Fotókon a pillanat, amikor Friedrich Merz elsőként bukja el Németország modern történetében a kancellárválasztás első körét
A Német Szövetségi Köztársaság 1949 óta íródó történelmében először fordult elő, hogy egy kancellárt nem választottak meg a parlamenti szavazás első körében. Friedrich Merz ugyanis csak 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban.
Ez azért különösen kellemetlen számára, mert a leendő koalíciós kormányát alkotó pártoknak összesen 328 képviselője van a parlament alsóházában. Mivel ellenzéki képviselőből 302 van, és 307-en szavaztak nemmel, legalább 5 kormánypárti képviselő is Merz ellen szavazott.
Az eredmény kihirdetése után készült fotók sokat elárultak a hangulatról.
A CDU a szavazás után annyit közölt, hogy kedden már biztosan nem szavaznak újra Merz kancellárságáról. A javaslatnak ugyanis a parlamenti centrumpártoktól kell érkeznie. Ebben az esetben pedig 48 órás időkorlát lép életbe. Ha a frakciók gyorsan meg tudnak állapodni az időkorlát elengedéséről, szerdán szavazhatnak másodszor. A rendes időpont azonban pénteken lenne. A frakciók jelenleg is tárgyalnak a kérdésről.
Az új német kancellár múltjáról ebben a cikkben, várható Magyarországra gyakorolt hatásáról pedig ebben a cikkben írtunk bővebben.
Első körben nem kapta meg a kancellárrá választáshoz szükséges többséget Friedrich Merz
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.
Az anti-Merkel, aki sosem adta fel, pedig párttársai háromszor is padlóra küldték
Friedrich Merz győzelemre vezette pártját a német választáson, így Angela Merkel után ő lehet a következő kereszténydemokrata kancellár. Ez azért óriási elégtétel számára, mert korábban Merkel tette partvonalra. A küzdelmet azonban bukásai ellenére sem adta fel, így 23 év után valóra válhat az álma.
Friedrich Merz az Európai Unió élére akar állni, célja érdekében az Orbán-probléma kezelésétől sem riad vissza
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.