Hat héttel azután, hogy Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és annak másnapján, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai támogatást, gigantikus, több száz milliárd eurós európai védelmi csomagra tett javaslatot Brüsszelben Ursula von der Leyen.
„Az újrafegyverkezés korszakát éljük”
- mondta a bizottsági elnök Brüsszelben, amikor bejelentette a Rearm Europe tervet. Ez szerinte közel 800 milliárd eurónyi védelmi kiadást mozgósíthat a következő években. A cél, hogy Európa a lehető leggyorsabban belökje a védelmi iparát, felturbózza a védelmi kiadásait, és katonailag-biztonságilag önálló lábra álljon. A csomagról csütörtökön az Európai Tanács ülésén az uniós állam- és kormányfők fognak dönteni.
Bár még sok részlet nem ismert, a tervezet főbb elemei azért már látszanak.
A rendkívüli biztonságpolitikai helyzetre hivatkozva lazítanák az EU költségvetési szabályait, hogy a tagállamok jelentős mértékben növelhessék a védelmi kiadásokat anélkül, hogy emiatt túlzottdeficit-eljárás fenyegetné őket. Von der Leyen egy konkrét és nagyon ambiciózusnak hangzó célszámot is megjelölt: ha a tagállamok átlagosan a GDP 1,5%-ával növelnék a védelmi kiadásaikat, ez 650 milliárd eurós fiskális mozgásteret teremthet számukra - mondta.
Mivel több NATO-tagállam egyelőre a 2%-os arányt sem tudja teljesíteni, így ez többeknek a védelmi kiadások megduplázását jelentené.
A javaslat talán leggyorsabban megvalósítható pontja egy védelmi célú kedvezményes hitelkeret kialakítása. A terv szerint az uniós országok 150 milliárd eurónyi hitelt vehetnének fel innen, amivel az európai hadiipart fejlesztenék. A hitelt a tagállamok uniós szintű védelmi képességek fejlesztésére fordíthatnák, az európai rakéta- és lőszergyártást, drónokat és drónellenes rendszereket lehetne ebből finanszírozni.
A megnövelt kapacitások arra is lehetőséget adnának, hogy az uniós tagállamok a saját készleteikből több fegyvert küldjenek Ukrajnába:
„Ezzel a felszereléssel a tagállamok nagymértékben fokozhatják támogatásukat Ukrajnának”
- mondta von der Leyen.
A javaslatcsomag további pontjai szintén a védelmi források bővítését szolgálják. Ha ezeket elfogadják, a kohéziós alapból származó uniós támogatásokat a tagállamok nagyobb mértékben fordíthatnák védelmi kiadásokra is, emellett a magántőke bevonására, illetve az Európai Beruházási Bank forrásainak felhasználására is jönnek új iniciatívák.
A bizottsági javaslatról kedden először nagyköveti szinten tárgyalnak a tagállamok Brüsszelben, majd csütörtökön már az állam- és kormányfők elé kerülhet az Európai Tanács ülésén.
Az uniós döntéshozatali mechanizmusok szokásos köreihez képest ez villámgyors folyamat lenne. Von der Leyen indoklása szerint:
„Veszélyes időket élünk. Európa biztonsága valós veszélyben van” - a terv pedig szerinte egy biztonságosabb és rugalmasabb Európa megszületését segítené.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „a kérdés már nem az, hogy Európa biztonsága valóban veszélyben van-e”, hanem hogy Európa készen áll-e arra, hogy határozottan cselekedjen.
Régóta lovagol a kérdésen, de idáig eddig nem merészkedett.
Az új amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy az USA már „elsősorban” nem az európai biztonságra összpontosít, így Európának kell átvennie a vezetést Ukrajna védelmében, és a GDP 5 százalékát kell védelemre fordítaniuk. Aztán Trump felhívta Putyint, előbb, mint Zelenszkijt.
Világossá vált, hogy ha az európaiak nem vállalnak azonnal nagyobb szerepet a saját biztonságuk garantálásában, az USA nem fog segíteni. Helyszíni riport a müncheni konferenciáról ami egy új világrend kialakulásának fontos állomása lehet.
Trump a megállapodás aláírása nélkül dobta ki Zelenszkijt a Fehér Házból, az amerikai fegyverszállítmányok sorsa kétséges. A jelek szerint pénteken a magát semleges közvetítőnek hirdető amerikai elnök oldalt választott az orosz-ukrán háborúban.
Ezért 25 százalékos vámot vet ki az EU-ból érkező árura.
RETTENTHETETLEN. BÁTOR. KÖNYÖRTELEN. MEGMENTJÜK AMERIKÁT. Mit üzen a kanapéba süllyedő Rubio arckifejezése, hogy áll a lojalitásverseny, honnan jön a Moszkvát idéző pártfegyelem?
Kaja Kallas és Marco Rubio az orosz-ukrán háború lezárásáról tárgyalt volna.
Magyar idő szerint délután ötkor ülnek tárgyalóasztalhoz.
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte: fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatásukat.
Brit-francia béketerv jön Ukrajna bevonásával, növelik a nyomást az oroszokon, újabb katonai támogatás Kijevnek.
Trump érkezése felborította a 80 éven át létező szövetségi rendszert, Európa vezetői pedig most rohanva próbálnak valami újat tető alá hozni. Amiből sem a magyar, sem a szlovák kormány nem kér.
Hogy mindezt ideológiai megfontolásból, nettó ostobaságból csinálják, vagy a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes.
A miniszterelnök szerint ez rossz, hibás és veszélyes.
Szerinte az EU-nak inkább az USA politikáját kéne követnie, és közvetlen tárgyalásokat kellene kezdeni az oroszokkal a békéről.