A Néppártnak elege van abból, hogy "Orbán blokkolja a józan ész által diktált uniós érdekek érvényesítését".

Lehet, hogy zabos volt, mert nem láthatta élőben Szoboszlait. A csütörtöki brüsszeli csúcson Európa védelme és Ukrajna támogatása a tét, de Orbán még előtte Párizsba ment.

Legalábbis erre jutott egy tanulmány, ami azt is kimutatta, hogy a Fidesz szavazói azért vevők a központi üzenetre.

Groteszk kárörvendeni azon, hogy az uniós vezetőket nem veszi komolyan Trump, hiszen „ugyanazon a hajón vagyunk, és ha a hajó süllyed, mi is belefulladunk a vízbe" - mondta a 444-nek a Political Capital ügyvezető igazgatója. Önsorsrontó politikát és tankönyvi példát is lát a kormány lépéseiben.

A magyar kormány bojkottja miatt nem tud az EU fegyvert adni Ukrajnába, de az európai védelmi óriáscsomag így is segíthet Kijevnek. A Kremllel tárgyaló Fehér Ház cselekvésre késztette Európát, Magyarország kimarad az új biztonsági keretekből.

Az Európai Bizottság elnöke szerint „a kérdés már nem az, hogy Európa biztonsága valóban veszélyben van-e”, hanem hogy Európa készen áll-e arra, hogy határozottan cselekedjen.

Brit-francia béketerv jön Ukrajna bevonásával, növelik a nyomást az oroszokon, újabb katonai támogatás Kijevnek.

Hogy mindezt ideológiai megfontolásból, nettó ostobaságból csinálják, vagy a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes.

Az USA-hoz ezer szálon kötődő lengyelek az európai védelemben is főszerepet akarnak vállalni, de minden jel arra mutat, hogy a mostaninál kizárólag szebb napokat látott lengyel-magyar barátságot nem az európai védelemben való közös szerepvállalás fogja felrázni.

Mint mindig, most is Brüsszel a hibás.

„Amíg a jelenlegi amerikai kormány van hatalmon, addig kiemelkedően jó kapcsolatok lesznek.”

Kaja Kallas és Marco Rubio az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalt volna.

Ezért 25 százalékos vámot vet ki az EU-ból érkező árura.

Nem ez az első ország, ahol belpolitikai feszültségekhez vezetett az Oroszországot elítélő határozat.

Lesújtó a korai iskolaelhagyók, a legalább középfokú végzettségűek és a diplomás fiatalok aránya Magyarországon az Európai Unió többi tagországához képest. Az unió célkitűzéseket fogalmazott meg 2020-ig, a célértékhez minden ország közelített, kivéve Magyarországot.