Az EU-tagállamok kormányai már hozzászoktak a magyar vétókhoz, ahhoz viszont még nem, hogy Orbán ne tartsa magát a saját szavához.
A miniszterelnök a Parlamentben beszélt napirend előtt. Szerinte a Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai kapcsolatok mélypontra jutottak, az EU a Barátság vezeték ügyében egy tagország helyett Ukrajna oldalára áll, ami súlyos szerződésszegés Magyarországgal szemben, és nyílt beavatkozás a választásokba.
Pedig decemberben már megegyeztek tagállamok a hitelfelvételből – a magyar kormány is belement azzal a feltétellel, hogy nem neki kell visszafizetnie a hitelt és a kamatokat.
Január végén a külügyminiszterek már megállapodtak erről, most ez a döntés vált hivatalossá. Mindeközben a fél világ azt várja, mikor indul az újabb támadás Irán ellen.
Szuverenitástól hangos Európa, de nem úgy, ahogy itthon megszokhattuk. Hirtelen sok helyen döbbentek rá: nem szerencsés, hogy az európai digitális élet ennyire ki van szolgáltatva az amerikai óriáscégeknek. De mit lehet egyáltalán kezdeni ezzel a helyzettel?
Az EU-s vezetők a teljeskörű háború kitörésének negyedik évfordulójára szeretnének előállni a huszadik szankciós csomaggal.
Nem meglepő módon nem voltak vele elégedettek. Már aki végighallgatta egyáltalán.
Berlin pár órával a francia elnök interjúja után határozottan elutasította a közös hitelfelvételt, így ez a legújabb epizód az Emmanuel Macron és Friedrich Merz közötti, a kereskedelemtől kezdve a Donald Trumphoz fűződő viszonyig terjedő viták sorában.
A gyakorlat rettentően szennyező, egyben pazarló is.
Pár hónap késéssel megnyílt az átkelő.
20 éve tárgyaltak róla, Trump felgyorsította a megállapodást.
A miniszterelnök szerint „nincs kompromisszum”.
Előbb véget kéne érnie a háborúnak, de utána az IMF és a Világbank is beszállna az újjáépítésbe.
Magyar Péter szerint ez a büntetés azt is bizonyítja, hogy nem az EPP diktál nekik, ahogy azt a Fidesz állítja.
Az Európai Unió Bíróságának meg kell vizsgálnia, hogy a megállapodás szövegei összhangban állnak-e az uniós alapszerződésekkel.