A kormány a szerdai ülésén foglalkozott a Budapesten kialakult helyzettel, és elkötelezett abban, hogy segítséget nyújthasson – ezzel kezdte Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfót. Hiszen a főváros működőképessége mindenki számára fontos, ennek fenntartása pártpolitika felett álló cél. A Miniszterelnökség-miniszter a segítségnyújtás feltételeként nevezte meg, hogy a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is erősítse meg: csődhelyzet van, fennáll a fizetésképtelenség. Utána jön majd a kormány megmentőként, és kidolgozza a lehetséges pénzügyi mentőcsomag technikai részleteit.
Mindezek előzménye, hogy Karácsony Gergely főpolgármester személyesen vitt levelet a Karmelitába a héten, amiben beszámolt Budapest problémáiról, ezt találta kevésnek egyelőre a kormány.
Nem sokkal azután, hogy a fentiek elhangzottak, Karácsony a közösségi médiában bejelentette, az állam újabb 6,2 milliárd forintot emelt le a főváros számlájáról. Amikor a Kormányinfón ezzel szembesítették Gulyást, úgy reagált: az Államkincstár nem tehet mást, jogszabályok kötelezik arra, hogy behajtsa a hozzájárulás megfelelő részét, ha nem tenné, bűncselekményt követne el.
A téma a kérdések során többször is előkerült, a miniszter mindannyiszor visszatért a Fővárosi Közgyűlés kompetenciájára csődhelyzetügyben, továbbá azt is megismételte, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a közszolgáltatások működőképesek maradjanak 2026-ban.
Az már a Tisza Párt budapesti frakciójának közleményéből derült ki, hogy a közgyűlés aligha fog olyan döntést hozni, amilyet a kormány elvár. Ők azt írták: „A Tisza fővárosi frakciója elfogadhatatlannak tartja Gulyás Gergely kijelentését, miszerint a kormány csak abban az esetben hajlandó segítséget nyújtani Budapestnek, ha a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan kimondja a főváros fizetésképtelenségét. Álláspontunk egyértelmű: Budapest pénzügyi helyzetéért elsődlegesen a kormány felelős, amely az elmúlt években tudatosan és módszeresen gyengítette a főváros költségvetését.” Továbbá: „A kormány által elvárt »fizetésképtelenségi nyilatkozat« nem pénzügyi technikai lépés, hanem politikailag motivált megalázási kísérlet, amely hosszú távon rontaná Budapest hitelességét és érdekérvényesítő képességét, alapot teremtene a főváros önkormányzatiságának további korlátozásához, kommunikációs eszközzé züllesztené a főváros pénzügyeit.”
Kiemelt szerepe volt a Kormányinfón a magyar–szerb olajtémának, de konkrét információk ezzel kapcsolatban sem hangzottak el. Azt leszámítva, hogy Gulyás többször is szóba hozta – Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi bejelentésével összhangban –, hogy a Mol két és félszeresére növeli a szállításokat Szerbiába, amely nehéz helyzetben van az új amerikai szankciók miatt. Azt ehhez képest nem tudni, hogy mekkorák a magyar olajcég esélyei a bevásárlásra a NIS olajvállalatban.
A NIS-ben jelentős az orosz tulajdonrész, amelytől a szerbeknek meg kellene most szabadulniuk, itt tűnhet fel vásárlóként a Mol. A miniszter szerint arról, hogy a vállalatnak szándékában áll-e az akvizíció, és hogy befutó lehet-e a részesedésért folyó nemzetközi versenyben, a vezetőit kellene megkérdezni. Azt nem cáfolta, hogy létezhet ilyen törekvés, illetve azt is mondta, hogy amennyiben megvan benne a ráció piaci alapon, akkor a kormány támogatja a magyar nagyvállalatok törekvéseit, hogy regionális multikként tűnjenek fel a térségben.
Nem adott egyértelmű választ Gulyás arra, hogy Orbán Viktor elutazik-e Moszkvába pénteken, hogy találkozzon Vlagyimir Putyinnal. Az információt nem erősítette meg, de nem is zárta ki, hogy az útra sor kerülhet. A kormányzati kommunikáció irányainak megfelelően azt többször is elmondta, hogy az amerikai béketörekvéseket támogatják, az Európai Unió ellenben téves stratégiát választ, amikor „továbbra is háborúzni akar”. „Európa elvesztette a lehetőséget, hogy globális szereplő legyen ebben a küzdelemben” – mondta. Ha lesz békecsúcs, az szerinte Budapesten lesz, de nem az a fontos, hogy hol állapodnak meg, hanem az, hogy a megállapodás szülessen meg.
„A kutya- és a macskaadó túlmegy minden határon” – mondta egy ponton Gulyás. Az Index által bedobott állítólagos Tisza-adócsomag is rendre előkerült – főként kormányoldali kérdések alapján –, aminek hitelessége kapcsán a miniszter korábbi Tarr Zoltán- és Magyar Péter-idézetekkel próbált érvelni, ám kiderült, hogy bizonyítéka nyilván neki sincs.
A 444 ezúttal sem kérdezhetett.
A levélben Karácsony azt kéri a kormánytól, hogy fizessék ki a megvásárolt trolibuszok árának 8,8 milliárdos összegét, és a 12 milliárd forintos közlekedési normatívát, amit törvény szab meg.
Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, Karácsony súlyos tévedésben van.
A szerb kormány az olajiparát sújtó szankciók felmentését kéri az Egyesült Államoktól, amíg az oroszok el nem adják a részesedésüket a Szerb Kőolajipari Vállalatban.
Bulgária és Szerbia felé terjeszkedne a magyar olajvállalat, arab sejkek előzhetnek. A végső döntést Washingtonban és Moszkvában hozzák meg.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információt.
De a belügyminiszternek annyira nehezen forgott a nyelve, hogy nehéz volt érteni, pontosan mire is gondol.
A történelminek tűnő döntés valószínűleg jogvitákat szül majd.
Nehogy kicsússzanak a határidőből.