Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét fontosabb-nagyobb anyagaival. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)
A Tisza kampányában „nagyon nagyban játszanak majd az átlagemberek”, de azért erős központi irányításra számíthatnak: a jelöltaspiránsok már tudják, hogy kiket jelentenek be hétfőn, egyikük eddig 2 milliót tett a felkészülésbe.
Több tiszás adatbázis kerülhetett ki, olyanok is szerepelnek rajta, akik le sem töltötték a Tisza Világ appot: a pártvezetéshez közeli források szerint az adatokat ellopták a Tiszától, vagyis nem hackelésről van szó. Három évet is kaphat, aki visszaélt a tiszások adataival.
Az ország egyik legfideszesebb régiójában kiderült, hogy Magyar Pétert mindenki ismeri, de a legtöbb ember utálja: bár sokan mélyszegénységben élnek, a többség úgy érzi, hogy sokat köszönhet Orbánnak, az ország legfideszesebb településén viszont így is találtunk egy Tisza-szimpatizánst.
Juhász Péter Pált a környezete a hatalom kedvezményezettjének tartotta, olyan fideszesnek, akinek jó kapcsolatai vannak, és ezt a képet ahol tudta, a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatója is gerjesztette: több tucat háttérbeszélgetés alapján próbáltuk visszafejteni, hogyan úszhatta meg Juhász a felelősségre vonást közel másfél évtizeden keresztül.
A Kormányinfón ismét kérdeztük Gulyás Gergelyt, aki letagadta a Kubatov-lista létezését.
Bár egy időben robusztusan nőtt a magyar gazdaság, a felzárkózás nem jött össze, és van olyan mutató, amiben már 2010 óta stagnálunk. Nagy Márton pár óra alatt eljutott onnan, hogy „minden jó”, odáig, hogy minden sokkal rosszabb. Orbán szerint a szegénységgel jó a pálya, de a KSH adatbotránya után valójában még a trendeket sem látni.
Hiába dolgozhattak tökéletes alapanyagból egy fehér port tartalmazó videóval, Józsefvárosban simán kikapott az agresszív fideszes lejárató kampány: Magyarország jelentős részét ezek már ugyanúgy nem győzik meg, mint az itt is bevetett kamujelöltek.
Sokat fizetünk Trumpnak, hogy fizethessünk tovább Putyinnak: megvolt a kormánymédiában az évszázezred eseményeként kezelt washingtoni Orbán-Trump találkozó – szankciók elleni mentesség egy évig, cserébe legalább 466 milliárd forint az USA-nak. A Trump–Orbán-védőpajzs inkább politikai termék (ráadásul egyre ködösebb), mint gazdasági, de arra is jó, hogy ha baj van, ne kerüljön 80 millió forintba egy pohár víz. Magyarország egyébként hosszú sor végére állt be az esetleges HIMARS-vásárlással. (Egyébként Matolcsy György már jóval Orbán washingtoni útja előtt szerzett egy big brothert.)
A balos Demokrata Párt piacpárti kritikusai is elismerik, hogy Trump most már valóban aggódhat a jövő évi választások miatt: bár a világ a New York-i szocialistára figyelt, az igazi, vagyis megismételhető győzelmeket két, a kultúrharcot hanyagoló centrista, egy volt CIA-ügynök és egy exkatona aratta.
Húsz év alatt verhetetlenek a világversenyeken az észak-koreai női focisták, aztán történik valami, ami szürkévé és kiszámíthatóvá teszi őket.
Zack Polanski két hónap alatt alaposan felforgatta a brit belpolitikát: a Zöld Párt új elnöke az egész baloldalon vezető szerepre törekszik, és a számok egyelőre őt igazolják – Zohran Mamdanival szemben azonban neki országos szinten kellene nagyot villantania.
Ne tolja rám a kormánymédiát – védekezett a miniszterelnök, amikor az ellenzékieket ért példátlan tömeges jogsértéssel szembesítették, a Tisza-aktivista, akinek otthonánál megjelent a Fidesz-frakció szóvivője, közben azt mondja: nem sikerült a megfélemlítés. Erről szólt a Közért.
Magyar delegáció Washingtonban, magasra nyúló korrupciós botrány Ukrajnában, oroszok Pokrovszkban – Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel elemeztük a mögöttünk álló intenzív időszak eseményeit.
Két évvel a sárlavina után a recskiek még mindig tartanak attól, hogy a NER-közeli bánya újra a házaikra omolhat: a kormány által beígért 500 millióból viszont egy forintot sem kaptak.
