Európa csak ámulhat azon, hogy mennyire drágulnak a magyar élelmiszerek

gazdaság

Nagyot futott december végén a Világbank statisztikája, miszerint a magyar élelmiszer-infláció a tizedik legmagasabb a világon. Nincs több európai ország a top tízben – hacsak nem soroljuk ide Törökországot –, így nem meglepő, hogy az EU-ban is messze a magyar adat a legrosszabb.

Az Eurostat alapján novemberben 49 százalék volt a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP), egy év alatt ennyivel drágultak az élelmiszerek. (A HICP nem sokan különbözik a magyar statisztikai hivatal által közölt inflációs adattól, előnye, hogy összehasonlítható más országokkal.)

Ahogy mindenhol, nálunk is 2021-ben indult a drágulás, köszönhetően a járvány okozta válságnak és a globális ellátási láncok problémáinak. A nemzetközi hatások mellett a jegybank a költségvetési hiányt okolta akkoriban.

Magyarországon már ekkor jelentős mértékben drágultak az élelmiszerek, fokozatosan megelőzve a térségbeli országokat. Kivételt jelentett Litvánia, ahol egészen 2022 júliusáig rosszabb volt a helyzet.

Forrás

Tavaly év elejére annyira elszaladtak az árak, hogy a választásokra készülő Orbán Viktor ársapkát jelentett be hat alapélelmiszerre (a benzint ekkor már hónapok óta hatósági áron adták, egészen néhány héttel ezelőttig). Az ideiglenesnek szánt intézkedés azóta is velünk van, sőt bővült a lista.

Az egyik érvcsoport szerint az ársapkák lehetővé teszik, hogy az alacsony jövedelmű emberek is hozzáférjenek a legfontosabb élelmiszerekhez. Másfelől sok boltban korlátozott mennyiségben kaphatók ezek a termékek, ha egyáltalán. Ráadásul a jegybank elemzője szerint az ársapkák az év végére 3-4 százalékponttal emelték az inflációt, mivel a kereskedők más termékeken keresztül hajtották be a veszteségeiket.

Miközben a cukor például olcsóbb maradt, a tojás több mint duplájára drágult, a krumpli ára majdnem 50 százalékkal nőtt. Novemberben mindkettőt felvették az ársapkás élelmiszerek listájára, így most már a szeptember végi áron vehetjük őket, legalábbis meghatározott típusaikat.

Forrás
Forrás

A tavalyi év első felében a kormány „háborús inflációról” beszélt, elfedve, hogy az ukrajnai orosz invázió előtt is jelentős volt a drágulás.

Ha nem csak az élelmiszereket nézzük, 2021 augusztusa és novembere között a magyar infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban, amit aztán valóban fokozott a februárban indított háború.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Az élelmiszerek inflációjában benne vagyunk a top 10-ben

A foci-világbajnok Argentína meg néhány afrikai és ázsiai ország azért még ebben is megelőz minket.

Tóth-Szenesi Attila
gazdaság

Utoljára tíz éve emelkedtek akkorát az élelmiszerárak a világon, mint most májusban

A járvány hatásai, a szárazság és a megnövekedett igények együttesen jelentős élelmiszerár-inflációhoz vezethetnek.

Kiss Imola
gazdaság

Matolcsy György szerint a kormány gazdaságpolitikája fenntarthatatlan, irányt kellene váltani

A jegybankelnök ismét hosszú cikket közölt arról, hogy a nagy költségvetési hiány és államadósság szerinte miért sodorja veszélybe a magyar gazdaságot. De hozzáteszi, hogy "a tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele”.

Csurgó Dénes
gazdaság

Leleplezte a jegybank elemzője, hogy az ársapkák végső soron emelték az árakat

Az MNB blogján megjelent cikk szerint az ársapkák nem csökkentették, hanem növelték az inflációt. A kereskedők brutálisan felemelték az ársapkáshoz hasonló termékek árát, és az üzemanyagért most jóval többet fizetünk, mint amennyit az olaj ára emelkedett.

Magyari Péter
gazdaság

A háború nélkül is tartósan magasabb volt az infláció Magyarországon, mint az EU-ban

Megelőzte a háborús infláció a háborút.

Haszán Zoltán
gazdaság

Gulyás azt állítja, fogalma sincs, miről tárgyalt Szijjártó az orosz külügyminiszterrel

Szankciós kampányról, inflációról és a kormány belső vitáiról is kérdeztünk a mai kormányinfón.

Szurovecz Illés
POLITIKA

A profitéhes cégeket hibáztatja az MNB a magas inflációért

A jegybank nem tartja kizártnak, hogy 2023-ban 19,5 százalékos lesz az éves átlagos pénzromlás. Az év elején nagyon magas, de az év végére egy számjegyű lehet az adat.

Vég Márton
gazdaság

Hiába egyre olcsóbb a gabona, a szakértő szerint marad a kenyér magas ára

A kínai Covid-helyzet erre is hatással lehet.

Jelinek Anna
gazdaság