Hszi Csin-ping kínai vezető egy hétfői telefonhívás során közölte Donald Trumppal, hogy Peking Tajvannal kapcsolatos álláspontja változatlan – írja a Guardian.
A kínai külügyminisztérium szerint Hszi azt mondta Trumpnak, hogy Tajvan visszatérése Kínához „szerves része volt a második világháború utáni nemzetközi rendnek”, amit az Egyesült Államok és Kína közös harca kovácsolt össze a „fasizmus és militarizmus” ellen.
Kína Tajvant saját területe részének tekinti, és megfogadta, hogy szükség esetén erővel fogja ellenőrzése alá vonni a szigetet. Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya határozottan elutasítja Peking álláspontját.
Kína hetek óta tartó diplomáciai vitában áll Japánnal, az Egyesült Államok egyik kulcsfontosságú szövetségesével, ami a kínai turisták számának visszaeséséhez, a japán tengeri élelmiszerek behozatali tilalmához és kulturális programok lemondásához vezetett. Ahogy a 444 is megírta, a Tokió és Peking közötti éles konfliktus azután robbant ki, hogy Japán új miniszterelnöke, Takaicsi Szanae a hónap elején azt mondta, egy Tajvan elleni kínai támadás akár „a túlélést fenyegető helyzetnek” is minősülhet, ami Japán részéről adott esetben katonai válaszlépéseket is kiválthat.
Az USA hivatalosan nem ismeri el Tajvan államiságát, de a sziget legfontosabb nemzetközi partnere és fegyverszállítója. Trump nem írt Tajvanról a saját közösségi oldalán, inkább az „erős” amerikai–kínai kapcsolatokat dicsérte. A kínai külügy szerint ugyanakkor azt mondta Hszinek, hogy Washington „érti, mennyire fontos” Kínának a tajvani kérdés. A tajvani miniszterelnök, Csou Zsung-taj erre reagálva kijelentette: Tajvan 23 millió lakója számára „a visszatérés Kínához” nem opció. „Tajvan szuverén és független ország” – mondta.
Trump bejelentette, hogy áprilisban Kínába látogat, Hszi pedig 2026 végén megy majd Washingtonba. Peking ezt nem erősítette meg. A két vezető októberben találkozott legutóbb, ahol a kereskedelmi vitákról tárgyaltak. A kereskedelmi háború – ritkaföldfémektől kezdve a szójababig – hónapok óta nehezíti a globális ellátási láncokat. A dél-koreai találkozón Peking vállalta, hogy egy évig felfüggeszt bizonyos exportkorlátozásokat, az USA pedig csökkenti néhány kínai termék vámját. Hszi szerint a találkozó óta a két ország kapcsolata stabilabb lett, amit a nemzetközi közösség is üdvözöl. Trump szerint is „jó irányba haladnak a dolgok”. A két vezető Ukrajnáról is beszélt, Trump a háború lezárását szeretné elérni, Hszi pedig megerősítette, hogy támogatja a konfliktus befejezését.
A japán miniszterelnök Tajvanról szóló megjegyezése miatt Peking kész leállítani a tengeri élelmiszerek importját, és felszólította állampolgárait, hogy kerüljék Japánt. Kína hiába követeli, a japán miniszterelnök nem hajlandó visszavonni a szavait.
Vámcsökkentés és az exportkorlátozások felfüggesztése jöhet a koreai csúcstalálkozó után.