Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága pénteken kimondta, hogy Donald Trump elnök megsértette a szövetségi törvényt, amikor egyoldalúan, rendkívüli jogkörre hivatkozva világméretű vámemeléseket rendelt el. Trump tavaly áprilisban tartotta a „Felszabadulás napját”, mikor a világ összes országát jelentős vámemeléssel sújtotta. A Legfelsőbb Bíróság mostani ítélete nagyon rossz hír a Fehér Háznak, mert a vámok Trump gazdasági és külpolitikai stratégiájának kulcselemét képezték.

A testület 6-3 arányban döntött úgy, hogy az elnök túllépte hatáskörét, a döntést John Roberts főbíró fogalmazta meg. A bíróság ugyanakkor nem határozott arról, mi legyen azzal a több mint 130 milliárd dollárral, amit az amerikai kormány eddig a vitatott vámtarifákból beszedett.

„Az elnök olyan rendkívüli hatalmat vindikál magának, amely lehetővé tenné korlátlan összegű, korlátlan időtartamú és korlátlan terjedelmű vámok bevezetését” – írta Roberts. „Ilyen széles körű jogkör gyakorlásához azonban egyértelmű kongresszusi felhatalmazásra van szükség – ez pedig most hiányzott.” A bíróság szerint az a sürgősségi jogkör, amelyre Trump hivatkozott, „nem elegendő”.

A Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy az 1970-es években elfogadott International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) jogszabály, amely rendkívüli gazdasági helyzetekben ad felhatalmazást az import szabályozására, nem jogosítja fel az elnököt vámok kivetésére. Roberts hangsúlyozta: „Amikor a Kongresszus vámot engedélyez, ezt egyértelmű és szigorúan körülhatárolt módon teszi. Ez nem történt meg ebben az esetben.”

A döntés nem adott egyértelmű választ arra, mi lesz a már beszedett vámbevételekkel. A vámokból 2025 végéig több mint 301 000 importőrtől összesen 134 milliárd dollár folyt be. A bíróság szerint a visszafizetés kérdését az alsóbb bíróságoknak kell rendezni, ahogy Brett Kavanaugh bíró fogalmazott: „Ennek rendezése valószínűleg zűrzavaros folyamat lesz.”

Az ügy az elmúlt évek legjelentősebb gazdasági pere volt az Egyesült Államokban. A Legfelsőbb Bíróság döntése a Trump által bevezetett „Felszabadítás Napja” vámokat, valamint a Kína, Mexikó és Kanada ellen kivetett vámokat is érintette, amelyek egyes esetekben 145 százalékos szintet is elértek.

Trump a vitatott lépésekhez a már említett IEEPA-t használta jogi alapként, arra hivatkozva, hogy a törvény lehetővé teszi az import szabályozását vészhelyzet esetén. Az érintett vállalatok azonban sikeresen érveltek amellett, hogy a jogszabályban sem a „vám”, sem az „adó” kifejezés nem szerepel, így az nem ad jogalapot az elnöknek vámok bevezetésére. (CNN)