Európa és Amerika közösen intézett ultimátumot az orosz elnökhöz.
Együtt fognak dolgozni a méltányos békéért, és egyeztetik a jövőbeli kapcsolatok ütemtervét is.
Friedrich Merz az út előtt odaszólt az USA-nak is, hogy „tartsa távol magát” a német belpolitikától.
Az AfD-t vezető Alice Weidelnek viszont már a februári választás után gratulált a miniszterelnök.
Egy szörnyű reality, világháborús pánik, állami beavatkozások, Polt lehetséges áthelyezése és Hadházy tüntetése a 444 napindító hírlevelében.
325 szavazattal, vagyis három kormánypárti képviselő ezúttal sem szavazott mellette.
Alice Weidel nevetett, Olaf Scholz értetlenül állt a helyzet előtt.
Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.
Az új német kancellár Angela Merkelhez hasonlóan akarja vezetni az Európai Uniót. Keményebben lépne fel az uniós értékeket megsértő tagállamokkal szemben, és az egyhangú döntéshozatalt is visszaszorítaná. Ambíciói leginkább Orbán Viktornak fájhatnak.
A pápa halála előtt egy nappal még négyszemközt beszélt az amerikai alelnökkel. Vance arról írt, örült a találkozásnak, de nagyon beteg volt a pápa.
Szabadkereskedelmi megállapodást szorgalmazna az EU és az Egyesült Államok között.
A német kereszténydemokraták és szociáldemokraták szűk két hónap alatt megállapodtak az új koalíciós szerződésről. A gyorsaság Merz érdeme, a tárgyalásokban viszont a szociáldemokraták voltak az ügyesebbek. A leendő kancellár jelentős népszerűség-vesztéssel kezdheti meg a szélsőjobboldal visszaszorítását célzó kormányzását.
Na vajon kikre gondoltak?
Bismarck és Marx is szóba került a német parlament alakulóülésén, amin maratoni beszédet mondott az NDK állampártjából érkező kommunista ikon, Gregor Gysi, és az új házelnököt, Julia Klöcknert is megválasztották. Közben az AfD képviselői többször is nekimentek a centrumpártoknak. Alelnök-jelöltjüket nem is szavazták meg a többiek.
A kialakuló új világrendben Amerika szövetségesei már nem lehetnek biztosak abban, hogy Washington baj esetén a segítségükre siet. Az atomfegyverekről a Szovjetunió szétesése után lemondó Ukrajna sorsát figyelve Európától Ázsiáig sok ország dönthet saját védelme érdekében a nukleáris fegyverkezés mellett.