Az Ab szerint csak a véleményét mondta el, és a kampányban „leginkább helye van a politikai programokról és a jelöltek alkalmasságáról vallott vélemények akár túlzó, felfokozott megfogalmazásának, tekintettel arra is, hogy ezen időszak alatt a cáfolat vagy ellenvélemény kifejtésének is jelentős tere nyílik”.
Az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, a leköszönő alkotmánybíró előadást tartott a hatalom és az AB konfliktusairól és a 2010-es rendszerváltás utáni hatalmi átalakulásról.
Az MTA elnöke szerint alkotmányellenesen vették el az akadémiai vagyont.
Öt parlamenti frakció követeli a júliusban elfogadott módosítások megsemmisítését.
Ilyen ügy például, hogy a telefonos cégek még mindig gyűjtik az előfizetők adatait, pedig ehhez a szabályozáshoz az EU már évek óta nem ragaszkodik.
Az Ab szerint hozzájárult a közügyek megvitatásához annak megismerése, hol nyaralt Habony Árpád.
Hiába kért sérelemdíjat a Bene Krisztián mellett lefotózott börtönőr.
„Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része” – közölte az AB.
Egyszer már kimondták ezt, de akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntésüket.
Ez mondjuk pont olyankor probléma, amikor az Alkotmánybíróság egyszerűen hosszú időre ráül egy ügyre.
Egy oltásellenes szülő fordult panasszal az AB-hez, hogy mire föl akarja az állam elvenni tőle a gyerekét, miután egy védőoltást sem adatott be neki, és a védőnőt is visszautasította.
Ellenzéki képviselők kérték, hogy semmisítsék meg a módosítást.
A 2015 óta érvényben lévő ún. iszlámtörvény tiltja, hogy külföldről finanszírozzák az Ausztriában tevékenykedő vallási vezetőket.
Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a kiszabott díjnak arányban kell állnia a gazdasági szolgáltatás értékével.
A testület szerint mulasztásos alkotmánysértés történt a közigazgatási szervezetrendszer átalakításakor.