Kedden lefutották a miniszterjelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásainak második, egyben utolsó körét, így délután 1 órakor már Sulyok Tamás államfőnél lehettek a jelöltek, hogy átvegyék a kinevezésüket. Onnan aztán a parlament és az eskü a következő állomás.

Ruff Bálint: 24 órában az elmúlt 16 év bűneinek helyrehozásáért

Ruff Bálint, a miniszterelnökséget vezető miniszteri poszt várományosa az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság meghallgatásán viszonylag sokat foglalkozott azzal a turisztikai élménnyel, amiben tegnap volt része, és ennek örvén hosszasan ostorozta az urizáló fideszes politikusokat. Expozéjában azért voltak konkrétumok is.

Bejelentette például két államtitkárjelöltjét, egyikük Csontos Bence, a bajai körzet tiszás győztese, szakpolitikai államtitkárnak pedig Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions vezetőjét kérte fel.

A legfontosabb feladatként Ruff is a jogállamiság visszaállítását jelölte meg.

Megígérte például, hogy a titkosszolgálat visszakerül a belügy-, honvédelmi- és igazságügyi minisztérium alá, a KSH szakmai kontrollja pedig a pénzügyminiszterhez, majd pedig újra önálló intézmény lesz, aminek a számainak megint lehet majd hinni.

„A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni” jelezte a leendő miniszter, aki szavait legtöbbször a jelenlévő Tuzson Bencének címezve kifejtette azt is: „Azon fogunk dolgozni a nap 24 órájában, hogy ezt a rengeteg bűnt, amit önök elkövettek az elmúlt 16 évben, megpróbáljuk helyrehozni”.

Jelezte továbbá, hogy törvénybe fogják iktatni, „hogy a magyar állam gyűlöletet, lejáratást, más ember megalázását nem terjesztheti”, a Vagyonvisszaszerzési Hivatalról pedig azt mondta, annak kereteit nem a Miniszterelnökség, hanem a 141 tiszás képviselő fogja kidolgozni.

Ruff Bálint miniszterségét a meghallgatás végén 8 igen és 3 nem szavazattal a tiszás többségű bizottság támogatta.

Ruff Bálint, akit a bizottság ellenzéki tagjai (vagyis a fideszes politikusok) a korábbi Gyurcsány-Bajnai kormányokban vállalt pozícióival is támadtak, a Partizán Vétó című műsorában elemezte és értékelte a politikai helyzetet egészen a választás éjszakájáig, hogy néhány nappal később már Magyar Péter mellett mosolyogjon, végül pedig a megválasztott miniszterelnök kérte fel a kancelláriaminiszteri posztra. Itt írtunk róla bővebben.

Kármán András: 2027-től csökkenő szja, visszatérő kata, átláthatóbb tőkealapok, pótköltségvetés nyár végére

Át kell nézni, milyen állapotban van a költségvetés, ez másfél hónapot is igénybe vehet. Nyár végére elkészül a pótköltségvetés, októberben benyújtják a 2027-es költségvetési törvényt és bemutatják azt a középtávú gazdaságpolitikai pályát, ami elvezet oda, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse az euróbevezetés feltételeit – többek között erről beszélt Kármán András miniszterjelölt a pénzügyi és költségvetési bizottságban (amely végül a tiszás 9 igen szavazatával, 2 fideszes tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül szavazta meg a miniszterségét).

Kármán néhány konkrét vállalást is tett részben az ülésen, részben utána sajtótájékoztatón. A legfontosabb állításai:

• 2027-től csökken a keresők felének az szja-ja az adójóváírás bevezetésével, a legalacsonyabb keresetűek jövedelemadója 9 százalék lesz;
• egyes áfacsökkenések akár már idén hatályba léphetnek;
• az adóadminisztráció egyszerűsítése érdekében visszahozzák széles körben a kata adónemet;
• 2028-től jön a vagyonadó, az egymilliárdot meghaladó vagyonokra a NAV fogja automatikusan kivetni, a kulcsa 1 százalék lesz;
• a meglévő családtámogatási kedvezményekhez nem nyúlnak, a családi pótlékot megduplázzák;
• a mostani lakástámogatási rendszer rossz, csak fokozta a lakhatási válságot, de a kedvezményekhez nem nyúlnak, viszont szélesebb kedvezményrendszert ígért,
• sokat beszélt a korrupcióról, konkrétan megemlítette a Szerencsejáték Zrt.-t, amikor azt mondta, hogy az állami monopóliumokból származó bevételek jelentős része kétes célokra megy;
• megszüntetik a különadózásban a torzításokat, de nem azonnal vezetik ki a különadókat;
• biztosítják a magántőkealapok átláthatóságát;
• az adókedvezmények szövevényes rendszerét átvizsgálják, megszüntetik az indokolatlan, politikai szempontú adókedvezményeket.

