Elkészült a jelentés a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolában 2005 és 2025 között történt jogsértések kivizsgálásáról, a dokumentumot Gyurkó Szilvia államtitkár és Magyar Péter miniszterelnök mutatta be.

„Egyetlen elkövető sem tudja egyedül kijátszani a rendszert” - mondta a sajtótájékoztatón Gyurkó, miután részletesen bemutatta, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan vesztek el a gyerekek jelzései a rendszerben.

A jelentésben ezért - ahogy arra Magyar Péter is felhívta a figyelmet - szerepel mindazoknak a neve is, akik az érintett időszakban vezető pozícióban dolgoztak a gyermekvédelemben. Közülük is kiemelte Balog Zoltánt (aki a mai napig nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, hogy miért szorgalmazta, hogy K. Endre kapjon kegyelmet), illetve Pintér Sándor és Fülöp Attila felelősségét is hangsúlyozta, amiért elmaradt az intézményi és politikai szembenézés az ügy napvilágra kerülése után.

A nyilvánosság számára 2016-ban derült ki, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója évtizedeken keresztül követett el szexuális visszaéléseket az intézményben élő gyermekekkel szemben (annak ellenére, hogy jelzések már korábban is érkeztek az ügyben). 2024-ben aztán kirobbant a kegyelmi botrány is, amikor a 444 megírta: Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelemben részesítette az igazgató egyik segítőjét.

A most elkészült jelentés elsősorban azt igyekszik feltárni, hogy a gyermekvédelmi rendszer és a rendőrség éveken keresztül miért nem reagált megfelelően a gyerekek jelzéseire.

A 108 oldalas jelenés - hasonlóan a szeptemberben bemutatott Gyermekvédelmi Diagnózishoz - alapos összefoglalója a történteknek, ami mellé rendszerszintű fejlesztési javaslatok is készültek, elsősorban azért, hogy a feltárt hiányosságok mentén értelmezzék a gyermekvédelmi rendszer működését, és megoldásokat keressenek annak problémáira.

Ehhez bemutatja a bicskei gyermekotthon működését, az ott élő gyerekek helyzetét és azokat a körülményeket is, amelyek között a jogsértések megtörténhettek, majd hosszú időn át rejtve maradhattak. Külön kitér arra is, hogy az elmúlt évtizedekben a rendszer milyen átalakuláson esett át, és hogyan nem építette be a tanulságokat a működésébe - ami újra meg újra hasonló problémákba futott bele.

Ahhoz, hogy a jelentés elkészüljön, a vizsgálat során bekértek egy sor rendelkezésre álló hatósági, fenntartói és intézményi dokumentumot (hozzátéve, hogy ezek részben hiányosak, vagy nem érkeztek meg időben), ezek mellett olyan médiatartalmakat, amelyek a bicskei gyermekotthonban történtekkel foglalkoztak, és az ügy szereplőivel (az áldozatokat kivéve) készített interjúkat vetették össze annak érdekében, hogy rekonstruálják az eseményeket, és megértsék, hol és miért akadt el a gyermekek védelme - írja a jelentés.

A dokumentum részletesen kitér arra is, milyen anomáliák vezethettek ahhoz, hogy a gyerekek jelzéseit szisztematikusan figyelmen kívül hagyták, miért nem vonták hamarabb felelősségre az elkövetőt, és maga a rendszer miért tud úgy működni, hogy a hasonló esetek hosszú időn keresztül fedve maradtak. Az egyik legfontosabb megállapítása feltehetően az, hogy nem elég a konkrét esetet kivizsgálni, és nem elég ebben az ügyben megtalálni a felelősöket, a problémák komplex beazonosítása és rendszerszintű kezelése szükséges ahhoz, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek a bicskei ügyhöz hasonló esetek. Mint írják:

Az egyéni felelősség megállapítása azonban önmagában nem akadályozza meg, hogy ugyanez újra megtörténjen. Vizsgálni kell a mára tovább súlyosbodó gyermekvédelmi kapacitáshiányt, az intézményrendszer széttagoltságát, a gyerekek jelzéseinek háttérbe szorítását, a független ellenőrzés hiányát és az intézményben élő gyerekek megbélyegzését. Börtönbe zárhatnánk minden egyes felnőttet, aki valaha betette a lábát a bicskei gyermekotthonba és közrehatott a bántalmazó közeg fenntartásában, a Szőlő utcai ügy akkor is megtörténhetett volna. Amíg a rendszer változatlan marad, újabb és újabb “Bicskékkel” kell majd szembenéznünk.”

Érdekes, hogy a Szociális és Családvédelmi Minisztérium Gyermekjogi és
Gyermekvédelmi Államtitkársága fogalmazott meg kritikát is a jelentés elkészülésének körülményeivel kapcsolatban. Mint írták, a kormány határozatban döntött a bicskei gyermekotthonban történtek soron kívüli kivizsgálásáról, aminek felelőseként a belügyminisztert és igazságügyi minisztert jelölte meg. A Belügyminisztérium a június elején tartott előzetes szakmai egyeztetésen jelezte, hogy a vizsgálat során számít a Szociális és Családügyi Minisztérium részvételére, közreműködésére, koordinációs munkájára, a Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság pedig vállalta, hogy a bicskei intézményben történt jogsértések vizsgálata során megjeleníti azokat a gyermekjogi és a gyermekvédelmi aspektusokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a jelenleg is zajló gyermekvédelmi diagnózishoz.

