A 2025 márciusában kirobbant MNB-botránnyal kapcsolatban jelenleg két ügyben is nyomozást folytatnak a hatóságok. Egyrészt hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt, ide tartozik az MNB székházának felújítása és egyéb ingatlanügyek. (Az MNB székházának felújításával kapcsolatos, harmincmilliós aranywc-ről is szóló cikkünk itt olvasható.) Másrészt már 2025 februárja óta pénzmosás gyanújával is nyomoznak itt egy zrt. került a hatóságok fókuszába, ezzel összefüggésben több lefoglalást is foganatosítottak, magyarázta Jeney Áron, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda dandártábornoka a Magyar Nemzeti Bank és az általa létrehozott alapítványok ügyével kapcsolatos háttérbeszélgetésen.

Ezek során összesen 91,8 milliárd forint értékben foglaltak le bizonyítékként számlapénzt és értékpapírokat, többségük cégek tulajdonában volt, de 4 magánszemélytől összesen 506 millió forintnyi számlapénzt is lefoglaltak.

A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy a pénzmosás gyanújában összesen 97 magánszemélyt, 36 céget és 11 magántőkealapot vizsgálnak. Az ügy hatalmas jellegét jól mutatja, hogy találtak olyan céget, ahol 117 bankszámla van egyetlen társaság nevén.

Házkutatások, felderítések az elmúlt pár napban is történtek. Ezek egyikéről mi is írtunk: több társszervvel, így a Nemzeti Nyomozó Irodával (NNI) közösen szállt ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) a 11. kerületi Infopark egyik épületében razziázott, ahol az MNB-ügy egyik kulcsszereplőjének, a Somlai Bálint-féle Raw Development Kft.-nek az irodája is található.

Az eljárás során újabb számlákat, szerződéseket, okiratokat és adatokat foglaltak le, erről már Vokó Annamária, a Központi Nyomozó Főügyészség osztályvezetője, az MNB-üggyel foglalkozó nyomozócsoport vezetője beszélt.

Összehangoltan összesen 17 jogi személyt érintően foganatosítottak eljárási cselekményeket és lefoglalásokat. Vokó elmondta: volt cég, amelynél egy raktárban több mint 300 doboznyi iratmennyiséget foglaltak le, de adathordozókon, szervereken lefoglalt adatok mennyisége pedig több tíz terrabájtnyi.

Fürcht Pál hozzátette: a mostani lefoglalással a múlt heti adatmennyiség megháromszorozódott. Szerinte annyi adat van, hogy amennyiben azokat valaki napi nyolc órában megpróbálná végigolvasni, az ma már 21 évbe telne. Ezért amilyen eszközt, amilyen szervet be lehet vonni a nyomozásba, azt be fogják vonni, ennek tudható be, hogy már a NAV-val is felvették a kapcsolatot.

Az ügyész elmondta, az egész rendszert ügyvédek és gazdasági szakemberek hozták létre, az, hogy egyelőre még nem történt személyekkel kapcsolatban kényszerintézkedés, részben a nyomozástaktika része is. Példaként említette, hogy egy gyanúsítottnak van iratmegtekintési joga, ezért akkor célszerű megtenni a gyanúsítást, amikor minden bizonyíték megvan és stabil lábakon áll. Hozzátette: „felfoghatatlanul hatalmas az ügy”, még mindig vannak meglepetések az ügyben, például olyan helyen találtak jelentős mennyiségű készpénzt és ékszereket, ahol nem is számítottak rá. „Az elkapkodott csapás, könnyen félrecsúszik”, idézett egy körükben emlegetett mondást.

Újságírói kérdésre Jeney Áron a Nemzeti Nyomozó Iroda tábornoka elmondta, ha valamely potenciális gyanúsított külföldre próbálná menekíteni a vagyonát, és/vagy ő maga is külföldre menekülne, ilyen esetekre is megvannak a metódusok. Sok embert hoztak már ők haza külföldről, ráadásul a dubaji hatóságokkal is megvannak a kapcsolataik. Dubaj említése nem véletlen. Bár a háttérbeszélgetésen konkrét cégeket és személyeket nem említhettek a folyamatban lévő nyomozásra való tekintettel, az MNB-üggyel összefonódott Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám baráti köre. Matolcsy Ádámról pedig a választások előtt írtuk meg, hogy Dubajba menekíti az ingóságait, ahol egyébként már életvitelszerűen él.

A vagyon visszaszerzését segítheti egy olyan, július elsejétől átültetésre kerülő irányelv, amely alapján, ha a hatóság gyanítja, hogy egy vagyonelem bűncselekményből származik, akkor a tulajdonosnak kell bebizonyítania, hogy miből és hogyan tett szert arra a vagyonelemre.

Fürcht Pál főügyész elmondta, ha a legmagasabb vagyon elleni bűncselekmény gyanúja bizonyosodik be, akkor az 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha ez halmazati, akkor 5-től 15 évig terjedővel. Amennyiben pedig bebizonyosodna, hogy mindez bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény történt, akkor 20 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A főügyész azonban hozzátette, a bűnszervezetet nem a tényálláshoz kapcsoltan említette, viszont az még a laikusok számára is látszik, hogy valami szerveződés itt lehetett.