Néhány napon belül már a harmadik felmérés jelent meg Ukrajnában, ami szerint kifejezetten csökken Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége. Hétfőn a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) ismertette friss elemzését, ehhez az adatfelvétel július 6. és 31. között, több héten keresztül történt. A KMISZ számai azt mutatják, hogy a legismertebb ukrán politikusok bizalmi indexét tekintve Zelenszkij már csak a negyedik helyen áll, Valerij Zaluzsnij londoni nagykövet, a hadsereg egykori főparancsnoka mellett Mihajlo Fedorov, a július közepén kirúgott védelmi miniszter, valamint Kirilo Budanov, az elnöki iroda első embere is megelőzi. A teljes képhez tartozik, hogy a megkérdezettek elnök iránti bizalma továbbra is magasabb, mint az elutasítottsága (56 százalék vs. 38 százalék), de a „dobogósok” adatai jobbak: Zaluzsnij 66:24-gyel, Fedorov 63:16-tal, Budanov 61:22-vel áll.
Hasonló képet mutattak a Szocisz és a Rejting intézetek múlt héten közzétett eredményei. A Szocisznál Zelenszkij 6. lett, de itt nagyobb volt a merítés, olyanokra is rákérdeztek, akikre a KMISZ-esek nem, így került a top 3-ba Robert „Magyar” Brovdi drónparancsnok, míg a 4. pozíciót Mihajlo Drapatij, a fegyveres erők nemrégiben kinevezett főparancsnoka foglalhatta el. Fontos részlet, hogy a Szocisznál szerényebb az elnök iránti bizalom, mint az elutasítottsága, 42,5:54,0-s arányt mért az intézet, miközben a Zaluzsnij, Fedorov, Budanov trió bőven pozitív tartományokban mozog.
A Rejting felmérése a legkedvezőbb Zelenszkij szemszögéből, itt egyrészt a bizalmi indexes listán harmadik – Zaluzsnij és Budanov mögött, 1 százalékponttal Fedorov előtt –, másrészt a potenciális elnökjelöltek rangsorában is vezet. Más kérdés, hogy a teljes népesség csupán 25,2 százalékának támogatásával – a választani tudó biztos szavazók körében 30,6 százalékra számíthatna –, ami azt jelenti az intézetek egyébként egybehangzó kalkulációi szerint, hogy egy lehetséges választás második fordulójában riválisai többségével szemben elsöprő valószínűséggel veszítene.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnoka szerint az orosz hadsereg sokkal magasabb fejlettségi szinten áll, mint a NATO.
Egyre többen írnak arról, hogy a Zelenszkij-stáb gyors választásokra készül Ukrajnában, kihasználva, hogy konfliktusainak hála ismét népszerűbb az elnök. Ám a helyzet ellentmondásos és bonyolult, és van sok konkrét akadály.
„A NATO még mindig a második világháború végén kialakított doktrína szerint működik, miközben technológiai szempontból már előrébb járunk.”
Donald Trump kormánya régóta követelte, hogy Zelenszkij nevezzen ki új nagykövetet, az ukrán elnök most eleget tett az amerikai kérésnek.
A függetlenséget csorbító törvényt a héten fogadták el, azóta tüntetések vannak Ukrajnában, és a Nyugat is elítélte a lépést.
Kevesebb mint egy év után az ukránok számára is váratlanul Zelenszkij menesztette a kormányt. Az amerikai nagykövetet érintő korrupciós vádak, a hadsereg problémái és az adminisztráción belüli feszültségek is hozzájárulhattak a kormányátalakítás időzítéséhez, de az elnököt saját hatalmának és népszerűségének megőrzése is motiválhatja.
Olekszandr Szirszkij helyére eddigi helyettesét, a 43 éves Mihajlo Drapatijt nevezte ki Zelenszkij, aki népszerű, harcedzett tábornoknak számít.
Az oroszok többsége jobban él, mint azelőtt, de már nincsenek illúzióik az elnökkel kapcsolatban, mondja Tatyjana Sztanovaja. A Berlini Carnegie Központ tudományos főmunkatársa szerint a Putyin-rezsim a névadója nélkül is működőképes maradhat, az orosz–ukrán háború viszont aligha ér véget a közeljövőben.
Jevhen Hmara a roppant népszerű, fiatal Mihajlo Fedorov helyére kerülhet a kormányba, akinek leváltása miatt tüntetések kezdődtek a nagyvárosokban.
Az elnöki hivatal erős vezetőjét sokan Zelenszkij társelnökének hívják, és az ő menesztését várják annak érdekében, hogy valamennyire kontroll alatt lehessen tartani a továbbgyűrűző korrupciós botrányt.
A népszerű Mihajlo Drapatij kinevezése egyszerre válasz a tiltakozásokra és kísérlet arra, hogy a mereven központosított parancsnoki rendszert egy gyorsabb, decentralizáltabb és nagyobb személyes felelősségre épülő működés váltsa fel.