Hat és fél héttel a február 23-ai parlamenti választás után megállapodtak a koalíciós szerződésről a leendő német kormány pártjai. A 144 oldalas, „Felelősség Németországért” című dokumentumot szerdán közös sajtótájékoztatón mutatták be a pártelnökök.

A Kereszténydemokrata Uniót (CDU) vezető Friedrich Merz a választás után azt ígérte, húsvétig megalakítja új kormányát. Bár a kabinet csak május elején állhat fel, a koalíciós szerződés gyors tető alá hozása mindenképpen pozitívum Merztől. A szűk két hónapos intervallum kifejezetten jónak számít Németországban, Angela Merkel utolsó kormánya például csak négy hónapnyi tárgyalás után állt fel 2018-ban. Merz már csak a napról napra változó világpolitikai helyzet miatt sem engedhetett meg magának hasonlót.

Kemény szociáldemokraták

Merz a választás estéje óta kényszerpályán mozgott. Bár pártja győzött, az erős tárgyalási pozícióhoz szükséges áttörés elmaradt, a CDU történetének második legrosszabb eredményét (28,5%) érte el. Mivel a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) előretört, a zöldpárttal pedig nem lett volna többsége, Merz egyedüli koalíciós opciója Olaf Scholz leköszönő kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) maradt.

Bár a szociáldemokraták a megsemmisítő választási vereség után szívesebben vonultak volna ellenzékbe, az ország jövőjéért érzett felelősségből meg kellett egyezniük a CDU-val. A kényszerhelyzetet viszont nagyon jól használták ki, a koalíciós szerződés alapján számos fontos témában rá tudták erőltetni akaratukat a kereszténydemokratákra. Többeket sokkolt például a tény, hogy a 16,4 százalékos választási eredményt elérő SPD 7 miniszteri posztot kapott, miközben az együtt 28,5 százalékot szerző konzervatív testvérpártok (CDU és CSU) összesen csak 10 minisztert adhatnak.