A nemzetközi helyzet fokozódik, nő a keletje az adminisztratív eszközöknek, egyre népszerűbb az ellenzék betiltásának gondolata. Nemcsak Oroszországban, ahol már rég megölték, emigrációba vagy a gulágra küldték azt, aki tényező volt, vagy Törökországban, ahol a Nyugat már a szemöldökét is alig húzza fel, ha Erdogan lecsukatja Európa legnagyobb városának polgármesterét, de az Európai Unióban is. Hogy ez Romániában mennyit ér, vasárnap a megismételt elnökválasztáson láthattuk: Georgescu off, Simion on, a szenteltvizes tévés gyógyító helyett Úz-völgyi temetőgyalázó fociultra lehet az ország következő elnöke, már ha a bukaresti alkotmánybíróság „nem védi meg a demokráciát” megint úgy, hogy azt radikális módon korlátozza.
A nem kívánt választási eredményekbe való bírósági belenyúlás máshol is precedens lehet - írtuk a román elnökválasztás decemberi megsemmisítése után, hiszen például az AfD (Alternative für Deutschland) betiltása jó ideje téma Németországban is. Múlt pénteken aztán Németországban is napvilágra került egy rögtön nagy hullámokat verő határozat: a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal befejezte átfogó vizsgálatát a német AfD-ről, és bár az 1100 oldalas jelentés egésze nem nyilvános, a szűkszavú közlemény szerint a párt egészét bizonyítottan szélsőjobboldalinak és a demokratikus államrenddel szemben állónak minősítették. Ebből még nem következik ugyan a párt betiltása - hogy ehhez mi kellene, és mi jöhet ténylegesen, arra hamarosan kitérünk -, de jó hivatkozási alap lehet az ezt régóta szorgalmazók számára, és megerősítheti azt a tűzfalat, amit a többi párt követel az AfD-vel szemben.
Kövesd velünk 2026-ot:
12 hónap 444-előfizetés 8 áráért!
Ekrem Imamoglu ügyvédei fellebbezni fognak a bíróság döntése ellen.
A román történelemben először két rendszerkritikus jelölt, egy szélsőjobboldali és egy független küzdhet meg egymással.
Életveszélyes a demokráciára a román példa: orosz műveletekre hivatkoznak, de az elnökválasztás leállításában geopolitikai szempontok és pártérdekek is szerepet játszhattak. Ez politikailag tovább erősítheti a szélsőjobbot, és ezután más országok is külföldi beavatkozásokra mutogatva korlátozhatják a választásokat.
Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.
Az Orbán által is támogatott szélsőséges pártról a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal kimondta: ellenzi a demokratikus alaprendet.
A vitatott indítvány elfogadása véget vetett a szélsőjobboldali párttal való együttműködés régóta tartó bojkottjának.
Friedrich Merz győzelemre vezette pártját a német választáson, így Angela Merkel után ő lehet a következő kereszténydemokrata kancellár. Ez azért óriási elégtétel számára, mert korábban Merkel tette partvonalra. A küzdelmet azonban bukásai ellenére sem adta fel, így 23 év után valóra válhat az álma.
Négy százalékot erősödött a szélsőjobb a februári választás óta.
A miniszterelnök fogadja Alice Weidelt, a német Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökét. Ez még fél éve is elképzelhetetlen volt. Még nem lehet tudni, hogy Orbán trollkodik vagy szövetséget épít. Az viszont biztos, hogy több tabut is ledönt.
A milliárdos korábban sem értette, miért nevezik szélsőjobbosnak a pártot.
Toroczkai Pesten tárgyalt a nácirelativizáló AfD-vezérrel egy új európai pártcsaládról, és azt mondta, nem történész, hogy tudja, bűnösek-e az SS-tagok. Az oroszbarát szélsőjobb erősödésében a titkosszolgálati gyanú szerint egy Kreml által irányított hálózat is érdekelt.