• 2025 vagy sorsfordító, történelmi jelentőségű év lesz a világban, vagy nem.
• Ezt az idők kezdetétől minden évről le lehetett volna írni, de 2025 olyan szempontból tényleg különleges, hogy felfokozottak az várakozások és merészek a tippek.
• A nagy változások lehetősége egyértelműen ott van a levegőben, a következő 12 hónap igazán nagy kérdése így az, hogy ezekből lesz-e valami, vagy a világ csak úgy eldöcög, ahogy eddig is eldöcögött.
• Cikkünk összeszedi, mire érdemes nagyon figyelni 2025-ben, és min múlhat a világ sorsa.

Trump hatalmon

Ha az év első három hetében nem történik semmi sorsfordító – és erre a 2024 végén felgyorsult események fényében senki nem merne megesküdni –, Donald Trump január 20-i elnöki beiktatása lesz 2025 első globális jelentőségű politikai eseménye. Az Amerikai Egyesült Államok történetében mindössze a második alkalom lesz ez, hogy valakit úgy avatnak ismét elnökké, hogy egyszer már távoznia kellett a Fehér Házból. Az egyetlen előzmény az a Grover Cleveland, aki előbb 1885-1889, majd 1893-1897 között volt amerikai elnök.

A Donald Trumpot emberként és elnökként jellemzők egy dologban szoktak egyetérteni: impulzív és kiszámíthatatlan. Már csak azért is nehéz biztosat mondani arról, hogy milyen lesz a 47. amerikai elnök, mert a 45. sem olyan volt, amilyennek sokan előzetesen tippelték. Trump 2016-20 között sem Amerikát, sem a világot nem változtatta meg. Első elnöksége legbotrányosabb, legaggasztóbb mozzanatai a leges-leges-legvégén, a január 6-i puccskísérletére koncentrálódtak.

A legfontosabb kérdés Trump második elnökségével kapcsolatban az, hogy az első körhöz hasonlóan marad-e az alapvetően mainstream republikánus bel- és külpolitikai vonalon, vagy valami egészen más irányban mozdul el – ahogy azt egyébként a rá szavazók jelentős része is minden bizonnyal szeretné. Annyi biztos, hogy a felálló kormányának névsorában jóval többen vannak, akik nem ehhez a mainstreamhez tartoznak, mint ahányan az előző kormányában voltak.

Bár a legbotrányosabb múltú jelölt, Matt Gaetz végül nem lesz igazságügy-miniszter, a felálló csapatból többen, például a „kormányzati hatékonyságért” felelős Elon Musk, a titkosszolgálatokat felügyelő Tulsi Gabbard és az egészségügyet megkapó Robert F. Kennedy Jr. egyaránt a rájuk bízott terület teljes lerombolásával fenyegetnek. Ugyanakkor bőven lesznek olyan kormánytagok, például a külügyminiszter Marco Rubio vagy a pénzügyminiszter Scott Bessent, akiknek egy Bush- vagy Reagan-kormányban is lehetett volna helyük.

Trump első éve valószínűleg ennek a két szárnynak a vetélkedéséről fog szólni (és persze ezek sem egységes táborok). Hogy merre megy tovább Amerika, és így természetesen a világ is, azon múlhat, hogy melyik oldal lesz a domináns, melyikre hallgat inkább Trump. A kimenetellel kapcsolatban végképp őrület lenne jósolni, és nem is biztos, hogy 2025-ben választ kapunk arra, hogy Amerika belpolitikailag olyan autoriter, külpolitikailag pedig olyan izolacionista fordulatot vesz, amilyentől sokan tartanak.

Trump és Magyarország

A 2025-ben hivatalba lépő amerikai külügyminiszter, Marco Rubio még szenátorként 2019-ben aláírta azt a levelet, amiben több kollégájával együtt arra kérték Donald Trumpot, hogy ossza meg Orbán Viktorral aggodalmukat a magyarországi demokrácia erodálódása miatt. Nem valószínű, hogy Trump sokat beszélt volna ilyesmiről akkori találkozójukon a magyar miniszterelnökkel, ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy Rubio, vagy legalábbis a csapata tudja, mi folyik Budapesten. Mint ahogy tudják azok a szintén republikánus, befolyásos szenátorok is, akik 2024 októberében írtak ugyanerről, miután Magyarországon vizsgálódtak.

Akárcsak a Trump-elnökséggel kapcsolatban úgy általában, itt is az a kérdés, hogy kormánya és környezete melyik szárnya lesz a meghatározó. A Rubio-féle, a magyar kormány viselt dolgaival kapcsolatban kritikus vonal, vagy azok a politikusok, például az alelnök JD Vance, akik – többek közt az erre fordított magyar közpénzmilliárdoknak köszönhetően – kifejezetten baráti viszonyt ápolnak Orbán Viktor köreivel.

2025-ben Trumpnak és Rubiónak is számtalan fontosabb elintéznivalója lesz Magyarországnál, így az Orbán-kormány bármiféle washingtoni reakció veszélye nélkül készülhet a 2026-os választásokra, akár a demokrácia további erodálásával is. Ami viszont ezen túl történik Budapest és Washington közt, az jóval nagyobb pályás világpolitikai események függvénye lehet. Hogyan alakul Amerika és Oroszország, Amerika és Kína viszonya? Úgy, ahogy Orbán Viktor szeretné? És ha nem úgy, Trump elviseli, hogy egy elvileg szövetséges ország külön utat járjon?