Azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter munkaviszonyát Tarr Zoltán kulturális miniszter, miután lezárult a Magyar Állami Operaház átvilágítása. A minisztériumi közlemény szerint a vizsgálat számos szabálytalanságot tárt fel, többek között Ókovácsnak rendszeresen, havonta több százezer forintnyi célprémiumot fizettek ki miniszteri jóváhagyás nélkül.

A prémiumokat a főigazgató kommunikációs tevékenységekért és főzeneigazgatói feladatokért kapta. A minisztériumi közlemény erről nem tartalmaz részleteket, de Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár posztja már utal ezekre:

„4,8 millió forintos havi fizetés sem volt elég… Az Operaház főigazgatója és helyettese külön prémiumokkal emelte meg saját fizetését, mindezt a minisztérium jóváhagyása nélkül.

A Magyar Állami Operaház átvilágítása egészen elképesztő dolgokat tárt fel. Miközben az intézmény vezetése újra és újra arra hivatkozott, hogy több állami támogatásra van szüksége, az intézmény első számú vezetője havi bruttó 4,8 millió forintos fizetése mellé további juttatásokat állapítottak meg.

A főzeneigazgatói pozíció 2023 óta betöltetlen volt, a teljes állású feladatokat pedig “célfeladatként” gyakorlatilag szétosztották a főigazgató, a helyettese és más munkatársak között, és havi prémiumokat állapítottak meg több százezer forintos összegekben. A célfeladatok teljesítését ráadásul az első és a második számú vezető egymásnak igazolta le.

Az átvilágítás feltárta azt is, hogy hónapokon keresztül havi bruttó több, mint 660 ezer forintot fizettek az első számú vezetőnek napi jegyzetek írásáért és közzétételéért. Olyan feladatért, amelynek ellátása egyébként az intézményben alkalmazott munkatársak munkakörébe is tartozott. A havi 660 ezer forintos összeg ráadásul csaknem kétszerese volt az intézmény közösségi média kezeléséért felelős munkavállaló bérének.

Az átvilágítás során az is kiderült, hogy az Operaház vezetése azt sem tudta pontosan megmondani, mennyibe kerültek az egyes produkciói. Egy-egy előadás esetében akár négy különböző becsült értékkel is számoltak. Ezek az összegek pedig éppen a beszerzési és közbeszerzési eljárások alapját kellene, hogy képezzék.

Több száz millió forint értékben kerültek elő karmesteri szerződések is. Amikor az átvilágítás során kérdéseket tettek fel ezek indokoltságáról, a főigazgató visszavonta a szerződéseket. Egy másik ügyben pedig azt állította az intézmény vezetése, hogy nem jött létre munkaszerződés, az átvilágítás azonban talált egy már aláírt és ellenjegyzett dokumentumot.”

A 2013 óta hivatalban lévő főigazgató helyét egyelőre Ivacs Balázs veszi át, a minisztérium pedig új pályázatot ír ki. Az új vezető feladata lesz a feltárt szabálytalanságok további vizsgálata, az is kérdés lesz, hogy felmerül-e bűncselekmény gyanúja.

Ókovács már 2023-ban is vitatott körülmények között tarthatta meg a posztját. Az akkori főigazgatói pályázatokat elbíráló szakmai bizottság három másik jelöltet, Kesselyák Gergelyt, Miklósa Erikát és Vadász Dánielt javasolta az intézmény élére, Csák János miniszter azonban ezt figyelmen kívül hagyta, és kinevezte egy újabb ciklusra Ókovácsot.

A kinevezés után nem sokkal Ókovács azonnali hatállyal felmondta a vele szemben induló Kesselyák Gergely első karmesteri szerződését, koncepcióváltásra hivatkozva. Ókovács vezetését később további belső konfliktusok kísérték: 2024-ben Bogányi Tibor karmester bejelentette, hogy nem vezényli tovább a Carmina Buranát, miután a főigazgató a büfébevételek növelése érdekében szünetet rendelt el az előadásban.

A legsúlyosabb konfliktus azonban a dolgozókkal alakult ki. Az Operaház alkalmazottai 2024 márciusában sztrájkba léptek, 30 százalékos béremelést, a korábban felmondott kollektív szerződés helyreállítását és tisztességesebb bánásmódot követeltek. A szakszervezetek szerint a bérek messze elmaradtak a munkaterheléstől, és a dolgozók jelentős része kiszolgáltatott helyzetbe került. Ókovács eleinte maga is jogosnak nevezte a béremelési igényt, később azonban élesen szembehelyezkedett a sztrájkolókkal. Végül részmegállapodás született a béremelésekről.

A sztrájkot újabb elbocsátások követték, az Operaház 2025-ben több tucat munkavállalójától vált meg, köztük a szakszervezetek több aktív tagjától is. A Fővárosi Törvényszék idén szeptemberben első fokon jogellenesnek mondta ki hat dolgozó elbocsátását, öt esetben pedig azt is megállapította, hogy a felmondás összefüggött a szakszervezeti tevékenységgel, így megtorló jellegű volt.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete májusban már Ókovács azonnali felfüggesztését kérte Tarr Zoltántól. A szervezet szerint a főigazgató éveken keresztül személyes indíttatású elbocsátásokat hajtott végre, megszüntette több művészeti vezető munkaviszonyát, és felszámolta saját szakmai döntéseinek belső kontrollját. Ókovács visszautasította a vádakat, és politikai indíttatásúnak nevezte a támadásokat.

A minisztérium július végén kezdte meg az Operaház átvilágítását, amelyet Ókovács élesen bírált: augusztusban a több tízezer dokumentum bekérését az intézmény „digitális testüregi motozásának” nevezte. Egy október 19-i interjúban már arról beszélt, hogy 200 ezer oldalnyi dokumentumot adtak át a vizsgálóknak, és két hónapon át a legapróbb működési döntéseket is jóvá kellett hagyatniuk a minisztériummal. Akkor még úgy vélte, nincs oka tartani a leváltásától, de két héttel később megszüntették a munkaviszonyát.