„A Tisza-frakció titkos szavazással meghozta az eddigi egyik legfontosabb döntését: Dr. Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöljük Magyarország köztársasági elnökének” – közölte a párt képviselőcsoportja szombaton kora délután. Az államfőt augusztus 11-én, kedden választja meg az országgyűlés. Az ellenzéki pártot közül a Mi Hazánk megnevezte saját elnökjelöltjét Tóth Máté személyében, a Fidesz és a KDNP bojkottálja az elnökválasztást Sulyok Tamás elmozdítása ellen tiltakozva, így saját jelöltet sem állítanak.

A Tisza-frakció közleménye szerint

„Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni”.

Mint írják, Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

A párt elnökjelöltjéről, vagyis a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve, a leendő elnökről azt is írják: „egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről”. A kormánypárti frakció szerint Baka „tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni”.

A párt szerint Baka András „méltó arra, hogy megtestesítse az egész magyar nemzet egységét és hogy betöltse a köztársasági elnöki pozíciót”. A közleményt azzal zárták: „egy valóban független, pártatlan, szakmájával és életútjával már bizonyított tekintélyt ajánlunk a nemzet élére”.

Háromból egy

Bár Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön arról beszélt, még folyamatban van a jelölt vagy jelöltek kiválasztása, Magyar Péter pénteki nyilatkozata alapján (megint) nem kapott szabad ötletelési lehetőséget a Tisza-frakció azzal kapcsolatban, ki legyen a következő köztársasági elnök. Erre eleve a párt elnöksége tesz majd javaslatot. Bujdosó azt szerette volna, ha több ember közül választhatnak.

Magyar a kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, a frakció három jelölt közül tesz majd javaslatot az Országgyűlésnek arra, hogy kedden megválassza az új elnököt. „Aki figyelte az elmúlt hetekben a közéletet, az aligha fog meglepődni.”

A nyilatkozat alapján a Vidéki Prókátor néven ismertté vált Fülöp Botond,

Romsics Ignác történész,

illetve Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke

jöhetett számításba.

Magyar a tájékoztatón nem erősítette meg a neveket, de egy visszakérdésre azt mondta, ismeri a munkásságukat, mindhármukból kiváló köztársasági elnök lehetne, sokkal jobb, mint az utóbbi 16 évben bármelyik volt. Azt még azért gyorsan hozzátette, többekkel tárgyaltak, de nem mindenkiről került ki kép, mert „az algoritmus nem engedte”.

Fülöp Botond volt az, aki Vidéki Prókátor név mögé bújva felhívta a figyelmet arra a Kúriai döntésre, amiből kiderült, K. Endre kegyelmet kapott. A kegyelmi botrányról ezek után elsőként a Kaufmann Balázs számolt be, majd a 444 élen járt az ügy feltárásában. Fülöp nemrég állt ki a nyilvánosság elé, felfedve a valódi nevét. A 444-nek videóinterjút adott.

Romsics Ignác akadémikus generációja legnagyobb hatású magyar történészének számít, de viszonylag ritkán szólal meg tágabb közéleti és politikai kérdésekben. Két hónappal a választás előtt viszont ő volt az egyik szerkesztője az ország helyzetét elemző tanulmánykötetnek. Azt „felelős értelmiségiek” demonstratív közös kiállásának szánták. Romsics Ignáccal akkor készítettünk interjút is, amiben a többi között arról beszélt, „Magyarországot mostanra vezérelvű autokráciává silányították”, az ország éllovasból sereghajtó lett, az Orbán-kormány nyugatellenessége a Kádár-korszak propagandistáinak szólamaira emlékeztet. Korábban a HVG-n jelent meg vele egy interjú a társadalmi megosztottságról.

A három ember közül Baka Andrással találkozott utoljára Magyar és Ruff. Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, a Fidesz pedig ugyanúgy egy alkotmánymódosítással távolította el 2011-ben, mint ahogy a Tisza leszedte Sulyok Tamást. Igaz, a volt kormánypárt szerint a kettő nem ugyanaz, hiszen ott a bírósági rendszer alakult át (a Legfelsőbb Bíróság helyett létrejött a Kúria, amit most a Fideszhez kötődő Varga Zs. András vezet), itt meg simán kimondták, hogy Sulyok megbízatásának vége.

