A kormány hétfőn benyújtotta a 2025. évi költségvetési törvényjavaslatot, vagyis azt a bizonyos „békeköltségvetést”. A dokumentumot, ami az „új lehetőségeket” hozza el Magyarország számára. Ami már „az új gazdaságpolitika költségvetése”. Elnevezhetik azonban bárhogy is, egy dolog biztos: a kormány gőzerővel készül 2025-re, nagy reményekkel vág neki, és szentül hisz abban, hogy eljön az a bizonyos fordulat, amire hosszú évek óta vár. Sőt az átalakuló új világrendre is megtalálta a tökéletes választ az ősszel meghirdetett gazdasági semlegesség jegyében.

Bár ez sokkal inkább csupán egy, a kommunikáció szintjén bármikor bevethető jolly joker, mint egy kicsi és nyitott ország számára működőképes stratégia, mindenesetre a jövő évi költségvetés ennek szellemében készült. Ez lesz a jövőben a 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés záloga.

„A kormány álláspontja szerint kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a kitűzött gazdasági növekedés” – olvasható a dokumentumban.

A gazdasági semlegesség útja azonban döcögősen indul a makrogazdasági előrejelzéseket elnézve. A kormány ugyanis rég nem látott mértékben borús képet vázolt fel a külkereskedelmi folyamatokat illetően. Pedig a gazdasági semlegesség egyik alaptézise, hogy azzal kereskedünk, akivel megéri: Magyarország nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet irányába is megerősíti a kapcsolatait, hogy ez a sok lábon állás biztosítsa hazánk szép jövőjét. Ma már ezért (is) üzletelünk az oroszokkal, fűzzük indokolatlanul szorossá a kapcsolatokat Kínával, kacérkodunk a türk államokkal, kötünk újabbnál újabb megállapodásokat demokráciának álcázott diktatórikus afrikai államokkal.

Ezek eredményeit azonban jövőre még nem látja a kormány a jelek szerint, hiszen hosszú idő után először azzal számol, hogy az import fog jobban növekedni, nem pedig az export. Ennek az eredménye pedig romló külkereskedelmi egyenleg.