Hétfő délutánra Büszkeségmenetet szervez Karácsony Gergely főpolgármester - papíron ez a második lesz, de témáját tekintve fényévekre van attól, ami idén nyáron 300 ezer embert mozgatott meg a fővárosban.

A tét persze itt sem kicsi: működőképes lesz-e Budapest, vagy leáll, ami csak le tud állni.

Hogy jutottunk idáig?

A történet nem most kezdődik, hanem 2019-ben, ekkor vette át Tarlós Istvántól a főpolgármesteri széket Karácsony Gergely. A főváros tájékoztatása szerint 2020 januárjában 186 milliárd forint volt a számlájukon. Innen sikerült 2025 végére gyakorlatilag olyan helyzetbe kerülnie Budapestnek, hogy folyamatosan csőd lebegjen a feje felett.

„A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét” – ez már az Állami Számvevőszék 2024-es jelentéséből derül ki, amely a főváros 2020-2021-2022-es gazdálkodását vizsgálta. A jelentésből az is kiderült, hogy a fentebb emlegetett 186 milliárdos megtakarítás zömét a következő években az energiaválság, a Covid és annak járulékos városvezetési költségei (például a tömegközlekedés működtetése a lezárások idején úgy, hogy közben a jegyértékesítési bevétel a töredékére esett vissza), a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások - a szolidaritási hozzájárulás megnövelése és az iparűzési adó 2020-21-es elvétele - vitték el.

A szolidaritási hozzájárulás Budapest esetében évről évre dinamikusan nő: 2023-ban 58 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást követelt a fővárostól az állam, 2024-ben 75 milliárdot, idén már 89,1 milliárdot.

Májusban a helyzet odáig fajult, hogy Karácsony azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól, hogy az állam ne vonhassa le a számlájukról a szolidaritási hozzájárulást. A főpolgármester akkor azt mondta, ha nem kapnak jogvédelmet, a saját közszolgáltatásaikat sem tudják tovább finanszírozni.

Júniusban a bíróság helyt adott a kérelemnek, a Fővárosi Törvényszék pedig megtiltotta az Államkincstárnak, hogy a peres eljárás befejezéséig bármit is levonjanak a főváros számlájáról szolidaritási hozzájárulás címén. Ezzel nagyjából egy időben Gulyás Gergely jelezte: a kormány nem hagyja, hogy megbénuljon a főváros a fizetésképtelensége miatt. Gulyás és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese kétszer is leült tárgyalni a főpolgármesterrel. Majd ezek után kinevezték az ÁSZ volt elnökét, Domokos Lászlót átvilágítási biztosnak, hogy kiderítse, „hova ment el Budapest pénze”. Domokos irdatlan mennyiségű dokumentumot kért be az elmúlt hónapokban, de még mindig nem fejezte be az átvilágítást - amit egyébként havi 2,7 millió forintért végez.