• Ehraim Raiszi halálának valószínűleg nem lesz közvetlen hatása Iránra, a Közel-Keletre és a világra.
• Mindhárom elketyeg, ahogy eddig.
• Messzebbre tekintve viszont a hétvégi helikopterbaleset még tovább bonyolíthatja az országos, regionális és globális helyzetet.

Hiába volt Irán, a Közel-Kelet egyik, atomhatalmi státuszra vágyó nagyhatalmának elnöke, Ebrahim Raiszi hétvégi halála nem rengette meg annyira hazáját, mint például a néhány nappal korábbi, Robert Fico elleni merénylet Szlovákiát.

Először is azért, mert bár természetesen előkerültek összeesküvés-elméletek merényletről és annak feltételezett elkövetőjéről, az eddigi jelek szerint egyszerűen baleset történt. Raiszi, valamint az iráni külügyminiszter és hétfős kíséretük helikoptere vasárnap zuhant le Irán északnyugati részén. A delegáció épp Azerbajdzsánba tartott, hogy az azeri elnökkel, Ilham Alijevvel közösen felavassanak egy duzzasztógátat, de gépük a rossz időben a földnek csapódott.

Másrészt azért, mert bár Iránban az elnök a legmagasabb, közvetlenül választott közjogi méltóság, ő valójában inkább kirakatfigura, aki egyrészt a külföld felé megtestesíti a teheráni vezetést, másfelől a közel 90 millió irániban igyekszik azt a tévképzetet kelteni, hogy van beleszólásuk hazájuk irányításába.

A gyűlölt, korrupt és gyilkos perzsa sahot elkergető 1979-es forradalom után létrejött Iráni Iszlám Köztársaság legfelsőbb vezetője ugyanis Ali Hamenei ajatollah. Ő a forradalmat vezető Homeini ajatollah halála után, 1989-ben vette át a hatalmat, amit 85. születésnapja után is gyakorol. Minden lényeges kérdésről ő, illetve azok a többnyire hozzá hasonlóan idős vallási vezetőkkel feltöltött testületek döntenek, amiknek tagjait gyakorlatilag kölcsönösen nevezik ki.