„Nemet mondunk az európai birodalomra!”

- ez volt az első pontja annak az Orbán Viktor aláírásával ellátott kormányzati hirdetésnek, amely 2021. június 26. és július 10. között jelent meg több külföldi sajtóorgánumban.

Két ilyen hirdetés lett közismert akkor, egy dán és egy spanyol egész oldalas Orbán-üzenet. Az Átlátszó által a Miniszterelnöki Kabinetirodától kiperelt és a független szerkesztőséggel is megosztott médiatervek alapján ennél jóval több, 18 lapban jelentették meg Rogánék a miniszterelnök 7 pontját.

Az időzítés rendkívül érdekes volt. A Fidesz 2021. március 6-án kilépett az Európai Néppárt frakciójából, miután elfogadtak egy olyan szabálymódosítást, ami lehetővé tette volna egy teljes delegáció kizárását a képviselőcsoportból. Majd június 15-én a magyar parlament elfogadta a gyermekvédelminek nevezett, valójában LMBTQ-ellenes törvényt, amit június 23-án ki is hirdettek. 24-25-én pedig már EU-csúcs volt, ahol Orbán éles kritikákkal nézett szembe a törvény miatt.

Mark Rutte holland kormányfő például már az EU-csúcs előtt élesen fogalmazott a törvény nyomán:

„Számomra Magyarországnak már nincs helye az EU-ban”.

Majd a csúcson 17 tagállam írta alá a törvényt elítélő nyilatkozatot, amely a „diszkrimináció kirívó formájának” nevezte a magyar szabályt. Az EU-csúcsot követő napon pedig már 2 külföldi lapban találkozhattak az olvasók a kormányzati hirdetéssel, majd a következő két hétben még 16 lap olvasói láthatták az akkori magyar miniszterelnök hét pontját.

Mindezért összesen bruttó 313 millió forintot fizetett ki a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. Ez az összeg a hirdetések árai mellett a kampányt szervező New Land Media 15 százalékos ügynökségi díját is tartalmazza, amit egyébként a nettó hirdetési árra számoltak fel. Vagyis a matek úgy jön ki, hogy a hirdetések nettó ára összesen 213 400 926 forint volt, erre jött a Balásyéknak járó 15 százalékos ügynökségi díj, vagyis 32 010 138 forint, majd a 27 százalékos áfa.

Orbán hét pontja

A hirdetés „Az Európai Unió jövőjéről - Magyarország javaslatai” címmel futott, az Orbán Viktor aláírásával záródó hét pont pedig a következő volt:

1. Brüsszel egy olyan szuperállamot épít, amelyre senki nem adott felhatalmazást. Nemet mondunk az európai birodalomra.
2. Az európai integráció eszköz, nem önmagában vett cél. A „mind szorosabb egység az európai népek között” célkitűzésnek ki kell kerülnie az Európai Unióról szóló szerződésből.
3. A döntéseket választott vezetőknek, és nem nemzetközi NGO-knak kell meghozniuk! Nemet mondunk a jogállamiság kiszervezésére!
4. Az európai integráció ereje a közös gazdasági sikeren alapul. Ha nem tudunk együtt sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor az Európai Unió befejezett projekt.
5. Az elkövetkező évtized veszélyes kihívások időszaka lesz: a tömeges bevándorlás és a világjárványok fenyegetnek bennünket. Meg kell védenünk az európaiakat.
6. Helyre kell állítanunk az európai demokráciába vetett hitet. Az Európai Parlament megmutatta, hogy saját ideológiai és intézményi érdekeit képviselő szervezetté vált. A nemzeti parlamentek szerepét növelni kell.
7. Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba!

Nem mindenhol fogadták be a fizetett hirdetést

Az eredeti tervek szerint nem 18, hanem ennél is több lapban szerették volna megjelentetni Orbán üzenetét. A kampányhoz készített beszámoló szerint a bolgár 24 chasa című lapban „technikai okok miatt” nem tudott megjelenni a hirdetés, ezen kívül pedig még hat olyan külföldi lapot találtam (vagyis összesen 25 lapban szerették volna viszontlátni Orbán hét pontját), amelyet megkerestek Balásyék, a szerkesztőség azonban nemet mondott rá.

A The Times of Malta főszerkesztője szerint nem akartak olyan kormánytól pénzt elfogadni, amely korlátozza a sajtószabadságot, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Úgy vélte, a hirdetés közlése a sajtószabadsággal ellentétes politika eszközévé tette volna az újságot. A belga De Standaard lényegében hasonló magyarázattal utasította vissza a közlést, helyette egy egész oldalas szivárványos „ellenhirdetést” tettek a lapba. A szintén belga La Libre Belgique főszerkesztője szerint a hirdetés nem az igazságot tükrözi, a De Morgen pedig azért mondott nemet, mert a hirdetés „nem fér össze az általunk képviselt értékekkel”. A svéd Dagens Nyheter főszerkesztője válaszul inkább egy interjút kért Orbán Viktortól, amire viszont nem kaptak semmilyen reakciót. A The Irish Times szerint pedig a magyar kormány pénzzel szerette volna megkerülni a szerkesztőségi folyamatokat, hogy a saját üzenetét helyezze el az újságban.

Voltak azonban olyan lapok is, amelyek bár akkoriban kritikusan álltak hozzá az Orbán-kormányhoz, mégis befogadták az egyoldalas hirdetést. Sőt gyakorlatilag a hirdetést közlő lapok nagyjából fele valamilyen mértékben kritikus volt Orbánékkal, a másik fele pedig kisebb-nagyobb mértékben, de baráti hozzáállást mutatott a magyar kormány felé.

De az országlistát végignézve sem lehet azt mondani, hogy Orbán a szövetségeseinél hirdetett volna. Sokkal - szemben a magyarországi gyakorlattal - inkább médiapiaci alapon válogatták a hirdetési felületeket, hogy minél szélesebb körhöz eljuttassák a magyar kormányfő üzenetét. Így a konzervatív/jobboldali lapok mellett olyan mainstream lapokat is megcéloztak, mint például Le Figaro vagy a svéd Dagens Industri, amelyek országának komoly konfliktusa volt az Orbán-kormánnyal.

A kiperelt dokumentumokból kiderült még, hogy:

• Volt év, amikor bevételeinek több mint harmadát Rogánéktól kapta Mészáros Lőrinc plakátos cége
• Most lett igazán nagy rejtély, hogy honnan is van milliárdos bevétele Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata bulvároldalának