Lőrincz Viktória: Budapest-törvény, felülvizsgált pénzosztások

A leendő vidék- és településfejlesztési miniszter, Lőrincz Viktória azt mondta a meghallgatásán, hogy a kormány nem kezelheti ellenfélként vagy ellenségként a fővárost, hiszen az Magyarország gazdasági motorja, nemzetközi arca és közlekedési központja. Meg kell alkotni egy Budapest-törvényt, ami az állam, a főváros és az agglomeráció feladatait, jogait és a működésük finanszírozását is rendezi. Hogy erről mikor kezdenek egyeztetni a főváros vezetésével, azt nem mondta meg, újságírói kérdésre azt felelte, hogy ezt nem a sajtóban akarja megüzenni.

Felülvizsgálják a Versenyképes Járások Programot. Ez utóbbit hasznos elképzelésnek nevezte, de hozzátette, hogy sokszor politikai célú pénzosztás terepe lett. Ezeket a pénzosztásokat felülvizsgálják, ahol gyanús támogatásokat találnak, azokról az ügyekről „meg fogjuk hozni a felelős döntést”. Nem lehet a közpénzt elvinni, a közpénzt azt az emberek és a vidékre kell költeni.” A szolidaritási hozzájárulás rendszerét több minisztériummal közösen felülvizsgálják, a céljuk az, hogy ne politikai alapon vonjanak el pénzeket egyetlen településtől sem, „nem szeretnénk sújtani a településeket, hanem partnerként tekintünk rájuk”. Az önkormányzatokkal való partnerséget többször hangoztatta, és beszélt arról is, hogy vissza lehet adni a döntéseket, hatásköröket, intézményeket az önkormányzatoknak. Lőrincz miniszterségét a tiszás képviselők igen 6 szavazatával a két fideszes tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta a bizottság.

Görög Márta: Vissza Európába

Görög Márta leendő igazságügyi miniszter az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság előtt tartott bemutatkozó beszédében egy sor konkrét teendőt emelt ki.

Fő feladatának egy koherens jogrendszer kiépítését és fenntartását nevezte, célkitűzései közt szerepel az is, hogy Magyarországot visszaterelje a „közös európai jogi kultúrába”.

3 fő területet emelt ki, ahol mihamarabbi cselekvésre van szükség:

• jogállam és alkotmányosság helyreállítása,
• igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása,
• korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett hit visszaállítása.

Legfontosabb feladatai közt pedig többek közt ezek szerepelnek:

• egy „széles merítésű alkotmányozási folyamat” előkészítését és megkezdését, koordinációját,
• az országgyűlés szerepének helyreállítását és megerősítését,
• számos sarkalatos törvény felülvizsgálatát (70 ilyen van),
• a választási rendszer átláthatóbbá, igazságosabbá tételét,
• a jogi feltételek megteremtését az uniós források feloldásához és hazahozatalához,
• a bíróság és ügyészség függetlenségének megerősítését,
• a devizahitelesek helyzetének rendezését.

Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben, ennek keretében említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kereteinek kidolgozását, és egyéb lépéseket a közvagyon védelmében. Emellett szintén fontos vállalásai közé tartozik, hogy radikálisan korlátozni fogja az igazságügyi minisztérium általi megfigyelési kört, és azt a nyomozati, bírói körbe helyezi vissza.

Görög Mártát a tiszás többségű bizottság megszavazta, a 2 fideszes tag nemmel szavazott, Apáti István (Mi Hazánk) tartózkodott.

Alig néhány napja derült ki, hogy a Tisza Görög Mártát jelöli igazságügyi miniszternek, miután a korábban bejelentett Melléthei-Barna Márton, Magyar Péter sógora visszalépett a miniszteri jelöléstől.

