Lyuk tátong a magyar költségvetésben, a GDP növekedése elmarad a várttól, az infláció magasabb lesz, szenved az ipar, uniós pénzek sehol – a kormány közben úgy osztogat, mintha minden szép lenne és jó, és zavarba ejtő a bőség. Nagyjából így lehet leírni a gazdaságunk idei állapotát, amikor is újabb komoly kockázat lépett be a képbe. Orbán Viktor barátja, Donald Trump a vámháborúja részeként 15 százalékos vámot léptetett életbe az Európából Amerikába érkező termékekre. Így újabb, a magyar gazdaságot is sújtó fenyegetéssel kell megküzdenie a kormánynak.
Mit lépnek Orbánék? Összehívják a 10 legnagyobb vállalatot (amelyek kitettsége a legerősebb az Egyesült Államok irányába), majd előveszik a csodafegyvert: az akciótervet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette: a károk mérséklése érdekében ipar- és munkahelyvédelmi akciótervet dolgoznak ki.
Munkahelyvédelmiből nem ez az első, iparvédelmi akcióterve viszont még nem volt a kormánynak, pedig kreatívan dobják be a hasonló csomagokat a megoldandó krízishelyzetek esetén. Ha a gyűjtésemből nem marad ki valami, akkor ez a 17. akcióterve a kormánynak. Annyira szeretik ezeket, hogy 2010 óta szinte minden évre jutott egy-egy.
Fogalmilag mit jelent az akcióterv? A ChatGPT szerint
„részletes, célorientált intézkedéscsomag, amely meghatározott probléma vagy kihívás kezelésére szolgál. Tartalmazza a célokat, a konkrét lépéseket, intézkedéseket, a felelősöket, a határidőket és gyakran a forrásokat is”.
Orbánék akciótervei ehhez képest bizonyos lépésekről szólnak, a célok gyakran általánosan vannak megfogalmazva, a forrásokat újságírói kérdésre szokták elárulni, a határidők elvétve konkrétak. Arra mindenesetre alkalmasak, hogy csomagként kommunikálva azt sugallják, a kormány máris-máris megoldja a problémákat.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
2020 áprilisában kezdte el először újraindítani a gazdaságot a magyar kormány. Egy év kihagyást leszámítva erre ismét szükség van, pedig tavasszal még azt mondták: újraindult a magyar gazdaság.
„Fontosnak tartjuk, hogy mindenki értesüljön az új intézkedésekről” - írták válasz helyett a 444-nek.
Ilyen mélyen még sosem volt az ágazat, már 7,9 százalékkal marad el a 2021-es év átlagától a teljesítmény.
Fikciót írtak a Soros-Juncker palkátokra, meg a lakosságnak küldött levelekbe is - állítják. Csütörtökön kiadtak egy részletes cáfolatot, Lássuk a tényeket címmel.
A nemzetgazdasági miniszter évek óta kergeti a 4 százalékos gazdasági növekedést. Mindig ezzel számol a következő évre, de sose jön össze. Talán majd jövőre.
Bevezetik a gyermekvállalási támogatását a fiatal házasoknak, bővítik a csok-ot, autóvásárlási támogatás indul a nagycsaládosoknak.
A „Schengen 2.0”-t Lisszabonban hozta nyilvánosságra. Még nem ismertek a részletei.
Szuverenitásvédelem szédületes tempóban.
Gulyás Gergelyt megpróbálta már rávenni Orbán arra, hogy miniszterelnök legyen? A kormányzati munka mellett van-e ideje Vitályos Eszternek a Nők a bántalmazás ellen digitális polgári kör szervezésére? Mire jó a miniszterelnöknek Dopeman? És még megannyi kérdés.
Sokan felháborodva fogadták az EU és az USA kereskedelmi megállapodásának részleteit, de európai szempontból csak rosszabb opciók voltak terítéken. A tárgyalások során csak az amerikaiaknál voltak ütőkártyák. Hatályos a 15 százalékos vám, de ami igazán rossz: a bizonytalanság nem szűnt meg ezzel.
Az Emmi tervei szerint 2030-ra akár meg is valósulhat.
Újabb akciótervet is bejelentett a miniszterelnök, amivel újra leszámol a migrációval.
Bár júniusban az év eleje óta nem látott csúcsra nőtt a születések száma, még így sem érte el a napi 200-at.
Kirobbanó eredménynek ez sem mondható, a pocsékul sikerült első negyedévhez képest is csak 0,4 százalékos volt a bővülés. Nem csoda, hogy Nagy Márton tegnap tovább módosította az éves GDP-előrejelzését, és már csak 1 százalékos gazdasági bővülésre számít a kormány.
A kormány képtelen kordában tartani a kiadásait, így a költségvetés egyre inkább egy feneketlen kútra emlékeztet, úgy nyeli el a beérkező pluszforrásokat. Az uniós pénzekkel töretlenül számol a kormány, de azoknak csak elenyésző része érkezett meg eddig.
Visszautasítják, hogy a háborús időkben extraprofitra tettek volna szert.
Nem világos, hogy mit ért a kormány háborús propagandán.
A koronavírus nem lehet NB II-ben. A bankokra kivetett 55 milliárdos adóból is lehet taózni.