A visszaéléstörténetek sokszor a kapcsolódás kudarcáról szólnak – Adorjáni Panna a Nem rossz könyvekben

könyv

A podcastot az Erste támogatta.

Idén jelent meg Adorjáni Panna első regénye, a Körbe, melyben kolozsvári fiatal felnőttek keresik a helyüket a világban, jellemzően inkább kevesebb, semmint több sikerrel, és haladva előre a könyvben egyre inkább azt érezhetjük, hogy maga a világ sem kedvez annak, hogy e generáció tagjai boldogságra leljenek.

A rendkívül eredeti perspektívából megírt regény elnyerte az idei Margó Könyvfesztiválon a Margó x Erste HIGGY MAGADBAN különdíj, különdíját, mi pedig a Nem rossz könyvekben többek között a határátlépések természetéről, az egymáshoz való kapcsolódás lehetetlenségéről, a megváltozó Kolozsvárról beszélgettünk vele, de az is szóba került, hogy írás közben miért gondolt többet a fiú/férfi olvasóira, mint a nőiekre.

A tartalomból:

  • 00:00 A következő felvételünk ismét közönség előtt, élőben zajlik majd, Tóth Krisztinával beszélgetünk a Hadikban november 28-án, szombat délelőtt, vannak még jegyek. És egy könyv, amit frissen olvastunk: Eva Illouz - Miért fáj a szerelem?
  • 04:06 Vendégünk Adorjáni Panna, aki a színházi világból érkezett meg az irodalomba: miért a regény bizonyult a megfelelő formának ennek a történetnek az elmeséléséhez?
  • 06:40 Mi volt az írásban az a rész, amit át kellett hidalni, el kellett hinni? „Utolsó pillanatig bizonytalan voltam benne, hogy összefog-e állni”. Felkapart tabuk a visszaélések és tágabban, a konzervatív erdélyi közeggel kapcsolatban.
  • 09:30 Megváltozott világ, megváltozó felnövéstörténetek: „ahogy egyre jobban beleástam magam a szereplők történetébe, egyre jobban éreztem azt, hogy itt van egy nagyon erős generációs váltás is: szüleim generációja számára a szakmai dolgok is sokkal magától értetődőbbek voltak, míg ez az én generációm esetében hatalmas zűrzavar”
  • 14:50 Kapcsolódásra képtelenség: visszaéléstörténetek a kapcsolódás kudarciaról szólnak. És ahogy ezek bekúsznak a kapcsolatainkban, annak a patriarchális erőszak alapú társadalomban látni az okait. „Az individualizmusunk, amibe beleszorulunk, lehetetlenné teszi, hogy közösségben éljünk.”
  • 19:06 Nem autófikció, de közben a főszereplő élettörténete eléggé épít a saját élettörténetre: szándékos kihívás volt, hogy felismerhető hangulatú, életszerű történet legyen, ami mégsem önéletrajzszerű.
  • 23:58 Ismerheti-e egy olvasó jobban a főszereplőt, mint ő önmagát? És hogy fiatalon mennyire ragaszkodunk az önmagunkról alkotott koncepcióhoz, és mennyire haragszunk azokra, akik nem igazolják ezt vissza.
  • 30:02 Váltás a szereplők perspektívái között: a társadalmi aspektus miatt volt fontos, hogy ez a történet ne kizárólag az áldozat szemszögéből legyen elmesélve.
  • 34:31 Az a jó a nyelvben, hogy bármit meg lehet vele csinálni. És pont az lehet jó az irodalomban, hogy úgy tud összefűzni szavakat, hogy azáltal megfoghatóvá és megoszthatóvá váljanak olyan dolgok, amiket nehéz másképp továbbadni.
  • 37:36 A test, ami hamarabb jelez, mint a tudat.
  • 41:02 A megváltozó Kolozsvár, és a Kolozsvár-regény, mint irodalmi hagyomány. Egyszerre globalizálódik és közben záródik be a város
  • 46:00 Három könyv Adorjáni Panna ajánlásában: Virgina Woolf - Orlando, Édouard Louis - History of Violence, Tompa Andrea - Kiváló testek. (Louis életművéről és Tompa Andrea regényéről is készült már epizódunk.)

Továbbra is várjuk a könyv- és témaötleteket a facebookos csoportunkban! Addig is további könyves tartalmakért ajánljuk Anna Instagramját és Bence Nemrosszkönyvek Instagramját, ahonnan a podcast nevét is kölcsönöztük.

A műsor meghallgatható a 444 Spotify- és Apple Podcast-csatornáján is.

Címlapkép: Bankó Gábor / 444

Disclaimer: Ott Anna a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságának tagja.