2025-ben október 27-re esett az egyenlő díjazás napja. Magyarán mire ez az adás megjelenik, mi, nők már szimbolikusan ingyen dolgozunk, egészen az év végéig. Jöhet ebben változás? És ha igen, mi kell hozzá? Kell-e egyáltalán tudnunk, mennyit keres a másik? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégünkkel, Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértőjével.
Bővebben:
Olvasnivalók:
Podcastunk kéthetente jelentkezik új adással, meghallgatható a 444 Spotify- és Apple-csatornáján is. Korábbi adásaink itt találhatók. Javaslataid, ötleteid, meglátásaid a tyukol@444.hu címre várjuk.
Illusztráció: Kiss Bence/444
Takarítás, háztartási feladatok, gyerekek és szülők ellátása, főzés, a családi élet és az utazások szervezése – csak pár olyan láthatatlan munka, amiért a nők nem kapnak fizetést. Pedig ha nem végezné el ezeket senki, mindenki sokkal kellemetlenebbül érezné magát – és nem csak otthon.
Válság teremti Magyarországon a női cégvezetőket: 2020-ra is nagyot nőtt az arányuk a férfiakhoz képest. A nők politikai képviselete azonban továbbra is csapnivaló, uniós szinten hátul kullogunk, a nők fizetése pedig továbbra is 18,2 százalékkal alacsonyabb az azonos pozícióban dolgozó férfiakénál.
A nemek közti fizetésbeli különbségek oka nem az, hogy a nők rosszabbul fizető szakmákban dolgoznak: a nők ugyanannál a cégnél, azonos pozícióban is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Friss kutatások szerint többek között azért, mert eleve kisebb fizetést kérnek a férfiaknál.
11 év után először ismét nőni kezdett a nemek közötti egyenlőtlenség. Magyarország az átlag alatt kullog, mindjárt Malawi és Brunei után, Malajziával és Szvázifölddel egy szinten.
Ha átláthatóbbá válnak a fizetések, csökkennek a nemek közötti különbségek, főleg azért, mert a férfiak fizetése és az átlagos fizetés is lassabban nő, állapította meg egy kanadai és egy dán tanulmány.
Az EU országaiban a nők évente közel 40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, de ez a különbség nem csupán a fizetésekből, hanem az alacsonyabb mértékű foglalkoztatásból és a munkaidő különbségeiből adódik össze. Egy új interaktív gondozási térkép jól illusztrálja, hogy otthon is a nők végzik a gondozási munka oroszlánrészét.
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
Podcastunkban Vida Kata pszichológus, gasztroblogger beszélgetett Lu Boennel, a 101 étteremcsoport alapító tulajdonosával gyerekkoráról, a Ramenka és a 101 Bistro alapításáról, és arról, hogy mitől lesz autentikus egy kínai étel.
Bede Márton elmagyarázza a kínai konyha legnagyobb gurujának a hortobágyi palacsintát. Tartsunk már jobbra az autópályán! Cinikus békebrókerek. Már alig virul a fityula, fogynak a szóvicces filmcímek.
A hazai vállalatok jelenleg nem profittermelő eszközként használják a kontrollingot, hanem aktuális helyzetük leírására, a múltbeli adataik értelmezésével. Podcastunkban arról beszélgettünk, hogyan lehetne ezt másként csinálni.
Podcastunkban többek közt arra keressük a választ, lehet-e egyáltalán tervezni még a választások előtt, mire készülhetnek a vállalatok, és hogyan lehet sikerrel megoldani jövőbeni kihívásokat.