• Magyar Péter miniszterelnök a Fidesznek és a KNDP-nek osztogatott tanácsokat.
• A Fidesz és a KNDP a jogállamiság leépítését siratta.
• Aztán a Tisza-frakció egyszer csak kivonult.
• Ülésnap az alkotmány 17. módosítása után egy nappal.

Az alaptörvény 17. módosításának másnapján napirend előtt ismét egymásnak feszült a kormány és az ellenzék az Országházban.

Ez praktikusan annyit jelentett, hogy Magyar Péter hosszan beszélt, a pártok frakciójuk méretéhez mérten növekvő sorrendben (Mi Hazánk, KDNP, Fidesz, Tisza) kaptak 5 percet, majd ismét Magyar Péter beszélt – még hosszabban. Aztán jött még néhány egyéni felszólalás, amikre szintén Magyar Péter reagált.

(Összességében előrébb egy tapodtat sem jutottunk.)

Bemelegítés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt A kormány és az ellenzék felelőssége címmel beszélt, elsőként arról, hogy történelmi döntés volt az alaptörvény 17. módosítása, amit lehetett támogatni, lehetett ellenezni, lehetett hozzá módosítókat benyújtani, lehetett róla vitázni, de egy dolgot nem lehetett volna, nem szabadott volna lemondani az emberek képviseletéről, amikor ennek a legnagyobb súlya lett volna.

Magyar ezután hosszan beszélt arról, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt sem a tegnapi vitán, sem a szavazáson, és ezzel azokat az embereket hagyták képviselet nélkül, akik rájuk szavaztak.

(Múlt héten, az alaptörvény módosításáról szóló vitán a Fidesz és a KDNP is részt vett, bő 10 órán keresztül tartott az a felvonás, amin egyébként Magyar Péter nem vett részt, ugyanis a NATO-csúcson volt, ellenben utóbb gunyoros posztot tett közzé a történtekről.)

A miniszterelnök a továbbiakban az ellenzék mozgását elemezte, mondván, az elmúlt 2 hónapban érdekes jelenség bukkant fel, a párt „nagy öregjei visszaadták a mandátumokat, és akik maradtak, elkezdtek látványosan távol maradni a parlamenti munkától”, tegnap pedig már úgy hirdettek bojkottot, „mintha elment volna a kedvük”. Majd azzal folytatta:

„Én megértem, hogy fárasztó velem vitázni”, fárasztó a tempót követni, de tetszik vagy nem tetszik, ezzel bízták meg a választók őket, „ezért veszik fel a fizetésüket”.

Szerinte a képviselői mandátum nem csak akkor kötelez, ha többség van, és az ellenzékiség nem jelent felmentést, az ellenzéki képviselőknek dolgozniuk kell, ellenőrizniük kell a kormányt, képviselniük kell azokat, akik elégedetlenek a kormánnyal, mert a demokráciához a kormány és az ellenzék egyaránt szükséges.

Magyar többször is odaszúrt, mondván, nem lehet „a demokrácia gyásznapjáról kék öltönyben beszélni” (Gulyás Gergelyen kék öltöny volt, amikor bejelentette, hogy lemond a frakcióvezetői posztjáról, a többi képviselő feketébe öltözött az alaptörvény módosítása alkalmából).

Magyar szerint a Tisza nem fogja magára hagyni az embereket, mert ő már a választás éjszakáján megígérte, hogy minden magyar miniszterelnöke lesz. Azoké is, akik tüntetnek a kormány ellen, amihez – emelte ki – joguk van, amely jogukat a kormány meg fogja védeni, és soha nem tekintik őket kevesebbnek azért, mert máshogy gondolkodnak.

(Itt is érdemes megjegyezni, hogy múlt csütörtökön Magyar Péter még mindig Törökországból kárörvendő módon posztolt a Fidesz tüntetéséről, amire szerinte 150-200 ember ment ki.)

Majd azzal folytatta, hogy Orbán Viktor súlyos történelmi bűne volt, hogy azt állította, az ország felosztható, Magyar szerint ez nem így van, ezért azt mondta, a Fideszre szavazó nyugdíjasnak is ugyanúgy jár majd a nyugdíjas SZÉP-kártya, a fideszes betegeknek a megfelelő ellátás, a fideszes vállalkozásoknak a tisztességes verseny, és nem kérdezik meg senkitől, hogy kire szavazott.

Magyar szerint az ország újraegyesítése hosszú munka lesz, amihez újra vitázni kell majd, megalázás nélkül (erre később visszatérünk), mert nincs jobb vagy rosszabb magyar. Ez persze, mondta, nem teszi zárójelbe a felelősségre vonást.

Azzal zárta, hogy a fideszes és KDNP-s képviselőket arra kérte, hogy ne menjenek ki, jöjjenek vissza, foglalják el a helyüket, mondják el az érveiket, szavazzanak, vállalják a döntéseik következményeit, és dolgozzanak azért, amiért ide küldték őket a választópolgárok, mert a magyar demokráciának szüksége van felelős ellenzékre és működő kormányra.

