Hatvan nap alatt, titkos információgyűjtéssel vizsgálja ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ukrán pénzszállítók ügyét a parlament által kedd délután megszavazott törvény szerint. A Nemzetbiztonsági Bizottság által hétfőn benyújtott javaslat lehetővé teszi, hogy a március 5-én lefoglalt 35 millió euró és 40 millió dollár készpénz és 9 kilogramm arany a vizsgálat idejéig a NAV-nál maradhasson.

A törvény célja, hogy „a visszatartott vagyon eredetét, célállomását, felhasználásának, rendeltetésének a célját, Magyarország területén történő szállításának jogcímét és célját, a szállítók személyazonosságát és esetleges bűn- vagy terrorszervezetekkel fennálló kapcsolataikat, továbbá a szállítási művelet Magyarország nemzetbiztonságára is kiható következményeit megnyugtatóan tisztázni lehessen”.

A törvényjavaslatot 119 igen, 25 nem szavazat és 14 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A Fideszből nem szavaztak a kormány olyan neves tagjai, mint Gulyás Gergely, Rogán Antal, Lázár János, de Orbán Viktor sem volt jelen a teremben.

A ciklus utolsó vitája

„Egy súlyos, a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető ügyről van szó” – mondta az ügyről szóló vitán Halász János, a Nemzetbiztonsági Bizottság fideszes alelnöke, aki szerint a szállítási körülmények ismeretlenek. Ezért kell tisztázni ezeket, ahogy azt is, hogy van-e kapcsolatuk bűnszervezetekkel, illetve hogy a vagyont felhasználták-e Magyarországon. Halász szerint azt is tisztázni kell, hogy akár politikai szervezethez került-e pénz.

„Rendkívül szokatlan az, hogy minimum volt titkosszolgálati tisztek egy másik ország területén ilyen mértékű készpénzt és aranyat szállítanak” – mondta a jobbikos Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra utalva, hogy a NAV szerint a pénzszállítók között volt egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornok.

„Lehetséges, hogy ez egy teljesen jogszerű eljárásrend, de rengeteg kérdést vet fel. Ezt szeretnénk világosan látni mi is” – mondta Sas Zoltán. Szerinte az, hogy más országok befolyásolási, hírszerzői tevékenységet folytatnak Magyarországon, a bizottság tagjai számára nem meglepő.

Arató Gergely DK-s képviselő szerint a törvényjavaslat tele van „szokatlan elemekkel”:

• Nem tudni, mi alapján történt NAV-eljárás, ha meg pénzmosás alapján történt, akkor miért utasították ki az ukránokat?
• Azt sem érti, hogy miért nem végzi magától a dolgát a TEK és a NAV, miért kell a parlamentnek vizsgálatot kérnie.
• Nem érteni, miért nem a bíróság foglalja le a vagyont? Arató szerint azért, mert nincsenek bizonyítékok.
• Arató szerint a parlament törvényben tesz olyan állításokat, amiket a bíróságnak kéne meghirdetnie.
• Szerinte állítanak valamit az érintett bankok és az ukránok, és a magyar kormány is, de az ügyben nem dönthet a parlament.
• Arató szerint a javaslat nevetséges és politikai indíttatású.

Nacsa Lőrinc a KDNP politikusa szerint Arató elhallgatja az „ukrán háborús maffia” ügyeit, és jogi, eljárással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. A képviselő elismételte a Fidesz narratíváját, miszerint Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a Tisza nyerje a választásokat, mert egy Magyar Péter által vezetett kormány szerintük az EU-val közösen támogatná Ukrajnát.

Nacsa szerint választ kell kapni arra, hogy „milyen módon avatkozik bele az ukrán háborús maffia akár ezeken a pénzeken keresztül a magyarországi választásokba”.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője szintén afelől érdeklődött, hogy ha a NAV szerint is százmilliókat szállítottak január óta Ukrajnába, akkor eddig miért nem intézkedtek korábban. Novák szerint elképesztő, hogy egy konkrét ügyre javaslatot hoznak.

„Enélkül nem működne az állam? Enélkül nem kellene fellépni egy ilyen elképesztő aranykonvoj ügyében?”

Novák azt sem érti, hogy ha a törvény szerint is vizsgálni kell a szállítók személyazonosságát, akkor miért engedték őket el Záhonynál.

Farkas Örs polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár szerint a NAV pénzmosás miatt nyomoz, amit az ügyészség rendelt el, és a NAV kérte fel a TEK-et, hogy segítsen a konvoj fenntartóztatásában – mivel azt feltételezték, hogy fegyveres kísérettel őrizték a szállítmányt. Mint mondja, nyomozás van, gyanúsított még nincs, kérdéseik vannak. Farkas szerint a NAV csak tanúként hallgatta ki a pénzszállítókat, mivel a pénzmosás esetében nem maga a pénz mozgatása a bűncselekmény.

Azt is mondta, hogy a NAV vizsgálatától függetlenül zajlik a nemzetbiztonsági szervek munkája. Szerinte ami megnehezíti a vizsgálatot, hogy az oroszok teljes körű inváziójának megkezdésének idején az EU hozott egy jogszabályt, miszerint az EU és Ukrajna között készpénzforgalom „tisztának tekintendő”. Szerinte ha valaki áthalad a magyar-ukrán határon és lejelenti vámhatóságoknak, hogy mennyi pénzt hoz magával, annak forrását EU-s tagállam nem vizsgálhatja.

