Már Donald Trump elnöki beiktatásának napján is úgy tűnt, hogy az a bizonyos díszpáholy Trump második elnöki ciklusának egyfajta szimbóluma lehet. Sőt nem kevesen voltak, akik egyenesen valamiféle új világrend megszületését látták bele. A páholyban Amerika legnagyobb internetes cégeinek tulajdonosai és vezetői, köztük a világ leggazdagabb emberei ültek. Ezek a külvilág által balos-liberálisnak elkönyvelt és eddig saját magukat is büszkén annak valló üzletemberek – nem mellesleg a Demokrata Párt korábbi szövetségesei és bőkezű támogatói – valósággal kanosszát jártak az illiberális Donald Trump beiktatásán.

Bár közülük néhányról már tudható volt, hogy egy ideje nem akkora ellenfelei Trumpnak, mint korábban, a csoportos felvonulás ebben a formában mégis sokakat sokkolt. Egyedül Elon Musk jelenléte nem okozott meglepetést, mert a Tesla, a SpaceX az X (meg még néhány cég) tulajdonosa, a világ leggazdagabb vagy második leggazdagabb embere legkésőbb 2024. júliusa óta Trump nyílt támogatójának számított, az elnökválasztási kampány hajrájában napi egymillió dollárral tolta meg a négy év kihagyás után újrázó exelnök szekerét, és aki már hónapok óta úgy viselkedett a nyilvánosság előtt, mintha egyfajta társelnök lenne.

Ki tudja, hogy lesz-e ebből új világrend, de a beiktatás óta eltelt három hét eseményei arra biztosan nem cáfoltak rá, hogy a Szilícium-völgy urainak oldalváltása majd beszivárgásuk az adminisztrációba teljesen új helyzetet teremtett Amerikában. Az Elon Musk vezette kormányzati hatékonyságnövelő hivatal, a mémkutyáról elnevezett DOGE már ennyi idő alatt is eddig alapvetőnek tartott kormányzati intézményeket kezdett el felszámolni, a progresszív közvélemény világszintű elképedését váltva ki. Trump közben a legfontosabb tanácsadói közé nevezte ki a Szilicium-völgyi brancsba tartozó milliárdos David Sakset AI- és kriptoügyekben, és Jacob Helberget, aki külügyminiszter-helyettesként a külgazdaságért lesz felelős.

De miért álltak át olyan figurák, köztük progresszív ügyek bőkezű támogatói, mint az Amazon-alapító Jeff Bezos, a facebookos Mark Zuckerberg, az Apple-vezér Tim Cook, a Netscape-alapító Marc Andreessen vagy Sundar Pichai Google-Alphabet-vezérigazgató és az Open AI-s Sam Altman? Ez azért is érdekes téma, mert ennek a pár tucatnyi (az őket követő kisebb halakkal együtt talán pár száz) ultragazdag amerikai üzletembernek, menedzsernek és tanácsadónak a mozgását sokan értelmezik valami nagyobb, fontos, globális változás jelének: az úgynevezett liberális világrend bukását kísérő jelenségnek.

A következőkben a történtek üzleti, politikai és lélektani okait próbálom összeszedni és szétszálazni, illetve igyekszem megmutatni, hogy ebből mi speciálisan amerikai jelenség, és mi az, ami globális szinten is fontos lehet.

Nem ok: következmény