• Donald Trump a vámháborúja újabb lépéseként 39 százalékos vámot vetett ki Svájcra, sőt, még az egykilós és a 100 unciás aranytömböt is vámkötelessé tenné.
• A világ legnagyobb finomítóközpontjának számító ország tavaly 61,5 milliárd dollár értékben exportált nemesfémet az USA-ba, ezzel jelentősen növelve a két ország közötti kereskedelmi deficitet, ez pedig nem tetszett Trumpéknak.
• A svájci gazdaság és belpolitika felfordult, a kritikusok az egész aranyipart hibáztatják azért, hogy nem tudtak megállapodást kötni, egyesek szerint különadót kellene kivetni, hogy megfizessék a vámok okozta költségeket.

Svájc a közelmúltig egészen jó kapcsolatokat ápolt az Egyesült Államokkal. Aztán jött Donald Trump és a felszabadulás napi vámtarifák, amikkel az amerikai elnök azokat az országokat akarta megbüntetni, amelyek szerinte „tisztességtelenül” bánnak velük, vagyis több árut exportálnak az Egyesült Államokba, mint amennyit onnan vásárolnak. A világkereskedelem sok évtizedes működését felülíró vámháború azóta is dübörög, a legújabb fejezetnek pedig Svájc az egyik főszereplője. Az Egyesült Államok tavaly valamivel több mint 38 milliárd dolláros kereskedelmi deficitben volt Svájccal szemben. Idén az első hat hónapban ez a hiány közel 48 milliárd dollárra duzzadt, ami nagyban köszönhető egy konkrét ágazatnak – írta a Financial Times.

Noha Svájcnak nincsenek saját aranybányái, a finomítóiból az Egyesült Államokba szállított arany – ennek értéke az elmúlt egy évben mintegy 61,5 milliárd dollár volt – jelentősen hozzájárult az ország amerikai kereskedelmi többletéhez. Ez oda vezetett, hogy egyesek az országon belül az ágazatot hibáztatják a sikertelen kereskedelmi tárgyalásokért.

400 uncia arany vs egy kiló arany

A gyógyszer- és óraipar jelentős károkat szenvedhet a vámok miatt, de az aranyfinomítást is jelentősen hátráltathatja. Ez az iparág az elmúlt időben eléggé felpörgött, a Svájci Nemzeti Bank adatai szerint az arany tavaly Svájc legnagyobb exportterméke volt a maga 27 százalékos arányával, megelőzve a gyógyszeripart.

A globális aranykereskedelem jellemzően háromszög-alapú útvonalon zajlik: a nagy tömbök London és New York között mozognak Svájcon keresztül, ahol a helyi finomítók a két piac igényeinek megfelelően különböző méretűre öntik őket. London és New York ugyanis eltérő szabványt alkalmaz az aranyrudak méretében, előbbinél a 400 unciás (kb. 11,3 kilós), tégla méretű rúd a szabvány, míg New Yorkban a körülbelül okostelefon méretű egykilós tömb az elfogadott forma.

Ez az újraöntési tevékenység jelentősen hozzájárul Svájc gazdaságához, az elmúlt hónapokban az export kétharmadát különböző formájú arany tette ki.