböző rizikókat” – mondta a Budapest Pride elnöke.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Vagy legalábbis azt ígérte, hogy megpróbálja. Percről percre követjük a beszédet, hogy kiderüljön, sikerül-e neki.
Nem lesznek senki bűnbakja, a tüntetést pedig meg fogják tartani.
A poloskátlanító, szuverenitásozó kampánnyal fölvezetett, tegnap éjszaka beterjesztett törvényjavaslattal gyakorlatilag azonnal kinyírható a független sajtó. A 444, a Telex, az Átlátszó, a Direkt 36, a Partizán, mindenki. A nyilvánosság putyini szintű, de inkább azon is túllépő korlátozása EU-s kilépési szándékként is értelmezhető.
Tiltott rendezvényt szervezni, oda embereket toborozni egy év börtönnel jár, azon részt venni szabálysértés –mondja Tuzson a Pride-ról.
Az igazságügyi miniszter szerint aki részt vesz a felvonuláson, az szabálysértést követ el.
Hogy a szervezők mire számíthatnak, arról a rendőrség semmit nem ír.
Ismeretlen tettes ellen indult a nyomozás.
Ismeretlen tettes ellen indult a nyomozás.
Négy civil szervezet szivárványos zászlóval, az LMBTQ-jogok melletti kiállásként vonult, engedéllyel, legálisan. Ki akarták próbálni, hogyan alkalmazza a rendőrség az új törvényt. Remélik, hogy ez hivatkozási alap lehet a jövőben.
Fellebbezésnek helye nincs, a Kúriához lehet fordulni. A szervezők azt mondják, ez még nem a Pride betiltása, mert ők nem arra kértek engedélyt, hanem egy június 1-re tervezett minivonulást akartak áttenni pont a Pride napjára, és erről szól a tiltó határozat.
Vagyis a rendőrségnek adtak igazat.
A rendőrség megtiltotta azt a tüntetést, ahol a nyíltan homoszexuális Léderer András beszélt volna egy transz és egy szivárványcsaládban élő emberrel arról, milyen nehézségekkel szembesülnek. Léderer szerint személyükre is vonatkozott a tiltás, egy alkotmányjogász viszont azt mondja, inkább a tartalommal lehetett a gond.