A német parlament alsóháza első körben nem választotta meg kancellárnak Friedrich Merzet. A Német Szövetségi Köztársaság 1949 óta íródó történelmében ez az első alkalom, hogy egy kancellárt nem választottak meg az első körben. A második kört biztosan nem tartják meg kedden.
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban, így elsőre nem választották meg kancellárnak. Ez azért különösen kellemetlen számára, mert a leendő koalíciós kormányát alkotó pártoknak összesen 328 képviselője van a parlament alsóházában. Mivel ellenzéki képviselőből 302 van, és 307-en szavaztak nemmel, legalább 5 kormánypárti képviselő is Merz ellen szavazott.
Az eredményre így reagáltak a politikusok:
Merz egyáltalán nem számolt ezzel a forgatókönyvvel. Hétfőn azt mondta, akárcsak Helmut Kohl 1994-es 4 mandátumos többsége, az ő mostani 12 mandátumos többsége is elegendő lesz az első körös megválasztáshoz, mert végül igennel szavaznak majd a kormánypárti képviselők.
Merz jelöltségéről második körben szavaznak. A szavazást 14 napon belüli időpontra írhatják ki. Ha másodszor sem szerzi meg az abszolút többséget, a harmadik körben már relatív többséggel, vagyis a jelenlévő képviselők többségének szavazatával is kancellárrá választhatják.
A CDU annyit közölt, hogy kedden már biztosan nem szavaznak újra Merz kancellárságáról. A javaslatnak ugyanis a parlamenti centrumpártoktól kell érkeznie. Ebben az esetben pedig 48 órás időkorlát lép életbe. Ha a frakciók gyorsan meg tudnak állapodni az időkorlát elengedéséről, szerdán szavazhatnak másodszor. A rendes időpont azonban pénteken lenne. A frakciók jelenleg is tárgyalnak a kérdésről.
Az eseményt Merz politikai ősellensége, Angela Merkel is a helyszínen tekintette meg. Merkel 2002-ben vette el a frakcióvezetői posztot Merztől, akit annyira megviselt a későbbi kancellár CDU-n belüli hatalomátvétele, hogy még azon is elgondolkodott, alapít egy saját pártot.
A pártalapítás helyett végül 12 évig az üzleti világban dolgozott. A politikába csak azután tért vissza, hogy Merkel bejelentette visszavonulását. Terhelt közös múltjuk miatt óriási elégtétel lehetett volna Merz számára, hogy Merkel szeme láttára választják meg kancellárnak.
A váratlan eredmény miatt a nap előre tervezett programja is felborult. Merz az eredeti terv szerint a Bellevue palotába ment volna, hogy Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök hivatalosan is kinevezze kancellárnak. Ezután a Bundestagban tett volna esküt, majd Steinmeier a minisztereit is kinevezte volna.
Az új kormány tagjai délután vették volna át a minisztériumok vezetését a régi kabinet minisztereitől. Merz alkancellárja, egyben pénzügyminisztere a tervek szerint a Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnöke, Lars Klingbeil lesz.
Merz szerdán, első teljes kancellári munkanapján Franciaországba és Lengyelországba utazott volna. Pénteken pedig Brüsszelben találkozott volna az Európai Bizottság elnökével és a NATO főtitkárával.
Az új német kancellár múltjáról ebben a cikkben, várható Magyarországra gyakorolt hatásáról pedig ebben a cikkben írtunk bővebben.
Friedrich Merz győzelemre vezette pártját a német választáson, így Angela Merkel után ő lehet a következő kereszténydemokrata kancellár. Ez azért óriási elégtétel számára, mert korábban Merkel tette partvonalra. A küzdelmet azonban bukásai ellenére sem adta fel, így 23 év után valóra válhat az álma.
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.