28 óra bilincsben

Március 6-án derült ki, hogy a TEK az ukrán Oscsadbank munkatársait feltartóztatta Magyarországon. A pénzszállítókat bilincsben és fordított símaszkban vitték be kihallgatásra. Az ukránok ügyvédjei szerint a telefonokat elvették tőlük, ügyvéd nem állt rendelkezésükre, az ukrán konzult pedig nem engedték be – az ukránok közel harminc órát töltöttek bilincsben, végül Záhonynál kiutasították őket az országból.

Farkas Örs most azt mondta, hogy az ukrán konzuli szolgálatot már csütörtökön értesítette a NAV a feltartóztatásról, de az aznap semmit nem reagált. Farkas azt is mondta, hogy a kihallgatások során derült ki, hogy a pénzszállítóknak titkosszolgálati és katonai kötődéseik vannak, és ezért döntöttek a kiutasításuk mellett.

Az ukránok magyarországi ügyvédjei és az ukrán kormány szerint a pénzszállítók az osztrák Raiffeisen bankból szállították a vagyont az ukrán Oscsadbanknak, ahogy azt tették többször is az elmúlt négy évben a háború kitörése óta – mindkét bank szerint szabályos volt a szállítás. Az ügyvédek szerint a NAV nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta ki az Oscsadbank munkatársait – ezt most Farkas Örs is megerősítette.

A NAV pénteki közleményéből kiderült, hogy csak idén – vagyis két hónap alatt – több mint 900 millió amerikai dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába. A NAV szerint azért kellett bevinni az ukránokat, mert azok a helyszínen nem tudták igazolni a szállítás jogcímét. Azt is közölték, hogy pénzmosás gyanúja miatt indítottak vizsgálatot.

A Fidesz politikusai az ügy kapcsán háborús maffiáról beszélnek, és arra utalgatnak, hogy a pénzszállítmánynak köze lehet a Tiszához is. Arról, hogy miről is szól az egész „ukrán aranykonvoj”-ügy, és milyen politikai hasznot próbál belőle húzni a Fidesz, amely épp ezzel az üggyel mutatta meg, hogy hogy nagyon messzire hajlandó elmenni a győzelemért, ebben a cikkben írunk bővebben.

Ukrajna szerint lopás történt

„Magyarország a törvénytelenség ördögi körébe süllyed. Az ukrán állami bank pénzének ellopása után most törvényjavaslatot nyújtanak be, hogy azt »legalizálják«. Ez de facto elismerése annak, hogy Magyarország lépéseinek semmilyen jogalapja nincs” – reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a törvényre.

Szibiha azt ígérte, minden érintettet felelősségre vonnak. „Nemcsak a pénz eltulajdonítása miatt, hanem elsősorban a hét ukrán állampolgárral szembeni kegyetlen bánásmódért, amely sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a Konzuli Kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezményt.” Ukrajna a magyar nagykövetet is behívatta a fejlemények miatt.

Nemzetbiztonsági születésnap

A törvény elfogadása ünnepi hangulatban telt, ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatok március elsején töltötték be a harmincat. A napirend előtt felszólalásokban erről többen is megemlékeztek.

A nemzetbiztonsági bizottság elnöke, a jobbikos Sas Zoltán reggel arról beszélt, hogy „a jelenlegi politikai, katonai és biztonsági” helyzet nehéz kihívások elé állítja a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Azt mondta, hogy „egy sokkal erősebb országgal nehéz lépést tartani”, márpedig van egy ilyen ország, amivel elég „parázs a viszonyunk”, úgyhogy arra kéri a politikusokat, hogy „kellő körültekintéssel, szükséges fejlesztések végrehajtásával, de kérlelhetetlenül képviseljék a magyar nemzeti érdekeket”.

Azt is mondta, 16 éven át foglalkozott a nemzetbiztonsággal, négy évig elnökölte a nemzetbiztonsági bizottságot, és állítja, hogy a szolgálatoknál „kiváló szakemberek vannak”, és hogy a híresztelések ellenére ezek az emberek a nemzet érdekeit képviselik. Farkas Örs arról beszélt, hogy a szolgálatokat gyakran érik rágalmak, nekik azonban szakmájukból adódóan nincs lehetőségük ezekkel szemben nyilvánosan védekezni, de ő szeretné megköszönni a munkájukat.

Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszt, nemzetbiztonsági elemző, az orosz hibrid hadviselés szakértője hétfői műsorokban arról beszélt, hogy nem kellene nagy meglepetést okoznia, hogy az orosz titkosszolgálatok műveletekbe kezdenek a magyar választásokon, hisz így tesznek minden régiós országban. Ezek a műveletek – mondja – mindig az adott környezethez vannak adaptálva, ezt a mostanit az teszi különlegessé, hogy olyan még nem volt, hogy az oroszbarát magyar kormánynak esélye van a választás elvesztésére.

Műsorunkban szóba került Szergej Kirijenkó személye is, akit Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró információi szerint azzal bízott meg a Kreml, hogy befolyásolja a kampányt és segítse Orbán Viktor választási győzelmét. Kirijenkó Putyin első kabinetfőnök-helyettese és a Roszatom egykori vezetője, és a moldáv választásokba való orosz beavatkozást is levezényelte. Panyi szerint ő nincs Budapesten, ő Moszkvából irányítja a folyamatokat, egy három fős orosz titkosszolgákból álló stáb viszont igen a Kreml természetesen tagad.

A Nemzetbiztonsági Bizottság hétfői zárt ülésén a Telex egyik forrása szerint elhangzott, hogy a valóban kapott jelzést a magyar titkosszolgálat az egyik külföldi társszervtől arról, hogy oroszok érkeznek a választás befolyásolására, de miután az elhárítás ellenőrizte az információt, arra jutott, hogy a nevezett személyek nincsenek Magyarországon.