Tusakodás

Toroczkai László (Mi Hazánk) következett, azt mondta, nem igazán értette, miről akart beszélni a miniszterelnök, de megint a Fidesz–KDNP volt a téma, miközben a kampánynak már vége van, ezért inkább arról kellett volna mondania pár dolgot, hogy hogyan bontja le a Tisza a demokráciát.

Toroczkai szerint a Tisza pontosan ugyanazt csinálja, mint a Fidesz, sőt tovább is mennek, mert a civilizált világban nincs példa arra, hogy egy köztársasági elnököt egy mondattal zavarjanak el, a képviselők megválaszthatóságát korlátozzák, a titkosszolgálatot pártember kezébe adják. És felhozta azt az ügyet is, amiről a 444 számolt be először, miszerint a választások utáni első szerződését egy Tisza-közeli céggel kötötte az addig Balásyékat hizlaló Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség.

Rétvári Bence (KDNP) szerint Magyar Péter úgy beszél még mindig, mintha az ellenzék ellenzéke lenne – aki a platón ragadt –, nem pedig a kormánypárt miniszterelnöke.

Arról is beszélt, hogy a Magyar által idézett Antall Józsefnek is rengeteg vitája volt az akkori köztársasági elnökkel, Göncz Árpáddal, „de eszébe nem jutott erőszakos megoldással eltávolítani őt”, inkább vitatkozott, és „egyszer sem szégyenítette meg”.

Azt mondta, a KDNP és a Fidesz azért vonult ki a hétfői szavazásról, mert a Tisza alkotmányos erőszakkal távolította el a köztársasági elnököt a posztjáról, ez pedig így demokratikus gyásznap volt.

Visszautasította Magyar szavait, hogy az előző kormány megosztotta volna a nemzetet, szerinte akkor is mindenkinek járt a csok, a rezsicsökkentés, a plusznyugdíjak, függetlenül attól, hogy fideszesek voltak-e, vagy sem.

Arra figyelmeztetett, hogy Sulyok leváltásának alaptörvénybe írása azt üzeni, bárkit bármikor le lehet váltani, ha ellent mond a kormánynak, és aggodalmát fejezte ki, hogy vajon mennyire lesz független az új köztársasági elnök, ha az elődjét így szedték le, és csak ideiglenes a megbízatása.

Rétvári kiemelte, hogy míg Magyar emberi stílusról beszélt, nemrég még hazug trógerezett a parlamentben, és azt kérdezte, lesz-e annak következménye, hogy Kulcsár Krisztián múlt héten kurvaanyázott (Kulcsár még ott helyben bocsánatot kért a szavaiért).

Gulyás Gergely ugyan hétfőn lemondott frakcióvezetői posztjáról, de kedden még ebben a szerepében szólalt fel, azzal kezdett, hogy Magyar felszólalása semmi rendkívülit nem tartalmazott. Szerinte a miniszterelnöknek a kormányzással kéne foglalkoznia, azzal, hogy a választás előtt tett ígéreteit betartsa, ehelyett az ellenzék tanácsadójának szegődik, és nemzeti egységről, tiszteletről, emberi stílusról beszél.

Azt mondta, nehéz nem cinizmusként értelmezni ezeket a szavakat, mert miközben Magyar azt kifogásolta, hogy ők nem vettek részt a szavazáson, a kormánypárti politikusok olyan módosítást fogadtak el, amivel a Mi Hazánk frakciójának fele, a Fidesz kétharmada, a KDNP háromnegyede kiesik (ezt a cikluskorlátozásra értette).

Sehol a civilizált világban ilyet nem fogadtak el, emelte ki Gulyás, aki szerint az alaptörvény-módosításnak nagyon messzire mutató következményei lesznek, és „tisztességes ember ilyen posztot nem fog vállalni”, mármint a köztársasági elnökét, mert a Tisza előre megalázta azt, akit meg akar választani, azzal, hogy az elődjét ilyen módon távolította el.

Aztán felsorolta a módosítás többi pontját is (az AB lefejezését, a bírák nyugdíjazását, stb.), mondván, „az a lehető legkevesebb, hogy ettől távol maradtunk”.

Gulyás arra is emlékeztetett, hogy múlt héten kellő részletességgel vitáztak a témáról, „ha abból bármit figyelembe vettek volna, akkor nem ilyen lett volna ez a módosítás”.

Magyarnak azt mondta, kormányozni kéne, és nem a Fidesz–KDNP-nek adni tanácsokat, ők azt kérik és várják, hogy a Tisza a választási ígéreteket tartsa be, és forduljon vissza a jogállamiság útjára.

Ezután Summer Orsolya (Tisza) következett, aki szerint a Fidesz–KDNP múlt heti obstrukciós kísérlete „gyászos véget ért”, mert „már egy olyan rövid távú célt sem volt képes elérni, mint a nulla kilométeres tiszás képviselők kifárasztása”, és szerinte „ennél erősebb érv a mandátumkorlátozás mellett nem is kell”.

