Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, benne szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb 444-en megjelent cikkeivel. Szintén szokás szerint négyet külön ki is emelnék:
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.
A rászorulók és a legszegényebbek eleve rendkívüli veszélynek vannak kitéve a magas infláció és energiaárak miatt, de tovább fog nehezedni a helyzetük, ha még az őket segítő civil szervezetek is küszködnek majd az életben maradásért. Iványi Gábor, L. Ritók Nóra és a Heti Betevő munkatársai arról beszéltek a 444-nek, hogy a várhatóan magas rezsiszámlák hogyan veszélyeztetik majd a működésüket, és ezáltal a rászorulók ellátását, akikről az állam végleg lemondani készül.
Ehhez kapcsolódott részben a szerdai hír, hogy két budapesti kerületben nyolcszáz önkormányzati bérlakásban élő családra nem vonatkoznak a lakossági rezsiszabályok, ezért a polgármesterek a kormányhoz fordultak segítségért.
Csonka hét van a Parlamentben, Németh Dániel benn járt, és lefotózott mindent, amit érdemes volt. Benn járt Orbán Viktor is, ahol azonnali kérdésekre válaszolva többek között elmondta, hogy szerinte magánügy, mennyi rezsit fizet, de majd a felesége írásban válaszol erre a kérdésre, és beszélt a postabezárásokról is. Ehhez kapcsolódott a szerdai hír, hogy még Zalaegerszeg fideszes polgármestere kiakadt, amiért a hírekből értesült a városi posták bezárásáról.
Beszélt volna a parlamentben Szabó Tímea is, de tőle Latorcai János levezető elnök megvonta a szót, mert az ellenzéki képviselő „lex Megdöglesz” néven említette a szociális törvényt.
Hazai hír volt még, hogy
Nem terveztük így, de szerdán több anyagban is foglalkoztunk végül Georg Spöttle „biztonságpolitikai szakértővel”, aki a kormányközeli PestiSrácokon egy Aleppóban, az orosz vadászgép által elkövetett kazettás bombázásról állította azt, hogy azt valójában az ukránok követték el Donbaszban. A nap folyamán a Momentum országgyűlési képviselője, Tompos Márton közölte: feljelenti hírhamisítás miatt Georg Spöttlét és a PestiSrácokat. Igaz, ez az egész nem annyira meglepő annak fényében, hogy Spöttle épp mostanában beszélt arról, hogy nem rejti véka alá a nézeteit, és ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatja.
Kapcsolódott ehhez a témához a Lakmusz szerdai cikke, melyben a kormánypárti oldalak által felkapott álhírt tették helyre: nem, az ENSZ nem mondott olyat, hogy csak az ukrán háborús bűnökről vannak valódi bizonyítékok, sőt.
A háborúval kapcsolatos legfontosabb fejlemény talán az volt szerdán, hogy Moszkva azonnali hatállyal visszatért a Fekete-tengeri gabonaegyezményhez, amiben a részvételüket szombaton függesztették fel. A 180 fokos fordulatra a magyarázat az lehet, hogy a jelek szerint senkit nem érdekelt túlságosan a kilépésük, és ugyanúgy útra keltek az ukrán kikötőkből a szállítóhajók, ezért Moszkva most jobbnak láthatta visszalépni.
A New York Times arról írt, hogy értesüléseik szerint az amerikai hírszerzés úgy tudja, orosz katonai vezetők október közepén a nukleáris fegyverek bevetésének lehetséges mikéntjéről beszélgettek, az orosz külügyminisztérium azt közölte a nap folyamán, hogy az elsődleges feladat most az atomhatalmak összecsapásának megelőzése
Beszámoltunk arról is, hogy házfoglalók költöztek be a Kreml-közeli techvállalat alapítójának amszterdami házába, illetve arról, hogy az ENSZ becslése szerint 14 millió ukrán volt kénytelenek elmenekülni az otthonából az orosz agresszió miatt.
Nyakunkon a félidős választás az Egyesült Államokból, és csütörtök reggeli elemző cikkünkben arról írunk, hogy bár a nyáron az abortusz korlátozása után nagyon megerősödtek a demokraták, a magas infláció és Joe Biden népszerűtlensége elerodálta az előnyüket, így a választás előtt egy héttel hajszálnyival már a republikánusok állnak jobban, akik így a törvényhozás mindkét házában többségbe kerülhetnek.
A nap legfontosabb fejleménye az lehetett, hogy a hírek szerint sikerült tűzszünetet kötni Etiópiában az elmúlt két évben rendkívül véres polgárháborút vívó kormánynak, illetve az utóbbi időben több vereséget is elszenvedő Tigréi Népi Felszabadítási Frontnak. Arról, hogy mennyire pokoli a helyzet az országban, épp nemrég írtunk hosszabban, most a nagy kérdés nyilván az, hogy mennyire lesz tartós a fegyvernyugvás: a legutóbbi fegyverszünet mindössze pár hónapot élt meg.