Megint volt Helyzet: van!, amiben Frész Ferenc, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetője beszélt az adatvédelmi botrányról.
2000 méter Andriivkáig: Msztyiszlav Csernov Pulitzer- és Oscar-díjas ukrán filmrendező legújabb filmjében az Andriivka felszabadításáért küzdő katonákat kísérte el.
A Coexistence, My Ass! című dokumentumfilm főszereplője egy izraeliek és palesztinok által békében lakott faluból származó emberi jogi aktivista, aki végül a standupban találta meg azt a formátumot, amivel fel tudja dolgozni a palesztinokat ért szörnyűségeket. A Hasszánnal Gázában című filmről is írtunk, aminek a rendezője 2001-ben járta be a mára már romos várost.
És továbbra is ajánljuk Fuchsia Dunlopnak a kínai konyháról szóló könyvét.
Azaz itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása.
A Tisza kampányában „nagyon nagyban játszanak majd az átlagemberek”, de azért erős központi irányításra számíthatnak. A jelöltaspiránsok már tudják, hogy kiket jelentenek be hétfőn. Egyikük eddig 2 milliót tett a felkészülésbe.
A pártvezetéshez közeli források szerint az adatokat ellopták a Tiszától, vagyis nem hekkelésről van szó.
Tóth Balázs ügyvéd azt mondja, az adatok nyilvánosságra kerülése miatt a Tisza büntetőjogilag nem vonható felelősségre, és a pártnak is jelentős érdeksérelmet okozott ez az egész. A rendőrségnek az ügyvéd szerint ezt is vizsgálnia kell.
Az ország egyik legfideszesebb régiójában kiderült, hogy Magyar Pétert mindenki ismeri, de a legtöbb ember utálja. Bár sokan mélyszegénységben élnek, a többség úgy érzi, hogy sokat köszönhet Orbán Viktornak. Az ország legfideszesebb településén viszont így is találtunk egy Tisza-szimpatizánst.
Magyar Péter a miniszterelnök nyomába ered, öt héten keresztül követi nyílt utcai gyűléseivel a zártkörű háborúellenesnek nevezett gyűléseket. Az első megálló: Győr.
Juhász Péter Pált a környezete a hatalom kedvezményezettjének tartotta, olyan fideszesnek, akinek jó kapcsolatai vannak. Ezt a képet ahol tudta, a Szőlő utcai javítóintézet egykori igazgatója is gerjesztette. Több tucat háttérbeszélgetés alapján próbáltuk visszafejteni, hogyan úszhatta meg Juhász a felelősségre vonást közel másfél évtizeden keresztül.
A miniszter a kormányinfón hajthatatlan volt abban, hogy nem egy évre kaptunk mentességet az amerikaiaktól, hiába állítja ezt az amerikai külügyminiszter is. Drogokról is bőven volt szó a kormányinfón.
A szavak ereje ide kevés.
Hiába nőtt a magyar GDP kétszer gyorsabban, mint az uniós, úgy jártunk, mint a minimálbéres, aki dupla akkora béremelést kap, mint az egymilliót kereső szomszédja, de ezzel csak még jobban lemarad tőle. Közben a termelékenységünk ugyanott van, ahol tizenöt éve volt. A térségben két bezzegországot találtunk, az egyiken igencsak meglepődtünk.
Elemzők szerint a miniszter a költségvetési hitelességet akarta javítani, és így elébe menni egy esetleges leminősítésnek. A lépés kockázatos, de akár be is jöhet. Az viszont rontja a megítélését, hogy néhány óra alatt ekkorát változott a kommunikáció, ráadásul a most bemondott számok egy része is nehezen hihető.
„Oda kell vinni az orvosságot, ahol betegség van, nem oda, ahol mindenki egészséges” – mondta a miniszterelnök Rónai Egonnak. A Fidesz szociálpolitikája ennek éppen az ellentétéről szól.
Hiába dolgozhattak tökéletes alapanyagból egy fehér port tartalmazó videóval, Józsefvárosban simán kikapott az agresszív fideszes lejáratókampány. Magyarország jelentős részét ezek már ugyanúgy nem győzik meg, mint az itt is bevetett kamujelöltek.
Mindkét társaság egy pécsi vállalkozócsalád érdekeltsége. Az energiacég gázkereskedelmi engedélyét tavaly ősszel függesztették fel, majd zárolták a számláikat, a vállalat nyár óta csődvédelem alatt áll. Az építőipari cég csinálná a mohácsi kikötőt is.