Azért ez sem így volt: Bakát formailag azért váltották le a hivataláról évekkel a mandátuma megszűnése előtt, mert hoztak egy olyan szabályt, ami alapján a 17 éves külföldi bíráskodása már nem számíthatott bele a kötelezően előírt szakmai tapasztalatba. (Baka korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája volt.) A valóságban viszont az lehetett vele a baj, hogy kritizálta a bíróságokra vonatkozó új szabályokat.

Baka a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, amely 2016-ban kimondta, hogy egyezménysértő volt az eltávolítása, és megítélt számára akkori árfolyamon számolva 31 millió forintnyi eurót kártérítésként. A testület le is írta, Baka megbízatását nem az átszervezés miatt, hanem azért szüntették meg, mert kritizált egyes jogalkotási lépéseket. Ezzel sérült a véleménynyilvánításhoz való joga.

Eltávolítása után a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott. Magyar szerint Baka „az európai jog és az alkotmányozási folyamatok egyik legelismertebb hazai szakértője, nemzetközi szinten jegyzett jogtudós”, és volt miről beszélgetniük.

A Polgár-fiaskó

Magyar Péter eredetileg Polgár Judit sakknagymestert képzelte el köztársasági elnöknek, de elrontotta, és komoly politikai hibákat követett el.

Emlékezetes: július 18-án szombaton még javaslatokat kért, majd vasárnap este előállt azzal, hogy Polgár Juditot fogja felkérni. A kettő között jött egy Polgárt támogató levél, amire több, a kormány közelében forgolódó szereplő is felhívta egy-egy kollégánk figyelmét.

Az már furcsa volt, hogy Magyar július 20-án hétfőn a parlamentben nem mondta ki Polgár Judit nevét, a Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea viszont igen, közölte, szerintük ő a legalkalmasabb. Pár óra elteltével kiderült, hogy Polgár nem vállalja, Magyar magára vállalta ezért a felelősséget, majd Bujdosó is arról beszélt, lehetett volna szerencsésebb a kommunikáció. Azt persze nem győzték magyarázni, hogy Magyar szombaton nem társadalmi egyeztetést hirdetett – még ha valójában úgy is hangzott -, hanem csak véleményeket kért.

Milyet akart és milyet nem

Magyar azt hetekkel ezelőtt kikötötte, „mindenféle pártpolitikai múlt és kötődés” nélküli államfőre van szüksége az országnak, és hogy a leendő elnök csakis olyan ember lehet, aki „saját teljesítményéből fakadó tekintéllyel rendelkezik”.

„Nem fogunk olyan személyt támogatni, aki képviselőként, miniszterként vagy más meghatározó pártpolitikai szerepben részese volt a 2026-os rendszerváltás előtti évtizedek megosztó politikájának”

- üzente meg Magyar (valószínűleg azoknak is, akik a volt miniszter, Bárándy Péter jelöltségét támogatták volna).

Magyar július 20-án a parlamentben azzal érvelt, azért nem feltétlen kell jogászt választani, mert az országot hosszú éven át hivatásos, gyakorlott politikusok, kiváló jogászok vezették, és láttuk, mindez hová vezetett.

„A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság fölött. Pont. A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész, és igen, lehet jogász is, ha integritása és életútja alapján hihetjük róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát. Mindegy, hogy nő vagy férfi, mindegy, mi a végzettsége, mindegy, milyen családból származik, mindegy, hogy vidéki vagy budapesti, vagy hogy milyen szakmában teljesedett ki, a lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazánkat” - mondta szó szerint a parlamentben.

A következő elnök, akit kedden választ meg az országgyűlés, egy átmeneti időre marad, amíg el nem készül az új alkotmány. A Fidesz és a KDNP sem a jelölésben, sem a választásban nem vesz részt, az új elnököt Sulyok eltávolításának módja miatt illegitimnek tartják.