Erről a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) elnöke beszélt, aki szerint az is probléma lehet, hogy a kiskereskedelmi láncok ezután nem lesznek érdekeltek az árcsökkentésben.
„A versenyalapú árképzés szolgálja a fogyasztók vásárlóerejének megőrzését.”
Napi 47 milliárd forintot vásároltunk el, két és fél éve nem nőtt ilyen nagyot a boltok forgalma.
Decemberben a kiskereskedelmi forgalom csúnyán visszaesett novemberhez képest, és az előző decemberit is csak alig haladta meg. A 2023-as hanyatlást nem sikerült ledolgozni tavaly.
Az enyhe növekedéshez az ipar és az építőipar sem tudott semmit hozzátenni.
De a tavalyi visszaesést még így sem tudták ledolgozni.
Szinte minden kormányzati várakozás kártyavárként omlott össze 2024-ben, ami nemcsak azért kellemetlen, mert elmaradt a nagy fellendülés, hanem azért is, mert a kormány valóságérzékeléséről nem mutat szép képet.
Vagyis majdnem mindenki. Az előző havi 1,4 százalékos visszaesést 1,2 százalékos emelkedés követte, de még így is csak a 2021-es szinten van a boltok forgalma.
A KSH szerint a bolti forgalom extrém nagy szeptemberi visszaesésére „hatással volt az árvízhelyzet is”. Ha tényleg, furcsa folyása lett a Dunának, mióta legutóbb láttuk.
Augusztusról szeptemberre 1,4 százalékkal csökkent a bolti forgalom, ilyen mértékű visszaesés ritkaságszámba megy.
Váratlanul jó eredményt hozott a kiskereskedelmi statisztika, főleg az élelmiszerboltosok örülhettek.
A nemzetgazdasági miniszter elégedetlen azzal, ahogy a lakosság fogyaszt – azaz nem fogyaszt –, nem jön be neki a középosztály és az alacsonyabb jövedelműek viselkedése. Utánajártunk, hogy hol miként költekeznek az emberek az idén.
Hónapról hónapra gyenge adatok érkeznek a kiskereskedelemből, a magyarok fogyasztása továbbra sem éri el a 2021-es szintet.
A Nemzeti Kereskedelmi Hivatal az élelmiszer-biztonságért és kiskereskedelemért felelne.
Akkorát örvendezett a minisztériumi közlemény a kiskereskedelmi adatoknak, amit a valóság egyáltalán nem indokol.