A kínai nyelvtudás hasznosságáról, a Budapest-Belgrád vasútvonalról és az ide érkező akkumulátorgyárakban rejlő lehetőségekről is szó esik.

A többletköltségek finanszírozása és vasútszakmai feladatok mellett szerencsére jut kommunikációra is belőle.

Egyre drágább a kínai hitelből épülő projekt, ami közel ezer év alatt térülhet meg Magyarország számára.

Úgy tűnik, távozik az ember a kormányból, akivel Orbán Viktor végrehajtatta a legkeményebb lépéseket. Palkovics-botrányok a CEU-tól az SZFE-n, a Fudanon, a Budapest–Belgrád vasúton és a Mátrai Erőművön át a KRÉTA-ig és még tovább.

Szél Bernadett két évig pereskedett, hogy megnézhesse a beruházás közel kétmilliárd dolláros hitelszerződését. Hiába győzött másodfokon, a Kúria elfogadta végül a külügy érvelését, miszerint ha a kínaiak nem akarják elárulni, hogy mi áll benne, akkor a titkosítás magyar érdekké is válik.

Az összegek leginkább a Budapest-Belgrád vasútvonal és budapesti atlétikai stadion környékére mennek.

Kilométerenként 1,4 milliárd forint a különbség.

Már kritizálni sem lehet a kínai hitelből megvalósuló beruházást.

A magyar állam által felvett kínai hitelből építik kínai cégek bevonásával a kínai kereskedelem fellendítésére.

A minisztérium nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a bíróságon, hogy a szerződés kiadása sértené Magyarország külügyi érdekeit. 15 napjuk van kiadni.

Nagyszerű, nincs becsült összeg a munkára.

Közölték a kínai elnökkel, hogy kormányváltás esetén bármelyikük is nyer, azonnal leállítják a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan egyetem projektjét is.

Orbán civilizációs árulást követ el: a Nyugat helyett Kínához húzó geopolitikai irányt jelölt ki a kizárólag Kína érdekét szolgáló Budapest–Belgrád vasútvonallal és a Budapestre tervezett Fudan Egyetemmel. Pedig ez nem a mi történetünk.

Szél Bernadett azt mondja, ő Strasbourgig is elmegy az adatok nyilvánosságáért.

- írta a kormány Szél Bernadett adatigénylésére.