„Csönd van. A dudva, a muhar,
A gaz lehúz, altat, befed
S egy kacagó szél suhan el
A nagy Ugar felett.”
(Ady Endre, 1906)
„S a nyomorultak, ők, akik miatt
Temetőnek is kicsi lett világunk,
Még ők biztatnak, hogy a pusztulást
Hős bátorsággal s daccal kell kibirnunk!”
(József Attila, 1924)
„Régen is voltak hülyék, csak nem voltak ennyire magabiztosak.”
(Szánthó Miklós, 2024)
A Fidesz-KDNP 2010 óta zsinórban négy országgyűlési választást nyert meg kétharmaddal, 2014 óta mindet a saját választási rendszerében. Lehet itt azzal jönni, hogy nagyon lejt a pálya a Fidesznek, de aki erre hivatkozik, az ne csodálkozzon, ha a 2026-os, 2030-as és 2444-es választáson is Orbán Viktor fog nyerni (kétharmaddal).
Aki a Fidesz legyőzhetetlen hatalomgyárának mítoszával nyugtatgatja magát, az nem figyel az elemzőkre, nem érti, hogy mi okozza a végtelennek tűnő kétharmados sikersorozatot:nem más, mint a gőgös liberális gőg.Ez nagyon régi jelenség, Tölgyessy Péter a 2022-es választás után így fogalmazta meg a Partizánban:
Érdekes módon pont egy választás utáni esemény volt az, ami utólag magyarázta meg a legutóbbi kétharmadot, amikor Csáki Judit – aki az egész baloldali értelmiséget egy személyben képviseli, hiszen színikritikus – 2022. április 6-án szavazatszámláló biztosként szerzett tapasztalatairól azt írta:
„Ma láttam Orbán Magyarországát. Nyomorult, semmit sem értő, a nevüket leírni alig-alig tudó embereket, akik megkérdezték, hogy a három lap közül melyikre kell húzni a négy nemet. Ez a tömeg – mert ez tömeg – az a bázis, ami a kétharmadot biztosítja neki. Orbán népének nincs perspektívája, nincs iskolája, foga kevés, szemüvege eltörött vagy nincsen, rosszul lát, elhízott és tönkrement – elképedtem, amikor a névjegyzékben láttam, hogy mennyi idősek, és mennyivel néznek ki többnek annál. Sok a cigány, sok köztük kevésért megvehető, meg is veszik őket, a szavazatukat is. Az országból, a világból nem értenek semmit, nem is akarják. Ez a többség, mint látjuk.”
Bayer Zsolt úgy vélte, a fideszes szavazók éppen Csákinak üzentek a szavazatukkal: „Amúgy meg – üzenjünk valamit ennek a Csáki Judit nevű semminek? Ennek az ürességnek? Ennek a feleslegességnek? Üzenhetnénk, de minek? A nép éppen most üzent nekik. Negyedszer. Ezek így fognak kimúlni ebből az árnyékvilágból. És ez a legjobb üzenet.”
Schiffer András is hasonlóan látta: „Tudja, kedves Csáki Judit, egy drámaíró egyszer azt mondta, hogy maguk nem választást akarnak nyerni, csak be akarnak ülni a zsűribe. Hát most a nép megmondta, hogy nem kér a zsűriből. Ideje volt.”
Constantinovits Milán is így érezte: „A legteljesebb jóindulattal jelzem csupán, hogy a keserűen kioktató, lezserül lekezelő attitűd kontraproduktív, hiszen sokakat csak megerősít értékválasztásában. És – kapaszkodjanak meg – újabb kétharmadoknak ágyaz meg hosszú távon.”
Magyarország legjobb közéleti vitaműsorában pedig még mélyebb összefüggéseket is felfedeztek: 2014 óta minden kétharmad egy értelmiségi körnek köszönhető, közülük is elsőként a most 70 éves Csáki Juditnak.
Könnyű lenne ennyi bizonyíték láttán az elemzők előtt fejet hajtani, de azért érdemes megvizsgálni: egy demokratikus jogállamban le lehet-e hülyézni a választókat?
Először vizsgáljuk meg a kérdést gyakorlati szempontból. A politikusi válasz természetesen az, hogy – még ha jogilag rendben is lenne – soha, sehol, semmilyen körülmények között nem lehet nyíltan lenézni a választókat. Erre Ujhelyi István a 2022-es választás után még MSZP-sként szolgáltatta a legjobb példát a Mandinernek nyilatkozva: „Óriási hibának tartom a magyar emberek lebecsülését, lenézését, vagy bármilyen jelzővel való címkézését. A választókat meg kell érteni.”
