Az igazán súlyos kérdés, hogy a poloskabeszédből mi következik. Aminek az előkészítése folyik, az nagyon-nagyon kemény: az a választási autokrácia diktatúrába fordításának putyini irányvonala.
A kormány egyre többször bizonyítja: nemhogy a liberalizmust, a joguralmat és a demokráciát, de a legalapvetőbb emberi minimumot sem tiszteli. Mégsem érdemes rettegnünk attól, hogy elkezdenek öldökölni.
Idehaza a legbrezsnyevibb értelemben vett pangás, a nemzetközi térben magabiztos diadalmenet. Az ellenzéki közönség már tényként kezeli a kormányváltást, pedig az orbáni hatalom nagyon stabil. Ellenségképet gyárt, és lépdel tovább a putyini úton.
„Nehogy már úgy csináljunk, hogy Oroszországban cenzúra van, miközben Angliában meg Németországban egy kommentért elviszik, és súlyos pénzbüntetésre meg börtönbüntetésre ítélik” az embereket – mondja a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Orbán Viktor új politikai és gazdasági irányvonalat jelölt ki, a gazdasági semlegességet. Amit azonban valójában szeretne, az még a nagyhatalmaknak sem sikerült.
A sajtószabadságot támogató orosz elnök a nyugati cenzúráról, az olimpiai eszmék nyugati eltiprásáról és a háború nyugati kiprovokálásáról értekezett egy mongol lapban.
A belarusz diktátor szerint erre azért van szükség, mert országa komoly belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, a Nyugat „bele akarja sodorni egy háborúba".