Idézte a Helsinki Bizottság állásfoglalását a módosításról, miszerint Sulyok Tamás elmozdítása elfogadható (azt viszont nem tette hozzá, hogy a Helsinkinek azért voltak kifogásai is, ahogy egyébként más jogvédők fogalmaztak meg kritikákat).

Végül Magyar Péter válaszolhatott az elhangzottakra, ennek kezdeteként kicsit viccelődött Gulyás lemondásán, majd Kátai-Német Vilmosnak mondott sokszor köszönetet, hogy a közt szolgálja, miközben a propagandisták támadják, a fideszes képviselőknek meg azt üzente, hogy szégyelljék magukat, és tekintsék megtiszteltetésnek, hogy Kátaival ülhetnek egy teremben.

Aztán a Fidesz szavazóinak üzent, hogy az új Magyarországon senkinek sem kell félnie attól, hogy a politikai véleménye miatt kevesebbnek tekintik. Kulcsár Krisztiánról azt mondta, hogy ő legalább letett már valamit az asztalra, mert világbajnok lett, és elnézést is kért, miközben ezt a Fidesz–KDNP ezt egyszer nem tette meg.

(Juhász Hajnalka a múltkor speciel pont bocsánatot kért a gyermekvédelem áldozataitól.)

Magyar ebben a szellemben folytatta még jó pár percig, a lényeg nagyjából az volt, hogy a Fidesz és a KDNP álszent módon siratja a demokráciát, miközben Orbán Viktor a focivébére repülgetett éppen (itt sokszor használt hasonlatokat a Dallasból, minthogy ott rendezik a francia–spanyol elődöntőt), Gulyás Gergelynek pedig jó pihenést kívánt, és örült neki, „hogy összeszedte a bátorságát és kilépett ebből a maffiából”.

A múlt csütörtöki tüntetést egy ponton bohóckodásnak nevezte, és azzal zárta, hogy a fideszes politikusok legalább azok előtt ne játsszák el az üldözöttet, „akik életét valóban tönkretették”.

Technikai KO

A továbbiakban volt még néhány napirend előtti felszólalás, ezek hasonló mederben zajlottak, Máthé Zsuzsa (KDNP) az ellen szólalt fel, hogy az ülésteremben röpködnek az olyan kifejezések, mint a bohóc meg a tróger, mire Magyar úgy reagált:

nem ő tehet róla, hogy repkednek körülöttük a trógerek.

Mivel egy sor ellenzéki képviselő szólalt fel személyes érintettség okán, egy ideig azzal telt az idő, hogy azt sorolgatták, kinek milyen sérelme van.

Bóka János például kikérte magának, hogy Magyar Péter bárkit morálisan pellengérre állít, mondván, Ábrahám Róbert (aki Kátai vakságán gúnyolódott) nem a t. Ház tagja, Magyar Péter viszont támadta már Hegedűs Barbarát nőiségében, és ezért nem kért bocsánatot. Majd így összegzett:

„Amíg ezt nem teszi meg, mindaz, amit mond, pont annyit ér, mint lepkefing a dzsungelben.”

Aztán jött Pócs János, szintén személyes érintettség okán, és arról kezdett beszélni, hogy őt azért támadta Magyar, mert videózott, pedig nem is videózott, hanem sms-t olvasgatott, ezen a ponton viszont a miniszterelnöknél elszakadt a cérna, és kivonult a teremből, mire az egész Tisza a nyomába eredt.

Pócs ezután befejezte a felszólalását, mondván, örül neki, hogy ő az első, aki kikergette a Tiszát a parlamentből. Még néhány fideszes képviselő kifejtette, hogy őket hogy szokták támadni a tiszások, a mihazánkos Apáti István is kifogásolta, hogy ha már az a baja a miniszterelnöknek, hogy őt videózzák, akkor neki meg az a baja, hogy a tiszás képviselők őket fényképezgetik, mondjuk akkor, amikor egy hosszú nap után lekonyul a fejük.

Az időközben visszatérő Magyar Péter ideges hangon kért szót ügyrendileg, mondván, nem megy bele abba a játékba, hogy nulla megtámadás után felszólal, mint az ellenzéki pártok, majd azt kérte Forsthoffer Ágnes házelnöktől, hogy a házbizottság milliós bírságokkal sújtsa azokat a képviselőket, akik belehazudnak a szemébe, és módosítsák a házszabályt, hogy ne kaphassanak személyes érintettség okán szót a képviselők, hogy aztán „két percig gyalázkodjanak”.

Nem sokkal később Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője és Melléthei-Barna Márton is kérte az ügyvezető elnöktől, hogy rendeljen el szünetet, és hívják össze a házbizottságot. Az ülést ezen a ponton egy időre be is rekesztették.

FRISSÍTÉS:

Bő egy órányi szünet után az ülés folytatódott, mintha mi sem történt volna, az ülést levezető alelnök (a tiszás Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó) azért arra szólította fel a képviselőket, hogy tartsák tiszteletben egymást és a munkát, amit végeznek. Ezután megkezdődött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló általános vita. Az ellenzéki képviselők csak lassan szivárogtak vissza az ülésterembe.