A bolygó más részein viszont egyre feszültebb a helyzet: Észak-Korea először lőtt át ballisztikus rakétát a dél-koreai tengeri határon túlra, míg a szaúdi hírszerzés azt állítja, hogy Irán hamarosan megtámadhatja az országukat.
Emellett írtunk még arról a nap folyamán, hogy
Latorcai János leteremtette a Párbeszéd képviselőjét, amikor a szociális törvényről kérdezte a miniszterelnököt.
Az amerikaiak ugyanakkor semmilyen konkrét jelét nem látják, hogy Moszkva atomfegyverek bevetését készítené elő.
A Mette Frederiksen miniszterelnök vezette szociáldemokratáknak összejött a többség a parlamentben.
Budapesten, Kecskeméten, Szegeden és Szekszárdon figyelhető meg emelkedő tendencia.
A mozambiki Maputóban véget ért a 42. Közös Parlamenti Közgyűlés, ahol megint Orbánék kerültek a középpontba.
Először csak a pályafűtést kapcsolják ki, majd november közepétől be is zárják a Bozsik Arénát.
Baranyi Krisztina és Tóth József a kormányrendelet módosítását kérik Orbán Viktortól.
Legalábbis a Migos lemezkiadójának közleménye szerint.
A PestiSrácok és a Hír Tv visszatérő fideszes szakértője arról is beszélt, hogy már kért vízumot és engedélyt Moszkvától, hogy kimehessen forgatni az orosz frontra.
Vélhetően részben azért, mert a szállítmányok annak ellenére mentek tovább, hogy szombaton kiszálltak a megállapodásból.
Roberts szülei vezették az egyetlen színitanodát Atlantában, ahova járhattak fekete gyerekek, innen ismerte egymást a két család.
Nyílt levelet írt a Posta vezérigazgatójának.
Csak három órával az első hívások után mentek ki.
A brit statisztikai hivatal szerint 3,6 millió EU-állampolgár él Angliában és Walesben.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint ezzel világszerte több mint 103 millióra nőtt a menekültek és otthonukat elhagyni kényszerültek száma.
Iványi Gábor, L. Ritók Nóra és a Heti Betevő munkatársai arról beszéltek a 444-nek, hogy a várhatóan magas rezsiszámlák hogyan veszélyeztetik majd a működésüket, és ezáltal a rászorulók ellátását, akikről az állam végleg lemondani készül.
Azt mondta, lakhatna rezidencián is, de magánlakásban lakik, és ott úgy él a feleségével ahogy akar.
Bár a nyáron az abortusz korlátozása után nagyon megerősödtek a demokraták, a magas infláció és Joe Biden népszerűtlensége elerodálta az előnyüket, így a választás előtt egy héttel hajszálnyival már a republikánusok állnak jobban, akik így a törvényhozás mindkét házában többségbe kerülhetnek.
Két év után fegyverszünetet kötött az etióp kormány és a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF).
A Futurum Investments után most itt az ENTER-TNMNT INVEST.
A miniszterelnök szerint a posta veszteséges vállalat.
Két évvel a kezdete után az észak-etiópiai polgárháború szinte ugyanott tart, mint a legelején. Azonban ahhoz, hogy a harcoló felek eljuthassanak ismét a startvonalhoz, körülbelül félmillió halott és temérdek szenvedés kellett. Már a segélymunkásoknak sem jut elég élelmiszer.
A Szövetségi Kommunikációs Bizottság tagja szerint nincs más megoldás, mint a kínai anyacéghez tartozó videós alkalmazás teljes tiltása.
Az amerikai bíró ítélete a keményebb fellépést ígérő Biden-kormány eddigi legnagyobb győzelmét hozta el a monopolellenes harcban.
Vaszily Miklós lapjában egy 2016-os, Szíriában készült felvételről állították, hogy a Donbaszban készült.
A Népszava arról ír, hogy az Integritás Hatóság elnökét jelölő bizottság egyik tagja időközben lemondott a posztjáról.
A Yandex alapítója, Arkagyij Volozs júniusban került rá az EU-s szankciós listára, de amszterdami ingatlanjához nem nyúltak hozzá a holland hatóságok.
Válaszul Dél-Korea három rakétát lőtt ki Észak-Korea irányába.
Mintegy 86 százalékuk.
Hogy aztán meghallgassák, ahogy Orbán Viktor nem válaszol a kérdésekre az azonnali kérdések órájában.
Musk csapata közben a lazább moderálás miatt aggódó hirdetőket igyekszik nyugtatni.
Újabb sztrájk jöhet a makói Continentálnál.
Az amerikaiak aggódnak az egyre nagyobb fenyegetettség miatt.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kifogásolta, hogy a nyugati országokban hivatalos szinten és a médiában is „felfújják” a nukleáris fegyverek témáját.