Egy izraeli katona meghalt, két másik megsebesült egy dróntámadásban a libanoni–izraeli határ menti Shomera település közelében szerdán. Mióta április közepén életbe lépett Izrael és a Hezbollah síita milícia között az eredetileg tíznaposként meghirdetett, majd később meghosszabbított tűzszünet, a BBC összefoglalója szerint 11 izraeli katona és 1 szerződéses munkatárs vesztette életét a térségben, közülük 8-at száloptikás drónokkal öltek meg. A síita milícia fegyveresei főként azokat az egységeket támadják, amelyek a megszállva tartott dél-libanoni területeken állomásoznak, de a konfliktust nyomon követő Alma Research Center adatai szerint az országhatár túloldalán is hajtanak végre akciókat.
A BBC arról ír, hogy az utóbbi hetekben világossá vált: a száloptikás drónok a Hezbollah fő fegyverévé váltak, Izrael számára itt most ez a legnagyobb kihívás.
A hírügynökség tudósítója személyesen is felmérte a helyzetet az észak-izraeli Shomerában, ahol az utak mentén kábelek maradványait figyelhette meg. Az eszközök megjelenése új típusú félelemérzetet ébresztett az egyébként sokat tapasztalt helyi közösségben. „Az a gond, hogy nem is érzékeled, hogy közeledik. Ott ülsz, és egyszer csak megjelenik. Ha megpróbálsz elfutni, követ téged” – magyarázta az újságírónak Sami Zanetti, a település elöljárója. Zanetti mutatott egy buszmegállót is, amelyet percekkel azután ért dróncsapás, hogy egy iskolabusz elindult onnan.
A Hezbollah által egyre masszívabban használt száloptikás drónok nehezebben észlelhetők, mint a megszokott rakéták vagy az aknavetőtűz. „Ha jönnek a rakéták, van 15 másodpercem, hogy bemenjek az óvóhelyre – magyarázta Sami Zanetti. – Hogy egy drón mikor fog lecsapni, fogalmam sincs.”
Az eszközök alacsonyan repülnek, nem használnak rádiójeleket, az izraeli hadsereg nem tudja zavarni őket. Az optikai kábelek használata lehetővé teszi, hogy a drónkezelők lássák, kövessék, üldözzék a célpontokat. Az eszközök használatát, a dróntaktikát az ukrajnai háborúból tanulták a Hezbolla katonái – vonja le a kézenfekvő következtetést a BBC cikkének szerzője.
Az Alma Research Center úgy tudja: az izraeli erők becslése szerint a Hezbollah-nak máris tucatnyi kiképzett operátora van, és jelentős készletet halmozott fel az olcsó, 300-400 dolláros eszközökből.
A védelmi erőket bírálatok érik amiatt, hogy – úgymond – lassan tanul az ukrajnai tapasztalatokból. Az orosz–ukrán konfliktusban évek óta előtérben van a drónháború. Olcsó száloptikás és más drónok tízezreit indították el az elmúlt időszakban egymás ellen mindkét oldalról. Ezek alkalmazása nagymértékben hozzájárult az eszköz- és az élőerő-veszteségek növekedéséhez, és ahhoz is, hogy a páncélosok és általában a nehézfegyverzet mindennapi alkalmazásának puszta értelme megkérdőjeleződjön.
A háború köde mindeközben felmérhetetlenné teszi, hogy a drónhadviselésben ki áll nyerésre. Amit csak sejteni lehet inkább, az annyi, hogy az oroszok által létrehozott Rubikon egység megszervezése hatékonyabbá tette az agresszort ezen a téren, ám ukrán oldalon mindinkább beérik a fegyveres erők és az amerikai Palantir Technologies együttműködése.
Sarit Zehavi, az Alma Research Center vezetője azt állítja, kutatóik már 2024-ben figyelmeztettek, hogy a következő fenyegetést a Hezbollah részéről a száloptikás drónok megjelenése fogja jelenteni. „Tudtuk, hogy ez be fog következni, nyilvánvaló volt, hogy a Hezbollah alkalmazni fogja az ukrán módszereket” – mondta a BBC-nek.