Jobb, mint az amerikai, mert csak egyetlen országnak fog ártani. De rosszabb, mert szelektíve alkalmazzák arra, akit kipécéz a hatalom.
Megvolt a kormánymédiában az évszázezred eseményeként kezelt washingtoni Orbán-Trump találkozó. Szankciók elleni mentesség időkorlát nélkül (vagy egy évig), cserébe legalább 466 milliárd forint az Egyesült Államoknak.
A kormány ennek ellenére továbbra is azt kommunikálja, időkorlát nélküli mentességről van szó.
Orbán valószínűleg egy „IMF-light” típusú hitelről állapodott meg Washingtonban, de a csomag körül rengeteg a kérdőjel, kezdve onnan, hogy mit is írtak alá, aláírtak-e bármit is. Ha igen, védőpajzsként tényleg jól működhet, de ha nem, beüthet a TACO-hatás.
Az Orbán számára két legfontosabbnak tartott megállapodásról eddig csak a magyar kormány beszélt – azt sem túl konzisztensen –, de lassan egy héttel a washingtoni látogatás után sem lehet tudni pontos részleteket.
Korábban akartunk HIMARS-rakétarendszert venni, aztán amikor Bidenék blokkolták, azt mondta a kormány, hogy sosem állt szándékában ilyen fegyvert venni, most pedig bőszen hangoztatják, hogy Bidenék politikai okokból gátolták a fegyvervásárlást. Mik is a HIMARS-rakétarendszer, és miért áll be Magyarország egy hosszú sor végére érte?
Matolcsy György volt jegybankelnök öröksége a mai napig velünk él. Ennél a big brothernél viszont még hatalmasabb erős ember lesz mögöttük az Egyesült Államok.
A balos Demokrata Párt piacpárti kritikusai is elismerik, hogy Trump most már valóban aggódhat a jövő évi választások miatt. Bár a világ a New York-i szocialistára figyelt, az igazi, vagyis megismételhető győzelmeket két, a kultúrharcot hanyagoló centrista, egy volt CIA-ügynök és egy exkatona aratta. Nem várt fordulatok a világpolitikára is kiható amerikai belpolitikában.
„Ezek az e-mailek semmit sem bizonyítanak” – mondta a Fehér Ház szóvivője a frissen nyilvánosságra hozott Epstein-levelezésre, ám a viták várhatóan ismét fellángolnak a MAGA-táboron belül az ügy kezeléséről és lekeveréséről.
Húsz év alatt verhetetlenek a világversenyeken az észak-koreai női focisták, aztán 20 éves koruk után történik valami, ami szürkévé és kiszámíthatóvá teszi őket.
Zack Polanski két hónap alatt alaposan felforgatta a brit belpolitikát: a Zöld Párt új elnöke az egész baloldalon vezető szerepre törekszik, és a számok egyelőre őt igazolják. Zohran Mamdanival szemben azonban neki országos szinten kellene nagyot villantania. Mit hirdet Polanski és miért bírálják?
Csak az Enerhoatom-balhéban 100 millió dollárral károsíthatta meg az államot a Timur Mindics-féle bűnszervezet. Az ukránok kíváncsiak, hogy van-e információs „atombombájuk” a korrupcióellenes szerveknek.
Az új cseh parlament alakuló ülésén megválasztották a házelnököt, Tomio Okamurát, aki rögtön le is vetette az ukrán zászlót a parlament épületéről. Hogyan kerülhetett ilyen magas pozícióba, ha még a saját családja is elhatárolódik tőle? És hogyan lehet egy idegenellenes cseh párt vezetője valaki, akit úgy hívnak, hogy Tomio Okamura?
Telefonos jegyzetek utalnak arra, hogy Jun Szogjol és két katonai vezető tavaly októberben egyeztetett arról, hogy „instabil helyzetet” kell előidézni Észak- és Dél-Korea között. A Phenjan légterét megsértő drónok is a terv részei voltak, de Kim Dzsongun nyaralói és a rezsim fontos kirakatvárosai is szerepelhettek a célpontok között.
Ne tolja rám a kormánymédiát – védekezett a miniszterelnök, amikor az ellenzékieket ért példátlan tömeges jogsértéssel szembesítették. A Tisza-aktivista, akinek otthonánál megjelent a Fidesz-frakció szóvivője, közben azt mondja: nem sikerült a megfélemlítés.