A lenézős lózung helyett tehát más lózungra van szükség: az ellenzék nem spórolhatja meg a politikai munkát, bár sajnos ennek a politikai munkának a technikai részleteit elméleti szinten sem dolgozta ki senki 14 éve.
Egyébként az ellenzéki hülyézőkhöz hasonlóan járhatott Jaír Bolsonaro, Giorgia Meloni, Geert Wilders stb. ellenzéke is, ahogyan Donald Trumpé is, aki ugyan nem hülyézte le a választóit, csak azt mondta, hogy nagyon okosak, mert ha ő a nyílt utcán lelőne valakit, akkor sem veszítene egy szavazót sem. (Argentína lehet a kivétel, ott ugyanis – az Orbánnak máris szimpatikus – Javier Milei elnök annak ellenére is tudott nyerni, hogy arra a kérdésre, miért nevezi szar embereknek a baloldaliakat, azt ordította: „Azért, mert szarok!”)
Ebben a tekintetben a hazai vitakultúra felemás. Itt a kormányoldal a szólásszabadság nagy barátja: a Sajtóklubban nyugodtan nevezhetik az ellenzékieket svábbogaraknak, a miniszterelnök is parazitázhatja őket, szabadon lehet mindenkit veréssel fenyegetni, de ma már rágalmazni is könnyebb, mint korábban. Akinek pedig nincs semmije, az annyit is ér.
Ugyanakkor nekik az a jelek szerint már sok, ha egy színházkritikus hülyének nevez néhány szavazót, vagy egy dezinformációs szexlap vezetőjét szerintük testszégyenítés éri. Sőt, amikor a 2018-as kétharmad után az Index Hogy lehetett ennyire hülye egész Magyarország? címmel éppen arról írt, hogy nem azért nyert a Fidesz, mert ennyire hülyék az emberek, a közmédia – persze nem egészen jóhiszeműen – teljesen kiborult azon, hogy lehülyézték a magyarokat.
Ezzel elérkeztünk a lényegi részhez. Akár le szabad hülyézni a választókat, akár nem, mi az igazság?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A párt beszélő feje, aki magasan emelkedik ki a többiek közül. Másik iskola. Más nevelés. Más anyag. Más csont. Más fej. Más agy. Textúra. Mélységek. Stratégia.
Félelemből, hazugságból és végtelen mennyiségű közpénzből épült ki a Fidesz mindent beterítő hatalmi-kommunikációs hálózata.
Végtelen megmondások elemzőfüggőknek, véleményvezér-junkie-knak és a színvonalas közéleti viták szerelmeseinek. Meghallgattuk az összes Véleményt, hogy neked csak a legjobbakat kelljen!
Végül is lehet, hogy ebben igaza is van.
Javier Milei soha nem fésülködik, gyűlöli a kommunista pápát, a saját képével díszített amerikai dollárokat dobál a rajongói közé. Ő az argentin elnökválasztás esélyese.
Orbán is a tűz közelében statisztált.
Javier Milei, a színes latin-amerikai politikai színtér legszínesebb jelöltje simán megnyerte az argentin elnökválasztás második fordulóját. Most már csak az a kérdés, hogy mihez kezd hatalmon az ember, aki többek közt a szervkereskedelem legalizálását ígérte a kampányban.
Szerinte ha Budapest köztársaság, az azt jelenti, hogy Budapesten nem kell magyarnak lenni, és bárhova oda lehet hányni.
Gazdaállaton tenyésznek, javíthatatlan falkába verődnek, kielégületlenek a kormány politikáját elutasítók Orbán idei beszédei alapján. A vad szavakat vad tettek is követik.
A jelek szerint a Fidesz legnagyobb szájharcművésze nem olyan veszélyes, ahogy azt elhitetni igyekszik magáról.
Hogyan sikerült néhány fotóval összezavarnom és vérig sértenem az ultraorbánista véleményvezéreket? Valahol most is felsír egy Rákay Philip.
A Fidesz korábban kijelentette, hogy egy évvel a választás előtt már nem szabad a szabályokat piszkálni. Aztán csak átszabták a fővárosi rendszert, és a miniszterelnök nyilatkozata alapján még ezután is jöhetnek meglepetések.