Kátai-Németh Vilmos: Jön a gyerekvédelmi ombudsman

Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszterjelölt meghallgatásán a Fidesz-kormány bűneinek felsorolása mellett arról beszélt, hogy a Tisza még tanévkezdés előtt megkezdi a rászoruló gyermekeknek a tanévkezdési támogatás folyósítását, létrehozzák az egyenlő bánásmód és a gyermekvédelmi ombudsman intézményét.

2026. június 1-től a Tisza megtiltja az unión kívüli gazdasági migránsok bevándorlását, hogy ne tudják leszorítani a béreket és kiszorítani a munkaerőt a piacról. A gyermekvédelem területén teljes átvizsgálást ígért, mondván egyetlen gyermekbántalmazás sem maradhat titokban, többet ilyen nem fordulhat elő. Kivizsgálás, feltárás, felelősségre vonás lesz az első „hármas".

Bár államtitkárait pénteken fogja megnevezni, a bizottság fideszes elnöke már államtitkárokként utalt a Kátai-Németh mellett helyett foglalókra: ott ült Gyurkó Szilvia, aki államtitkárként felel majd a gyermekjogi és gyermekvédelmi ügyekért a leendő kormány Szociális- és Családügyi Minisztériumában. A miniszterjelölti oldalon ült még Barna-Szabó Tímea tiszás képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 06. számú választókerületéből, Bokor Adrienn, valamint dr. Tóth Kinga Dóra is.

Tarr Zoltán: Visszaadni a kultúrát a közönségnek

„Mi kultúrharc helyett kultúrbékét szeretnénk” – ez volt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt művelődési bizottsági meghallgatásának fő üzenete. Miniszterként ő felel majd a színház-, a tánc- és a zeneművészet, valamint a magyar film politikai befolyástól való felszabadításáért és fejlesztéséért. Emellett hozzá tartozik majd a civil szervezetekkel, az egyházakkal és felekezetekkel, valamint a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartás is.

Tarr hosszan sorolta, hogy az előző rendszer milyen károkat okozott a kultúra területén: megszüntették a szakmai függetlenséget, politikai kinevezésekkel és átpolitizált döntésekkel átalakították az intézményrendszert, veszélyeztették a közgyűjteményeket és a kulturális javakat, miközben leépült a művészeti oktatás és a közművelődési intézményrendszer. Szerinte a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelem területén történt, ennek legismertebb példái között a Diósgyőri várat, a Magyar Rádió épületét és a Pagodát említette. Úgy fogalmazott: az NKA körüli ügyek csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában hosszú évek óta tudatosan és folyamatosan magánosították a kulturális finanszírozást.

Szerinte a Fidesz sosem közös nemzeti térként kezelte a kultúrát, hanem a gazdasági zsákmányszerzés és az ideológiai reprezentáció eszközeként. Úgy fogalmazott: az autonómia helyére a lojalitás és a központosítás, a sokszínűség helyére pedig a kultúrharcos logika került. „A leuraló, kiszorító politika, az elmék tudatos és szándékos elfoglalása, a gyerekek és a fiatalok megmételyezése” – mondta, hozzátéve, hogy mindez 2010-ben, a médiatörvény átalakításával kezdődött, majd jöttek a magánmédiumok, és szép lassan minden más. Ezzel szemben szerinte a Tisza kultúrpolitikájának alapállítása egyértelmű: vissza kell adni a kultúrát a társadalomnak, az alkotóknak, a szakmai és helyi közösségeknek, valamint a közönségnek.

„Egy abuzált ország vagyunk, amelynek a kultúrája is abuzált állapotban van” – mondta, hozzátéve, hogy ebből az állapotból próbál most magához térni az ország. Szerinte ebben a kultúrának kulcsszerepe van, ezért egyfajta „helyreállítási minisztériumként” is tekintene a kulturális kormányzásra. „Ami jó volt az elmúlt 16–20 évben, azt megtartjuk, nem barbárok vagyunk” – mondta Tarr. Azt szeretnék, hogy az ország működjön, ehhez pedig azonosítani kell azokat a pontokat, ahol nem működik. „Nem egyszerű kulcsátadás történik, itt rendszerváltás zajlik” – fogalmazott, miközben a már ellenzéki képviselőkre nézett. „Óriási baj van ebben az országban, a baj forrása pedig önök.” Szerinte a leköszönő rendszer súlyos, tragikus helyzetet hozott létre, és mentális, kulturális, valamint gazdasági csődbe vezette az országot.