Magyar delegáció Washingtonban, magasra nyúló korrupciós botrány Ukrajnában, oroszok Pokrovszkban. Takácsy Dorka Oroszország-szakértővel és Takács Márk katonai szakértővel elemeztük a mögöttünk álló intenzív időszak eseményeit.
Két évvel a sárlavina után a recskiek még mindig tartanak attól, hogy a NER-közeli bánya újra a házaikra omolhat. A kormány által beígért 500 millióból viszont egy forintot sem kaptak.
Óriási felhajtást csinált Orbánék a Trump–találkozó köré, de mit számít a kampányban a világpolitikai flexelés? És hova szivárognak közben a tiszások adatai? Kapcsoljuk Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértőt. Helyzet: van!
Frész Ferenccel, az állami kibervédelmi központ korábbi vezetőjével beszéltünk a Tisza Pártot ért támadásról.
Hiláriusz pátriárka foghatósága pro és kontra. John Oliver megpróbálja lenyúlni a témánkat. Miért kell megölni a notórius biztonságiöv-bűnözőket? Elsőzők között az első. Bevásárlás, turizmus, black metal.
Hétfő van, szabad a Borízű! Hiláriusz pátriárka foghatósága pro és kontra. John Oliver megpróbálja lenyúlni a témánkat. Miért kell megölni a notórius biztonságiöv-bűnözőket? Elsőzők között az első. Bevásárlás, turizmus, black metal.
A történelemkönyvekben alig vannak nők, az irodalomban és a művészetekben pedig ugyanúgy megpróbálták őket diszkreditálni sokáig, ahogy a tudományban. Pedig lenne kikről beszélni, Budai Lottival fel is hozunk pár példát.
A 444 következő élő rendezvényén a Tyúkól podcast műsorvezetőivel megnézzük Podhradská Lea első egész estés dokumentumfilmjét, az Apám lányát, majd meghívott szakértőinkkel beszélgetünk a filmben felvetett kérdésekről.
Msztyiszlav Csernov Pulitzer- és Oscar-díjas ukrán filmrendező legújabb filmjében az Andriivka felszabadításáért küzdő katonákat kísérte el.
A Coexistence, My Ass! című dokumentumfilm főszereplője egy izraeliek és palesztinok által békében lakott faluból származó emberi jogi aktivista, aki végül a standupban találta meg azt a formátumot, amivel fel tudja dolgozni a palesztinokat ért szörnyűségeket.
A Hasszánnal Gázában című film rendezője 2001-ben járta be a mára már romos várost. Akkoriban a második intifáda zajlott, az utcán mégis nevetve futkároztak a gyerekek, pörgött a piac és ha ment a kosármeccs, az izraeli hadsereg sem csapott össze olyan nagyon a palesztin csapatokkal.
Hol laktak és hogyan viszonyultak a nyugatosok a városhoz, amely mindannyiuk számára idegen volt? És miért dolgoztak inkább kávéházakban a hivatalos szerkesztőség helyett?
13 év után újjáélesztették a Csillag születiket, amit a zsűriben ülő Molnár Áron és az egyik műsorvezető, Puskás Péter visznek a hátukon. A többiek szerepeltetése gyakorlatilag teljesen felesleges, de legalább kiderült, hogy léteznek helyzetek, amikor Geszti Péter képes háttérbe szorulni.
Vince Gilligan új sorozatában Albuquerque és a főszereplő Rhea Seehorn maradtak az előző projektjeiből, minden más merőben új. A Pluribusból az első két epizód alapján bármi lehet, és pont emiatt a kiszámíthatatlanság miatt emelkedik ki az átlagból.
A legérdekesebb kérdés: mi az a legfőbb idea, ami bennmaradt az íróban?
Meleg szívvel ajánljuk Nagy Ferónak a Szőlő Utcai Gyermekotthonnal kapcsolatos kijelentése után, hogy nézze meg Lea Podhradská Apám lánya című dokumentumfilmjét a Verzó Filmfesztiválon. A true crimeként induló családtörténet egy brutális szembenézés azzal, hogy mennyire elítélő a társadalmunk.
A kínai ételnek, és a kínai étel a kínaiak életében betöltött szerepének legnagyobb nyugati szakértője a brit Fuchsia Dunlop, akinek könyvét magyarul a 444 adta ki. A kínai konyha kultúrtörténete című könyv előszava most cikként is olvasható.