Nagyot futott december végén a Világbank statisztikája, miszerint a magyar élelmiszer-infláció a tizedik legmagasabb a világon. Nincs több európai ország a top tízben – hacsak nem soroljuk ide Törökországot –, így nem meglepő, hogy az EU-ban is messze a magyar adat a legrosszabb.
Az Eurostat alapján novemberben 49 százalék volt a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP), egy év alatt ennyivel drágultak az élelmiszerek. (A HICP nem sokan különbözik a magyar statisztikai hivatal által közölt inflációs adattól, előnye, hogy összehasonlítható más országokkal.)
Ahogy mindenhol, nálunk is 2021-ben indult a drágulás, köszönhetően a járvány okozta válságnak és a globális ellátási láncok problémáinak. A nemzetközi hatások mellett a jegybank a költségvetési hiányt okolta akkoriban.
Magyarországon már ekkor jelentős mértékben drágultak az élelmiszerek, fokozatosan megelőzve a térségbeli országokat. Kivételt jelentett Litvánia, ahol egészen 2022 júliusáig rosszabb volt a helyzet.
Tavaly év elejére annyira elszaladtak az árak, hogy a választásokra készülő Orbán Viktor ársapkát jelentett be hat alapélelmiszerre (a benzint ekkor már hónapok óta hatósági áron adták, egészen néhány héttel ezelőttig). Az ideiglenesnek szánt intézkedés azóta is velünk van, sőt bővült a lista.
Az egyik érvcsoport szerint az ársapkák lehetővé teszik, hogy az alacsony jövedelmű emberek is hozzáférjenek a legfontosabb élelmiszerekhez. Másfelől sok boltban korlátozott mennyiségben kaphatók ezek a termékek, ha egyáltalán. Ráadásul a jegybank elemzője szerint az ársapkák az év végére 3-4 százalékponttal emelték az inflációt, mivel a kereskedők más termékeken keresztül hajtották be a veszteségeiket.
Miközben a cukor például olcsóbb maradt, a tojás több mint duplájára drágult, a krumpli ára majdnem 50 százalékkal nőtt. Novemberben mindkettőt felvették az ársapkás élelmiszerek listájára, így most már a szeptember végi áron vehetjük őket, legalábbis meghatározott típusaikat.
A tavalyi év első felében a kormány „háborús inflációról” beszélt, elfedve, hogy az ukrajnai orosz invázió előtt is jelentős volt a drágulás.
Ha nem csak az élelmiszereket nézzük, 2021 augusztusa és novembere között a magyar infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban, amit aztán valóban fokozott a februárban indított háború.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A foci-világbajnok Argentína meg néhány afrikai és ázsiai ország azért még ebben is megelőz minket.
A járvány hatásai, a szárazság és a megnövekedett igények együttesen jelentős élelmiszerár-inflációhoz vezethetnek.
A jegybankelnök ismét hosszú cikket közölt arról, hogy a nagy költségvetési hiány és államadósság szerinte miért sodorja veszélybe a magyar gazdaságot. De hozzáteszi, hogy "a tisztességes nézeteltérés gyakran az előrehaladás jele”.
Az MNB blogján megjelent cikk szerint az ársapkák nem csökkentették, hanem növelték az inflációt. A kereskedők brutálisan felemelték az ársapkáshoz hasonló termékek árát, és az üzemanyagért most jóval többet fizetünk, mint amennyit az olaj ára emelkedett.
Megelőzte a háborús infláció a háborút.
Szankciós kampányról, inflációról és a kormány belső vitáiról is kérdeztünk a mai kormányinfón.
A jegybank nem tartja kizártnak, hogy 2023-ban 19,5 százalékos lesz az éves átlagos pénzromlás. Az év elején nagyon magas, de az év végére egy számjegyű lehet az adat.
A kínai Covid-helyzet erre is hatással lehet.