A tököli lelkész megerősítette, hogy Vargha Anikó már valóban nem a gyülekezet kántora, de nem mondta el, miért.
Tarr Zoltán szerint Balog, akinek az igazi botránya az, hogy bejárt az elnöki hivatalba „elintézni, elsikálni” dolgokat, „tökéletesen hiteltelen emberré vált”.
A pozíciójához ragaszkodó püspök szerint a kegyelmi ügyet akkor is le kell zárni, ha nem mindenre tudnak mindenkinek kielégítő választ adni.
Együtt is imádkoztak.
Most azt akarta elérni, hogy a fiú videókon mondja el, K. nem is akart vele aláíratni semmit.
Még 2019-ben nevezték ki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek.
Közleményt adott ki nagyböjt időszakára a Magyar Református Egyház elnökségi tanácsa a K. Endre kegyelmét javasló Balog Zoltánnal együtt. A bocsánatkérés és a bűnbocsánat fontosságát hangsúlyozzák benne - de bocsánatot azért nem kérnek.
Hogy megbeszéljék „a közelmúlt történéseit”.
Összeszedtük, hogy Balog Zoltán minisztersége és püspöksége alatt melyek voltak azok az intézkedések, nyilatkozatok, amelyek nehezen férnek össze az egyháza által elvárt emberszeretettel, szolidaritással, és az elesettek védelmével.
A kegyelmi botrány egyik főszereplője arra hivatkozva, hogy egy egyházi rendezvényen vannak, nem válaszolt egyházi ügyeket firtató kérdésekre.
Köztük a már máshogy hívott Emberi Erőforrások Minisztériumát, amit akkoriban Balog Zoltán vezetett.
Valamint a tőle származó idézetet.
A pozícióját megtartó püspök nemrég azt mondta: „Azért nem kérek bocsánatot, hogy kegyelmet kértem egy általam ártatlannak hitt embernek.”
„Nekem sem könnyű, hiszen valamilyen módon ott vagyok ennek a hisztériakeltésnek az eredőjénél, még akkor is, ha valójában egy kegyelmi ügyként indult hógolyóból lett lavina” - írja a református püspök.
Újabb református szereplők kritizálják Balog Zoltánt, aki korábban azt tanácsolta Novák Katalinnak, hogy kegyelmezzen meg a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, aki pedofil bűncselekmények eltussolási kísérletében volt bűnrészes.