Izrael tovább bombázza Teheránt és Bejrútot, miközben Irán amerikai célpontokat támadott Dubajban és Katarban

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy a spanyol kormány meggondolta magát, és mégis együttműködik az amerikai hadsereggel.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök korábban határozottan jelezte, nem engedélyezik, hogy az USA-val közösen üzemeltetett, spanyol területen lévő bázisokat a háborúval összefüggésben használják. A spanyol kormány ugyanis azon az állásponton van, hogy az ilyen műveleteknek nemzetközi jogi keretben és kollektív támogatással kell történniük, amit az USA és Izrael akciója nem teljesít.

Sánchez kijelentése után Donald Trump Spanyolországgal szembeni kereskedelmi embargót lengetett be. Leavitt most azt mondta, szerinte a spanyolok megértették Trump üzenetét, és beleegyeztek az amerikai hadsereggel való együttműködésbe. (Reuters)

Haneen Sayed szociális ügyekért felelős libanoni miniszter azt mondta, az izraeli csapásokban 20 ember halt meg szerdán Libanonban.

Hétfő óta már 72 ember halt meg Libanonban a libanoni egészségügyi minisztérium nyilvántartása szerint. Az országban azután törtek ki újra harcok, hogy a Libanonban működő, Irán által támogatott Hezbollah rakétákkal és drónokkal kezdte támadni Izraelt Ali Hamenei iráni ajatollah halála után. Izrael légicsapásokkal válaszolt, majd katonákat küldött az ország déli részére. (BBC)

Közel 100 iráni hallgató írt petíciót a Pécsi Tudományegyetemnek, mert a háború és az infláció miatt nehezen tudják kifizetni a tandíjukat. A pécsi egyetemen 300 iráni hallgató tanul, tandíjuk összege szaktól függ, a fogorvos hallgatók például 5,8 millió forintot fizetnek dollárban vagy euróban.

A szankciók miatt a szülők nehezen tudnak pénzt utalni, ráadásul a háború kezdete óta Iránban nincs internet, így a nemzetközi pénzátutaláshoz használt felületek sem elérhetőek. Az egyetem vezetése még nem döntött a helyzet kezeléséről. (Pécs Aktuál)

Maszoúd Peszeskján iráni elnök arról írt az X-en, hogy hazája igyekezett elkerülni a háborút, de az Egyesült Államok és Izrael támadása nem hagyott más választást számukra, mint az önvédelmet. A régió országainak azt üzente, hogy tiszteletben tartják a szuverenitásukat, és hisznek benne, hogy közös erőfeszítésekkel el lehet érni a régió stabilitását.

Utóbbi üzenete azért érdekes, mert a régió több országa is napok óta iráni rakéták és drónok elhárításával küzd. Az Egyesült Arab Emírségek például állítása szerint több mint 1000 iráni támadást regisztrált a háború kezdete óta. De az irániak lőtték Bahreint, Szaúd-Arábiát és Irakot is. Az iráni válaszcsapások logikájáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Mustafa Ciftci török belügyminiszter azt mondta, a lehetséges pufferzónák és a sátortáborok kialakításával megkezdték a felkészülést az esetleges menekültválság kezelésére. A hatóságok három vészhelyzeti tervet dolgoztak ki. Először a határ iráni oldalán kezelnék a helyzetet. Ha a menekülteket nem lehet megállítani, pufferzónákat hoznának létre a határ mentén, majd ellenőrzött körülmények között engednék be az emberek Törökországba.

Ciftci azt mondta, egy hirtelen menekültáradat megindulása esetén 90 ezer embert tudnának átmenetileg elszállásolni.

Törökország és Irán között három határátkelő van, március 1. és 3. között összesen 5000 ember lépett be rajtuk keresztül Törökországba.

Az amerikai hadügyminisztérium feltöltött egy videót, amin az Iris Dena nevű iráni hadihajó kilövése látható. A hajót egy amerikai tengeralattjáró torpedóval süllyesztette el Srí Lanka közelében. A Srí Lanka-i külügyminiszter-helyettes szerint legalább 80 ember halt meg a támadásban.

https://t.co/PiqQpVIrMu pic.twitter.com/Wc1e0B0um7

— Department of War 🇺🇸 (@DeptofWar) March 4, 2026