Tarr megismételte korábbi állítását, miszerint átvilágítják a teljes NKA-t és a kulturális intézményeket is, valamint véget vetnek a „hűbérbirodalmaknak”. A döntéshozatalba minden politikai oldalhoz kötődő szakembereket bevonnának, csökkentenék a politikai befolyást, és nagyobb alkotói szabadságot ígérnek. Néhány konkrét tervet is említett: megszüntetnék az MNMKK-t, befejeznék az Iparművészeti Múzeum felújítását, megerősítenék a műemlékvédelmet, és örökségvédelmi rehabilitációs programot indítanának. Átalakítanák és átláthatóbbá tennék a kulturális támogatási rendszereket, különösen az NKA, a filmipar és a független színházak esetében. Helyreállítanák továbbá a művészeti felsőoktatás autonómiáját, nemzeti olvasóprogramot indítanának, felülvizsgálnák a könyvpiaci szabályozást, valamint felszámolnák a közmédiában „a hazugság gyakorlatát”.

Tarr Zoltán miniszteri kinevezését 7 igennel támogatták a bizottság tiszás tagjai, míg a 3 fideszes és a mi hazánkos képviselő nemmel szavazott.

Tarr helyretenné, amit a politikusok elrontottak

Tarr Zoltán a Társadalmi Részvétel Bizottságában is folytatta a Fidesz-KDNP kiosztását: „Az előző kormány valóságtól és emberektől való elszakadásának terméke lett, hogy ez az ország bő 10 éve boldogtalan és reménytelen állapotban leledzett.” A legtöbbet arról beszélt, hogyan taszította gyűlöletbe az ország lakosságát társadalom-mérnökösködéssel az előző kormány, hogyan vált egyoldalúvá a kormány kommunikációja, és hogyan fojtották el a társadalmi párbeszédet. A Nemzeti Konzultációk szerint borzalmas pusztítást okoztak, de szerencsére nem sikerült a magyarok szétválasztása, mert „a magyarok szabadságszeretők".

Tarr szerint a Tisza már létrejövetelekor bebizonyította, hogyan áll a társadalomhoz. Nem kollégiumi szobákból ismerték meg egymást, „hanem úgy jöttünk össze, mint akik egy ügyért szeretnénk tenni. Egyikünk sem politikus, nézzék el nekünk” – mondta Tarr, majd helyesbített, hogy most már igazából azok, de szeretnék helyretenni azt, amit a korábbi politikusok elrontottak.

A bizottság Tarr szerint abban fog segíteni, hogy hogyan lehet a társadalmi párbeszédet a lehető legszélesebb körben kiterjeszteni, úgy, hogy aztán ezek a beszélgetések eljussanak az országházba, ahol aztán jogszabály formájában testet ölthetnek. Erős, önrendelkezésre képes közösségekben hisznek a Tiszánál. Olyan közösségekben gondolkodunk, amely közösségek összeállva és egymással beszélgetve képesek részt venni a források elosztásában, a döntéshozatalban.

A civil szó szerinte szitokszóvá vált, aminek Tarr szerint komoly oka volt, mert sok civil szervezet visszaélt azokkal a lehetőségekkel, amik a rendelkezésükre álltak. De szeretnék meghallgatni a civileket, és nem csak azokat, akik a kormányhoz közel állnak. Az egyházak autonómiáját is tiszteletben szeretnék tartani – elmondása szerint az idén várható püspökválasztás ügyében már most megkeresték, hogy mit gondol a jelöltektől, de elmondta, hogy náluk neki ebbe nem lesz beleszólása a politikának.

„Az állam felelős a közfeladat ellátásért" szociális, oktatási, egészségügyi területeken, és nem fogják rákényszeríteni a közösségeket, hogy ezeket átvegyék – hozzátette, hogy ha egy közösség így dönt, akkor közfeladat-átvállalás keretei közt átvehetik. Azt ígéri, vége lesz annak, hogy az egyházak akaratukon kívül, vagy üzleti okokból vesznek át állami feladatokat. Átvilágítást ígérnek a civilek támogatásával kapcsolatban, véget vetnének a politikai alapú osztogatásban.

Végül 6 tiszás igen, 1 mi hazánkos nem szavazattal megszavazták.