Hosszú sor végére állt be Magyarország az esetleges HIMARS-vásárlással

belföld
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

Megvolt Orbán Viktor várva-várt washingtoni találkozója, amelynek eredményei közt egy körülbelül 700 millió dolláros védelmi beszerzés is megjelent, egyelőre konkrét tartalom és részletek nélkül. Orbán Viktor még a washingtoni sajtótájékoztatón a „legkorszerűbb védelmi fegyverzetekről” beszélt, amelyek magyar exportjához az előző amerikai kormány nem járult hozzá. Már a találkozó utáni elemzésünkben is azt írtuk, hogy ilyenről csak a HIMARS-rendszer esetében lehetett hallani, és erről is jött utána a védelmi miniszteri bejelentés.

De hogyan kell pontosan elképzelni a HIMARS-rendszert?A HIMARS (hivatalosan M142 High Mobility Artillery Rocket System) az amerikai Lockheed Martin által gyártott, könnyű, teherautóra szerelt többindítós rakétarendszer. Egyetlen indítótálcán hat darab, előre töltött rakétakonténer fér el (vagy helyette egy nagy hatótávolságú ATACMS-rakétát tartalmazó konténer). A használt rakétától függően 30 és 300 kilométer közt lehet vele csapást mérni.

Amerikai HIMARS rakétakilövő egy hadgyakorlaton.
Fotó: TED ALJIBE/AFP

Ezek közül a rövidebb hatótávolságú a GMLRS (Guided Multiple Launch Rocket System), ez egy GPS-vezérelt, precíziós rakéta, amiből egy indítókonténerben általában hat darab van, a „klasszikus” változatának hatótávolsága tipikusan néhány 10–90 km közt van, a kiterjesztett hatótávolságú változat pedig körülbelül 150 kilométerig ér el. Az ATACMS (Army Tactical Missile System) konténerenként egy, nagyobb hatótávú taktikai rakéta, változattól függően a hatótávok jellemzően 70–300 km között mozognak, de már fejlesztik az ennél is hosszabb hatótávolságú változatát.

Korábban is felmerült, vagy mégsem, aztán most mégis

Már 2022-ben is lehetett arról hallani, hogy a HIMARS-rendszeren (is) gondolkodik a Honvédség. Akkor Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos (azóta a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője), és a ma már kettes számú közellenségként kezelt Ruszin-Szendi Romolusz járt az Egyesült Államokban tárgyalni. Sőt, Orbán múlt heti washingtoni látogatása után Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő arról beszélt, hogy a magyar honvédelmi vezetés már 2015 (!) óta tervezi, hogy nehéztüzérségi rendszereket vásárol.

Aztán amikor 2023 nyarán a Washington Post arról írt, hogy politikai okokból, a svéd NATO-csatlakozás magyarországi (változatos és időnként teljesen nevetséges) akadályozása miatt James E. Risch, a külügyi bizottság vezető republikánus szenátora blokkolt egy 735 millió dolláros fegyvereladást Magyarország számára, a kormány különböző fórumokon sietett leszögezni, hogy a Honvédségnek nem is áll szándékában HIMARS-okat venni. Most viszont mégiscsak úgy tűnik, tényleg voltak ilyen irányú tervek, mivel politikai okokból történő blokkolásról beszélt Orbán és mások is, az előbb idézett HírTV-s videóban a szakértő hosszabban elemzi, hogyan és miből zárták ki Bidenék Magyarországot.

Szalay-Bobrovnoczky Kristóf honvédelmi miniszter
Fotó: Németh Dániel/444

Csatlakozz most kedvezménnyel a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek