Péntek van, mi mással rázhatná fel magát az ember, pláne ebben a nyálkás-ködös időben, mint Orbán Viktor rádióinterjújával?

A miniszterelnök az alaphangot már az interjú előtt fél órával megadta, amikor a Facebookra egy szakállas viccet posztolt, ami - mi másról? - a Tisza állítólagos megszorítócsomagjáról jutott eszébe.

Ez a vicc pedig a szovjet hűtőgépgyári dolgozót eleveníti fel, aki akárhogy is rakta össze a kilopott alkatrészeket, mindig tank jött ki belőle.

Hihihi, hahaha.

Gondolhattuk volna, hogy ezután a magyarokat velejükig megrázó megszorítócsomagon lesz az interjú fókusza, de a riporter mégis inkább a felpörgő nemzetközi diplomáciai eseményekre volt kíváncsibb, a miniszterelnök pedig látható örömmel helyezkedett bele a világmegfejtő szerepbe.

Szóval az USA 28 pontos békeajánlatával és az ara adott reakciókkal kezdtünk. Meg is tudtuk rögvest a miniszterelnöktől, hogy „akinek ereje van, az cselekszik, akinek nincs, az beszél”, vagyis az oroszok meg az amerikaiak, akik erősek, cselekednek,
Európa meg, aki gyenge, beszél. (Orbán Viktor az orosz-amerikai módihoz igazodva nagyvonalúan felejtkezett el arról, hogy a béketárgyalásoknak lenne még egy viszonylagosan fontos szereplője, az oroszok által lerohant, megtámadott Ukrajna - de persze később azért beszélt róluk is.)

Orbán szerint megint veszélyes/izgalmas pillanatban vagyunk, a nagy kérdés meg az, hogy „a háború kiterjed-e a mi irányunkba is, vagy végképp letekerik a lángját”, ha ugyanis a folyamatosan zajló amerikai-orosz tárgyalás sikeres lesz, mi is megkönnyebbülhetünk, ha viszont az európaiak akarata érvényesül, hogy a háborút folytatni kell, akkor bizony a háború egyre közelebb kerülhet hozzánk - riogatta hallgatóságát a miniszterelnök, aki úgy véli most épp, hogy a következő 3-4 napban ez a kérdés is eldőlhet.

Emlékeztetett arra, hogy Bart De Wever belga miniszterelnökön épp fokozódik a nyomás, hogy a Belgiumban befagyasztott orosz vagyonra vegyenek fel kölcsönt a tagállamok, amiből kisegítenék Ukrajnát. Orbán szerint ha ez sikerül az EU-nak, akkor Magyarország dolga az, hogy kimaradjon ebből, ha viszont a belgák ellenállnak az uniós nyomásnak, akkor az EU-nak kell beismernie, hogy nincs pénze arra, hogy finanszírozza a háborút, így - szólt a miniszterelnöki okfejtés - nem a fronton kell majd keresni a megoldást.

„Nem babra megy ez a játék” - tudtuk meg Orbántól, aki szerint mi - mármint mi, magyarok - elvi alapon vagyunk békepártiak, a belgák meg pénzalapon.

Eközben tovább gyűrűzik az ukrán korrupcióbotrány - vetette fel készségesen a riporter.

Orbán szerint Brüsszel e tekintetben nehéz helyzetben van, mert az Európai Unió is „úszik a korrupcióban”, meg az Európai Parlament is, és „ennek a korrupcióban fuldokló Brüsszelnek kéne valamit mondania Ukrajnáról”. Vagyis „kéz kezet mos” - összegzett a miniszterelnök.

Gyorsan át is tértünk az orosz energia importtilalmára, ami - meglepetés! - Orbán szerint már „vastagon magyar belgazdasági kérdés”, sőt, hovatovább, „húsbavágó, kulcskérdés”.

Az érvelés ismert: ha nem jön orosz gáz és olaj, oda a rezsicsökkentés, oda az olcsó benzin, ezt ugyan a miniszterelnök hosszan magyarázta, de feketeöves hallgatók számára nagy újdonság nem volt az apokaliptikus képekben.

Természetesen felidéztük, hogy az elmúlt időszakban két veszélyt már sikerült elhárítania a miniszterelnökünknek:

• egyet akkor, amikor meggyőzte Donald Trumpot (aki „megengedte, hogy megértessük vele”), hogy ránk ne vonatkozzanak az amerikai szankciók, amiért is nagyon nagy köszönet illeti az amerikai elnököt, ahogy azt Orbán hangsúlyozta is;
• egyet meg akkor, amikor letárgyalta Putyinnal, hogy akármi is történik Oroszországban, hozzánk annyi gáz és olaj jut el, amennyi le van beszélve - ez meg ugye azért volt nehéz dió a miniszterelnök szerint, mert az ukránok már orosz területekre lőnek be, hogy energetikai állomásokra mérjenek csapásokat.

Lényeg a lényeg: „két nagy kő már legördült a szívünkről”. De van egy harmadik is: BRÜSSZEL.

Orbán újra hangsúlyozta, hogy ha az európai szankciók életbe lépnek, az visszarántana minket is „abba a helyzetbe, amiből kihúztuk magunkat”.

„Akkor bukovári van már.”

Mivel azonban az orosz energiára kivetendő importtilalomról még nem született döntés, a legjobb az lenne, ha minél később lépne életbe, hogy addigra már béke legyen, és aktualitását vessze a dolog - elemzett a miniszterelnök.

Azért persze volt egy kisebb kitérő, ahol Orbán azzal vádolta meg az EU-t, hogy az cinkelt lapokkal játszik, amikor nem is szankcióként, hanem kereskedelempolitikai döntésként próbálja elfogadtatni ezt a döntést, mert ezzel a megoldással ki lehetne kerülni a magyar vétó lehetőségét, ami Orbán szerint „nyílt megsértése a jogszabályoknak”, hogy aztán arról beszéljen, hogy az ukránok már kaptak és fejlesztettek is olyan eszközöket, amikkel tudják lőni az orosz hátországot, és kárt is okoznak: „az orosz energiaképességek 10 százalékát már megbénították.” De Orbán szerint még így is meg van beszélve Putyinnal, hogy hozzánk eljut az a gáz és olaj, ami be van ígérve.

Innen viszont egy huszáros vágással tértünk át a Tisza kiszivárgott megszorítócsomagjára, a riporter azzal a kérdéssel lepte meg a hallgatóságot, hogy vajon mégis miért akarna adót emelni a Tisza, ha azt nem indokolja a gazdaság helyzete.

Orbán nem bonyolította túl a dolgot: a baloldal szeret adót emelni, mert a baloldal szerint a pénz a politikusoknál jobb helyen van, mint a vállalkozóknál meg a családoknál.

Szóval Orbán szerint a baloldal úgy gondolja, hogy jobb helyen van nála a pénz, és majd ő eldönti, hogy mire adja oda, ezért veszi el a családoktól és a vállalkozásoktól, míg a jobboldal máshogy gondolkodik:

„mi azt gondoljuk, hogy a munka meg a minőség a legfontosabb, ez egy jobboldali gondolat.”

Orbán szerint ők nem nagyon szeretnek beavatkozni a gazdaság helyzetébe, legfeljebb a családok javára. Ellenben a Tisza kiszivárgott csomagja „borzalmas, az ember elolvassa és libabőrös lesz tőle, vagy kihull a haja”, többek közt például azért, mert ők „még pénz is küldenének Brüsszelnek”, ellenben „a magyar jobboldal nem ad pénzt Ukrajnának”.

És hogy miből lehet tudni, hogy ez a kiszivárgott program tényleg igazi?

„Ezek alá vannak írva, én magam láttam, rajta van a papíron... nincs miről beszélni, ez egy valódi program.”

Ennyi. Ja, nem, a miniszterelnök még hozzátette azt is, hogy „ha a magyar emberek úgy döntenek, hogy ezt választják, akkor az hatással lesz a családok és vállalkozások mindennapjaira”.

Gyorsan kitértünk még arra, hogy be lett jelentve a minimálbér-emelés.

„Ha Tisza programja életbe lépne, amitől a jóisten mentsen meg minket, a minimálbér-emelést el lehet felejteni” - szögezte le a miniszterelnök.

Végezetül pedig megemlékeztünk a kettős állampolgárságról tartott 2004. december 5-i népszavazás 21. évfordulójáról is.

Orbán szerint mára sikerült begyógyítani az akkor szerzett sebeket, többek közt annak köszönhetően, hogy bár a népszavazás érvénytelen volt, de többségben voltak az igennel voksolók, Orbán pedig akkoriban már ezt is győzelemnek élte meg, ezzel ugyanis „a morális alapja létrejött egy későbbi döntésnek”, amely döntést meg is hozták, amikor 2010-ben kétharmaddal kormányra kerültek.

Ennyi fért bele a mai interjúba.