Az Európai Tanács elnöke, az Orbán Viktorral amúgy jó személyes viszonyban lévő António Costa lett Ukrajna EU-tagsági kérelmének fő támogatója - írja a Politico. A héten Koppenhágában tartanak kulcsfontosságúnak nevezett csúcstalálkozót az uniós vezetők, és Costa fel akarja oldani a magyar vétó miatti patthelyzetet, ezért támogatást és megoldásokat keres Ukrajna és Moldova tagsági tárgyalásainak felgyorsításához, mondta a lapnak öt diplomata és tisztviselő.

Costa most azzal állt elő, hogy az úgynevezett tárgyalási klaszterek – a tagsághoz vezető út legfontosabb jogi lépései – az EU-országok minősített többségének hozzájárulásával megnyithatók, ehhez nem kell egyhangú megállapodás. A klaszter lezárásához továbbra is szükséges az összes tagállam támogatása, amire Orbán Viktor egyelőre nem hajlandó, de a tárgyalások megkezdésének alacsonyabb szintű követelményei lehetővé tennék Ukrajna és Moldova számára, hogy megkezdjék a szükséges reformokat, amelyekkel bizonyíthatják az EU-szabványokhoz való közeledést bizonyos területeken. A Politico forrása szerint a két ország akkor is előreléphetne tagsági pályázatával, ha egy vagy két ország ellenezné azt.

Hasonlóan írta le a helyzetet Tarasz Kacska, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese két hete, amikor kijelentette: az Európai Unió megállapodott abban, hogy „egyedi” megközelítést alkalmaz, ami lehetővé teszi Ukrajna és Moldova előrehaladását az uniós tagság felé vezető úton, annak ellenére, hogy Magyarország továbbra is vétóval él. Az EU azt is vizsgálja, hogyan hozhatna meg bizonyos döntéseket Magyarország jóváhagyása nélkül – mondta Kacska. „A túlnyomó többség, szinte minden uniós tagállam és maga az Európai Unió is kész a tárgyalási fejezetek megnyitására, még akkor is, ha Magyarország nem csatlakozik ehhez az állásponthoz.”

Májusban Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még úgy fogalmazott: „Van B-tervünk és C-tervünk is. De a fókuszunk az A-terven van, amelynek lényege, hogy mindenki támogatását elnyerjük.” Áprilisban az észt külügyminiszter a magyar szavazati jog felfüggesztéséről beszélt: „Legyünk őszinték: a megosztottsághoz két nagy pártra van szükség. Magyarország esetében egy nagyon gyenge országról beszélünk, amely Putyin csapatának része, nem pedig az európai csapatunké” - mondta Margus Tsahkna akkor, és hozzátette: „Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke azonban lehetővé teszi, hogy egy tagállamot megfosszanak szavazati jogától, ha tagsága veszélyezteti Európa és a többi tag biztonságát.”

Az EU 2024. június 24-én tartotta az első miniszteri szintű kormányközi konferenciát, amelyen hivatalosan megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Az „alapvető kérdésekről” szóló első tárgyalási témakör hivatalos megnyitása azonban még mindig nem történt meg, mivel a tagállamok nem hozták meg a szükséges egyhangú döntést Magyarország elutasító álláspontja miatt.