A miniszter szerint „ha nem tudjuk nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, akkor feladjuk a béke reményét is”. A 444 épp az elmúlt hetekben mutatta be, hogy ezek a bizonyos kommunikációs csatornák mennyire nyitva vannak tartva.
A digitalizációs miniszter szerint Lengyelország a kiberbiztonság terén jelenleg „már nem hideg-, hanem bizonyos elemeiben melegháborút folytat Oroszországgal”.
Az ülést a párbeszédes Tordai Bence kezdeményezésére hívták össze az ellenzéki pártok, a főbb napirendi pontok a külügy informatikai rendszerét ért kibertámadás és Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatásának kezdeményezése. A kormánypárt előre szólt, hogy nem megy el.
Donald Tusk miniszterelnök orosz hekkerekre gyanakszik.
Hiába mondja Szijjártó Péter és Orbán Viktor, hogy a hekkertámadásokat nem rakjuk ki az ablakba, a kimaradás az információmegosztásból a magyar kibervédelmet gyengíti. Frész Ferencnek, a kibervédelmi központ korábbi vezetőjének a segítségével mutatjuk be, hogy miért.
Visszanézve úgy tűnik, hogy 2015 tavaszáig volt a magyar kibervédelem aranykora, aztán ezt szétbombázták. Az addig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet alatt koordinált kibervédelmet magukhoz vonták a titkosszolgálatok. Frész Ferenccel, az állami kibervédelem korábbi vezetőjének segítségével járjuk körbe a témát.
A nemzetbiztonsági elemző szerint jóval egyszerűbb egy magyar külügyi informatikai rendszerbe behatolni, mint a Pentagonba kémet telepíteni.
Zárt ülésen kérdezték a hazai szolgálatok vezetőit a 444 által közölt levélről.
A minisztériumban a titkosszolgálatok bevonásával hamar elkészült egy dokumentum arról, hogyan lehetne biztonságossá tenni a külügy hálózatát. Minden jel arra mutat, hogy ez a terv azóta sem valósult meg.
Az amerikai nagykövet szerint ez az eset is jelzi azt a fenyegetést, amit Oroszország jelent a szövetségeseinkre.
Menczer Tamás pedig lényegében azt mondta, azért tagadta le a kormány és a Fidesz az orosz kémkedést, mert nemzetbiztonsági kérdésben mindig a magyar érdeknek megfelelően cselekednek.
Ha választás közeledik, akkor mindig hackertámadásokkal jön elő az „ellenzéki média” – mondta a külügyminiszter, aki két éve kampányhazugságnak nevezte egy nemzetbiztonsági támadás tényét.
A Momentum alelnöke közben nemzetbiztonsági átvilágítást kezdeményezett Szijjártó Péter ellen, Tordai Bence pedig az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi.
A Fidesz nem egyszerűen a költségvetés állapotáról hazudott, mint 2006-ban az MSZP. Magyarország biztonságát érintő kérdésben nem mondtak igazat. A külügyminiszter fenyegető reakciója lényegében ennek a beismerése.
Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai hajtottak végre támadásokat a magyar külügy ellen, ezt belső jelentés is egyértelműen kimondja. Megkérdeztük a külügyminisztert, miért tagadták az erről szóló híreket, és milyennek tartja a magyar nemzetbiztonsági rendszert.