„Norvégiában azt mondják, hogy meg kell nyerned egy 50 kilométeres versenyt ahhoz, hogy férfivá válj. Azt hiszem, most már az vagyok”

– ezt mondta a norvég Johannes Hösflot Klaebo azután, hogy szombaton az olimpián simán megnyerte a sífutók legnehezebb számát, az 50 kilométeres klasszikus stílusú versenyt. Az olimpia előtt azt írtuk, hogy a 29 éves Klaebo csatlakozhat a legnagyobbak közé, ez be is jött:

mind a hat számában győzött – ilyenre korábban egyetlen téli sportoló sem volt képes –, összesen pedig már tizenegy aranyéremnél tart, amivel minden idők legeredményesebb téli olimpikonjává vált.

Érdekes adat, hogy a nyári olimpiákat is beleszámítva a sífutó második helyen áll az örökrangsorban a 23-szoros olimpiai bajnok amerikai úszó, Michael Phelps mögött. De nemcsak Klaebo, az egész norvég válogatott dominált, sorozatban negyedszer végeztek az éremtáblázat élén. A milánói-cortinai játékokon összesen 41 érmet szereztek, köztük 18 aranyat, ami szintén példa nélküli. Hogy ki tartotta a korábbi rekordot? Norvégia, a 2022-es pekingi olimpián 16 aranyérmet nyertek. Összehasonlításképpen az éremtáblázat második helyén végző Egyesült Államok 12, a harmadik Hollandia 10 aranyat szerzett.

Nem meglepő, hogy egy északi ország kiemelkedik a téli sportokban, az viszont figyelemre méltó, hogy a mindössze 5,7 milliós Norvégia több más sportágban is túlteljesítő. Az utóbbi időben olimpiai bajnokokat adtak két hagyományos nyári olimpiai sportágban, strandröplabdában és atlétikában. Triatlonprogramjukat a világ legjobbjai között tartják számon, Viktor Hovland golfban, Casper Ruud teniszben tartozik a világ élmezőnyébe, Erling Haaland a világ egyik legjobb csatára, Ada Hegerberg pedig a nőknél nyerte meg a labdarúgás legrangosabb egyéni díját, az Aranylabdát.

A norvég sikernek számos oka van, de van egy közös nevező: a játékosság és az öröm hangsúlyozása, már az alapoktól kezdve.

Norvégiában 12 éves korig az utánpótlássportban nem vezetik az eredményt, és nincsenek bajnoki tabellák sem. Ennek következtében jóval kisebb a romboló nyomás, nincs kényszer a túl korai specializációra, és a fiatal sportolókat arra ösztönzik, hogy több sportágat is kipróbáljanak. Ha egy gyerek kupát kap, mindenki kap, a cél az, hogy minél többen visszatérjenek a következő szezonban.

„Igyekszünk nem túl korán a győzelemre helyezni a hangsúlyt. Nem veszteseket akarunk nevelni, hanem sok apró győztest… A győzelem az, hogy az ember a sport részese, és örömét leli benne”

– mondta Tore Övrebö, a norvég olimpiai csapat vezetője. A norvég sportfejlesztési rendszer nem arról szól, hogy minél gyorsabban azonosítsák a tehetséget, inkább arról, hogy hagyják a sportolókat a saját útjukat járni. Így amikor készen állnak csatlakozni az elitprogramokhoz, képesek a legtöbbet kihozni magukból.

„Ha több sportágat is kipróbálsz, különböző kultúrákkal találkozol, ami segíti azoknak a társas készségeknek a fejlődését, amelyek révén különféle emberekkel tudsz együttműködni” – mondta Övrebö. „Így széles tanulási alap jön létre, és ilyen fiatalokra könnyebb magas teljesítménykultúrát építeni: tisztában vannak azzal, kik ők, és mit akarnak. Fontos számunkra, hogy a gyerekek úgy érezzék, elsősorban önmagukért sportolnak.”

Norvégia téli olimpiai sikerei elsősorban olyan sportágakban összpontosulnak, mint a sífutás, a biatlon és a síugrás. „Nem foglalkozunk skeletonnal vagy bobbal, mert az túl sokba kerül. Nagyon gazdag ország vagyunk, de hiszünk a szocialista szemléletben: úgy gondoljuk, hogy a sikernek kemény munkából és az összetartozásból kell fakadnia” – mondta 2018-ban Morten Aasen, egykori norvég olimpikon.

Geir Jordet, az oslói Norvég Sporttudományi Főiskola professzora a CNN-nek úgy fogalmazott, Norvégia sporteredményei egy egyszerű képletre vezethetők vissza:

„együttműködés, kommunikáció és törődés.”

Miután az elit sportolókat kiválasztják, korszerű tudományos és technológiai módszerekkel segítik őket potenciáljuk kibontakoztatásában, beleértve a sportpszichológia tudatos és rendszerszintű alkalmazását is. „A legfontosabb olimpiai sportközpont mindössze tíz méterre található attól az egyetemtől, ahol most ülök” – mondta, hangsúlyozva, hogy Norvégia kis mérete kifejezetten kedvez az élsporton belüli együttműködésnek. „Erős a tudásmegosztás kultúrája a sportágak között, valamint az akadémiai szféra, a tudomány és a sport világa között is. Rendkívül rövidek a kommunikációs csatornák. A különböző sportágak képviselői ugyanazon a helyen edzenek, találkoznak, eszmét cserélnek és tanulnak egymástól.”

A pozitív figyelem kellett is az országnak, az olimpia előtt a síugrók csalási botránya mellett a súlyos közéleti botrányokkal voltak tele a hírek. Az amerikai igazságügyi minisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentumok feltárták, milyen bizalmas, baráti kapcsolatban állt Norvégia leendő királynéja, Mette-Marit koronahercegné az elítélt szexuális bűnelkövető Jeffrey Epsteinnel. Mette-Marit fia, Marius Borg Höiby nemi erőszak vádjával állt bíróság elé, a kellemetlen ügyek pedig túlmutattak a királyi családon is: a rendőrség „súlyos korrupció” gyanújával vádat emelt az egykori miniszterelnök és a Nobel-bizottság korábbi elnöke, Thorbjörn Jagland ellen, az Epsteinhez fűződő kapcsolata miatt.

„Norvégia az utóbbi időben igen negatív értelemben került a figyelem középpontjába”

– mondta egy oslói lakos a New York Times-nak. „Az olimpiai eredmények most valami pozitívat is felszínre hoztak.” A helyi lapok szerint a botrányok miatt a királyi család támogatottsága rövid távon csökkent, hosszabb távon ugyanakkor arra számítanak, hogy a közvélemény összezár majd Harald király, a 88 éves uralkodó mögött.

Címlapkép: CROSNIER JULIEN/KMSP via AFP (AP, New York Times, Guardian, CNN, CBC, Faster Skier)