„A kormányhatározat a vizsgálati feladatokat nevesítetten más tárcákhoz telepítette, a Szociális és Családügyi Minisztérium közreműködése így formális felhatalmazás nélkül, szakmai egyeztetés keretében valósult meg. Ez a megoldás rugalmasságot biztosított, ugyanakkor a tárcaközi koordináció és az információmegosztás rendje így nem volt optimális: az együttműködés tartalma és üteme az egyes szereplők döntésein múlt. A tapasztalatok alapján a hasonló vizsgálatok akkor lehetnek átfogóbbak, és a tárcaközi együttműködésből levont következtetések akkor épülhetnek be megbízhatóan a szakpolitikai döntésekbe, ha már a kijelölő kormányhatározat teljeskörűen rögzíti a közreműködő tárcák körét, szerepét és az információmegosztás kereteit.”

A jelentés végül egy sor rendszerszintű fejlesztési javaslatot tesz, a gyámság átalakításától a kifogástalan életvitel vizsgálatának korlátaiig, a gyermekközpontú döntéshozatal megerősítésétől a vezetői hatalom korlátozásáig és ellenőrzéséig, a strukturális működési feltételek fejlesztésétől a traumaérzékeny médiagyakorlatig.

Mindezekhez azonban kellenek források is. A Gyermekvédelmi Diagnózis bemutatásakor a miniszterelnök bejelentette, hogy mintegy 10 milliárd forintos, azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot indítanak. Ebből az összegből 6 milliárd forintot közvetlen szakmai programokra, 3,4 milliárd forintot pedig fejlesztésekre költenek.

A megértés ugyanis fontos lépés a gyermekvédelmi rendszer problémáinak megoldásához, ahhoz azonban, hogy érdemi változás lehessen elérni - ahogy erre a mostani jelentés is kitér -, a kapacitáshiányt, az intézményrendszer széttagoltságát, és egy sor egyéb területet is fejleszteni kell. A most megjelent jelentés ennek egy állomása, ami vélhetően a rendszerben dolgozóknak, a szakmának sok újdonságot nem jelent majd, mindazonáltal fontos kordokumentuma az elmúlt évtizedeknek, különösen úgy, hogy hosszú idő után először kormányzati akarat is volt az elkészítésére. Hogy ezután milyen ütemben, milyen lépéseket tesznek majd, az lesz igazán beszédes.

A sajtótájékoztatót Gyurkó beszélt arról is, hogy vizsgálatuk során arra döbbentek rá, hogy az áldozatoknak ártott az, ahogyan 2020-ban kártérítést kaptak. Az áldozatok közül néhányan 2020 elején indítottak kártérítési pert, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság végül mind a 9 fővel peren kívül egyezett meg, összesen 154 millió forintot fizetett nekik, cserébe titoktartást kellett fogadniuk.

Gyurkó azt mondta most, hogy ez nem megfelelő módja volt az áldozatok kárpótlásának, ezért nemzetközi példákat figyelembe véve hoztak létre egy Jóvátételi Alapot. Az alap egyelőre kísérleti jelleggel, egymilliárd forintos kerettel indul, és 2027. január 1-jén nyílik meg a jelentkezési felület. A programba az a nagykorú személy jelentkezhet, aki 1997. november 1-jét követően gyermekvédelmi bentlakásos elhelyezésben (lakásotthon, gyermekotthon, nevelőszülő, átmeneti gyermekvédelmi gondoskodás) vagy javítóintézetben legalább egy napot eltöltött, és nyilatkozata szerint az elhelyezése során bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte.

Az alap, tanulva az eddigi, nem jó gyakorlatból, nem készpénzes kártérítési-kártalanítási programra, hanem az érintettek aktuális szükségleteire fókuszál, így az igénybe vehető segítség ahhoz igazodik, hogy az elszenvedett sérelem milyen, aktuálisan azonosítható következményekkel járt az érintett életében. Ennek meghatározása az érintett aktív részvételével, szakember segítségével történik - írják.

Az Alap keretében az alábbi szolgáltatások vehetőek igénybe (nem kizárólagos felsorolás):

• pszichológiai vagy pszichiátriai segítség,

• egészségügyi vagy rehabilitációs ellátás,

• jogi támogatás,

• lakhatási segítség,

• támogatás a tanulás vagy

• támogatás a munkába való visszatérés területén.

És ne felejtsük el azt sem, hogy miközben a minisztériumokon átívelve megszületett ez a jelentés, a kegyelmi botrány felelőseit feltáró bizottság még mindig ülésezik, például holnap, azaz pénteken is - így kérdés, hogy az elkészült jelentés és a bizottság munkája hogyan hangolódik majd össze.

A sajtótájékoztatón felmerült kérdésként, hogy a terület rendezéséhez szükség van az ágazatban dolgozók bérezésének rendezésére is. A terület költségvetésének megemelése látható a majd 10 milliárdos extra forrásban, amiből kapacitást, tudást lehet bővíteni - mondta ezzel kapcsolatban Magyar. Az intézményrendszer és az infrastruktúra megújítása is beletartozik ebbe a körbe, ami óriási költségeket jelent majd, és ide tartozik a bérfelzárkóztatás is, „de tudomásul kell venni, hogy nem lehet egy, de lehet, hogy még két lépésben se visszaadni azt a lemaradást”, ami az elmúlt évtizedekben a szektort sújtotta. Magyar nem mondott konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogy ez hogyan és mikorra várható, de azt ígérte, hogy mindent meg fognak tenni ennek az érdekében.