„A kegyelmi kérvényekkel kapcsolatos döntés – mint egy régi felségjog mai megnyilvánulása – a köztársasági elnök diszkrecionális jogkörébe tartozik. Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Novák Katalintól, mivel meggyőződése volt, hogy ártatlan. Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte” – írta a 24.hu-nak Schanda Tamás, aki Novák Katalin államfő kabinetfőnöke volt 2022 és 2024 között.

„Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat K. Endre ügyében. A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések elnöki aláírásakor jelen voltam, miután az Elnök elfogadta Balog Zoltán – mint az ügyet és az érintett személyt ismerő – meggyőződését, hogy K. Endre igazságtalan büntetésben részesült. Álláspontom szerint hiba volt, hogy a pápalátogatás miatti időnyomás okán nem jártuk még jobban körbe az ügyet, nem volt elég tér a vélemények ütköztetésére”

– írta Schanda a lapnak.

Novák Katalin 2023. április 27-én, a pápalátogatás alkalmából adott köztársasági elnöki kegyelmet K. Endrének, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. 2019-ben 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, Vásárhelyi Jánosnak. Vásárhelyi, a bicskei gyermekotthon igazgatója 2004-16 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. K. Endrének nem csupán tudomása volt ezekről az esetekről, súlyosabb bűne is volt. Miután a gyerekek a rendőrséghez fordultak, és végre nyomozás indult a pedofil igazgató ellen, arra próbálta kényszeríteni a gyerekeket, hogy változtassák meg a vallomásukat.

A hét elején Magyar Péterék nyilvánosságra hozták a kegyelmi üggyel kapcsolatos, az Igazságügyi Minisztériumban található iratokat, a Sándor-palota pedig péntek reggel tette közzé a dokumentumokat. Ezekből kiderült, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter mellett Novák saját hivatala, a jogi igazgatóság, de még kabinetfőnöke sem javasolta, hogy kegyelmet adjon K. Endrének.

Ahogy azt a 444-en is írtuk, a Sándor-palotában látták, hogy Novák ámokfutásra készül, ezért „a bevett gyakorlattól eltérően” két különböző iratot készítettek és tettek Novák Katalin elé ugyanolyan ügyszámon, a KEH/2787-6/2023-on: egy olyat, amiben az áll, hogy „a kérelmet elutasítom", és azt, amit aztán végül Novák aláírt, amely úgy szól, hogy a kegyelmet megadja az elnök. Nem tudni, mi zajlott akkoriban Novák körül, de azt nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a szokatlan lépések arra utalnak, hogy a környezete már akkor érzékelte, hogy valami nem kerek a K. E.-ügyben, Novák valamiért ebben az egy kérelemnél a saját feje után akar menni, ami nem vezet majd jóra.

Balog Zoltán, aki a botrány kirobbanása óta nem magyarázta meg, miért járta ki a kegyelmi döntést K. Endre ügyében, a héten fontosnak tartotta közölni, hogy ezután sem fogja megmagyarázni a tettét.

Schanda megerősítette a lapnak, hogy Novák Katalinnak sem ő, sem a kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részleg nem ajánlotta K. Endre ügyében a kegyelmet. Arra a kérdésre, hogy miért kétféle verziót készítettek aláírásra, azt írta: „A nyilvánosságra került feljegyzést ma már mindenki olvashatja – így én is beszélhetek róla –, szerintem az egyértelmű. A feladatom az volt, hogy amikor a javaslatunkkal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az elnök mérlegelési helyzetbe kerüljön, ezért készült két változat.”

Nyilatkozata szerint „a pápalátogatáskor nemzetközi szokás a széleskörű kegyelem gyakorlása. Amikor ez felmerült a Sándor-palotában, olyan gyakorlatnak tűnt, amit érdemes követni. Az volt az elképzelés, hogy az összes folyamatban lévő ügyben, és amiről tudjuk, hogy jön, egyszerre szülessen döntés. Így kerültek egy előterjesztésbe a különböző ügyek, például a Budaházy-ügy is. K. Endre ügyéről külön egyeztetés nem volt”. Schanda azt is állította, Sándor-palotán belül a kegyelmi botrány kipattanásáig, 2024. február 2-áig, a 444 első cikkének megjelenéséig semmiféle reflexió nem történt.

„Abban a hiszemben döntött Novák Katalin, hogy K. Endre nem élt vissza a gyermekek bizalmával. Biztos vagyok benne, jól ismerem Novák Katalint, hogy soha nem adott volna kegyelmet valakinek, akiről azt gondolja, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmazott. Hibázott. Vállalta a felelősséget. Lemondott. Bocsánatot kért az áldozatoktól, akik úgy érezhették, hogy nem állt ki mellettük”

– írta arra, hogy mit gondol ma a kegyelemről. Hozzátette, reméli, hogy „egyszer majd a Novák-elnökségből nem kizárólag egy kegyelmi döntésre fognak emlékezni, hanem méltányosabb megítélése alakul ki”. Szerinte az ügyig Nováknak sikerült bemutatnia „Magyarország szebbik, mosolygósabb arcát. Itthon és a nemzetközi térben is. Felmutatta, hogy hogyan lehet egy konzervatív elnöki szerepet megtestesíteni, ami integrálni próbál, és nem szétválasztani.”