Már el sem férnek az interneten a Fidesz rasszista álhírei, miközben a suttogó propaganda szerint az ellenzék mecseteket épít, és mindenhova migránsokat költöztetne, az ISIS pedig szórólapokon keres lakásokat. Egy megvalósult disztópiában élünk.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Mennyire tisztességes egy verseny, ahol az állam szinte végtelen erőforrásokat mozgósít egy párt érdekében? Nemcsak az EBESZ-nek, de korábban még Orbán Viktornak is komoly problémái voltak ezzel. Indul a kampány a Magyar Jetivel.
Egy friss kutatás szerint az is a választási eredményektől függött, hogy melyik faluban hány közmunkásra adott pénzt a kormány. Ezzel zsarolják, jutalmazzák vagy büntetik a polgármestereket. A rendszer pedig hozta a Fidesznek a szavazatokat, ahogy kellett.
Bár messzebbre ment, mint a miniszterek, de még mindig nem ő a nyilvánosság bajnoka.
14 év kétharmad, nemzeti együttműködés és szuverenitásvédelem után csak Bulgária szegényebb nálunk.
Magyarországon már most sok az idős és egyre többen lesznek, ennek ellenére az őket nagy számban érintő demencia elhanyagolt terület az egészségügyben. Nemzeti stratégia továbbra sincs, a civil és szakmai szervezetek alig tudnak egymásról, így nehéz áttörést elérni a korai felismerésben és a gondozásban is.
Egy 31 országban készített óriási kutatás szerint az egész világon unikum, hogy a magyarok mennyire nem bíznak meg az orvosaikban.
Így hittük majd egy évtizeden át, és a világgazdasági válság előtt egy teljes gazdasági rendszert építettünk bizonytalanabbnál bizonytalanabb hitelekre. Ezt nyögjük most, de az ahogy Magyarországon mentik az adósokat, előrevetíti, hogy fogunk még nyögni ennél sokkal durvább dolgokat is.
Ki akar emlékezni a karanténra? A nyolcmilliárd koronatanú közül leginkább az írók vallomásai segíthetnek feldolgozni azt a globális megrázkódtatást, amelyhez hasonlót évtizedek óta nem éltünk át. Még véget sem ért, már felejtenénk el.
Klímaváltozás, bevándorlás, háború, világjárvány, gazdasági felfordulás: egy új tanulmányi szerint ezek a traumák olyan erősen hatnak az európai szavazókra, hogy feldarabolódnak a hagyományos választói csoportok. Nem EU-ellenes és EU-pártiak csatája lehet a döntő, hanem az, a szavazókat melyik sorskérdés aggasztja a leginkább.
Minden egész eltörik, és a technológiai forradalom felfalja saját szüleit? Eljött a munka és a kapitalizmus vége, csak nem úgy, ahogy gondoltuk? Vagy ez evolúciós ugrás egy emberiség utáni disztópiába? Az AI után semmi sem marad olyan, amilyen volt.
Az egész rendszer arra épített eddig, hogy a legegyszerűbb, legönzőbb emberek legyenek felháborodva. És akik évek óta síkidegek, nem pont most fognak megnyugodni.
A Kádár-korszak még el sem múlt igazán, de már itt van a nyakunkon az Orbán-korszak. A tehetősek rajonganak érte, az elesettek viszont nem látják a fától az erdőt: azt mondják, jobb nekik, pedig a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok, felemelkedni pedig nehéz. A politikának ez nagyon is megfelel így.
Az egykori MIÉP-vezér és próféta pontosan látta a helyzetet, a jövőt. Például leleplezte a gyilkos tiszaeszlári zsidókat, lebuktatta a zsidó Kádár-rendszert megmentő zsidó rendszerváltást, és írt a Fideszt támadó Izraelről. Igazságot Csurkának!
Propagandista-e a propagandista, ha nem ér el senkit? Vagy ez az egész csak arról szól, hogy egy írni-olvasni alig tudó embert is pszichózisban tartsanak egy „fontos feladattal”?
Több kutatás igazolta már, hogy akik a legkevesebbet tudják a dolgokról, azok tartják magukat a legtájékozottabbnak, és vallják legnagyobb meggyőződéssel a legnagyobb hülyeségeket.