„Ez taktikai probléma, amellyel Izraelnek meg kell küzdenie, de nem tekintjük egzisztenciális fenyegetésnek – mondta még pár napja is Adi Stoler, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője. – Igen, a drónok kihívást jelentenek számunkra, de ennek a lehető leggyorsabban igyekszünk megfelelni.” Az izraeli erők tisztségviselői szerint a drónvédekezés a fő prioritások közé tartozik, amibe jelentős erőforrásokat fektetnek be. A hadsereg az ukránoktól tanulva elkezdte hálókkal fedezni a pozícióit, és új módszereken, technológiákon dolgozik.
Az izraeli kormány radikális retorikával és kemény légicsapásokkal iparkodik reagálni. A BBC idézi Bezalel Smotrich pénzügyminisztert, aki azt mondta, minden dróncsapásért, amely megöl egy izraeli katonát, száz épületet fognak lerombolni a Hezbollah által uralt Dél-Libanonban. Benjamin Netanjahu miniszterelnök is arról beszélt, hogy készek megsemmisítő csapást mérni a Hezbollah-ra. „Igen, drónokat lőnek ki ránk – mondta. – De a különleges csapatunk a dolgozik a problémán, amelyet készek vagyunk megoldani.”
Ennek jegyében kedden az izraeli hadsereg mélyebbre hatolt Libanon területén, a Hezbollah dróntámadásainak hatékonyabb elhárítása érdekében. A védelmi erők szerint csökkenteni kellett az egyre jelentősebb fenyegetést, amit a drónok az észak-izraeli településekre és a katonai egységekre jelentenek. Ezért a hadsereg bizonyos területeken átlépte az Izrael által korábban kijelölt „sárga” demarkációs vonalat, hogy északabbra tudja űzni a Hezbollah fegyvereseit, és drónjaik ne érjék el az izraeli településeket, illetve a katonai alakulatokat.
Netanjahu a biztonságpolitikai kabinet ülésén megerősítette, az intézkedést az ő utasítására hajtották végre. „Az izraeli hadsereg jelentős erőkkel stratégiai jelentőségű magaslatokat foglal el. Kiszélesítjük a biztonsági övezetet, hogy meg tudjuk védeni az északi településeket. Óriási erőfeszítésekkel kreatív és innovatív megoldásokat dolgozunk ki a drónok elhárítására” – mondta. Az MTI által hivatkozott médiajelentések szerint a hadsereg most már stratégiai fenyegetésnek tekinti a Hezbollah drónhadviselését.
A héten Izrael minden nap támadott a Hezbollah-hoz köthető libanoni célpontokat, az akcióknak helyi jelentések szerint több tucatnyi halálos áldozatuk volt. Többek között az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának képviselője is aggodalmát fejezte ki a harcok fokozódó hevessége miatt. A szervezet közlése szerint az izraeli hadsereg csak szerdán 640 rakétát, míg a Hezbollah mintegy 30 drónt indított el.
Eközben pénteken elvileg folytatódnak Washingtonban a megbeszélések az izraeli és a libanoni delegációk között, most először a két ország katonai tisztségviselői is asztalhoz ülnek, hogy megvitassák a biztonsági helyzetet. Libanon és Izrael áprilisban kezdtek tárgyalásokba az Egyesült Államok közvetítésével.
Izrael több mint 100 Hezbollah-célpontra mért csapást.
Közben Donald Trump szerint már a hétvégén újabb amerikai–iráni tárgyalások jöhetnek, azt állította, közel a megállapodás.
Az amerikai techóriás vezérigazgatója a nyugati civilizáció felsőbbrendűségét, az AI-fegyverkezés fontosságát, illetve az amerikai állam és a Szilícium-völgy még szorosabb összefonódásának szükségességét hirdeti.
Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.